Történelmi feliratok
Jobbra hajts!
Bal vagy jobb? A jobbra tartási kötelezettséget 1941-ben vezették be Magyarországon. Azt talán kevesebben tudják, hogy csak két részletben.
Amikorra Magyarország 1941-ben bevezette a jobbra tartási kötelezettséget, a környező országok már mind az úttest jobb oldalán vezettek – hazánk a bal oldali közlekedés egyik utolsó bástyájának számított a környéken. Az az elterjedt vélekedés persze tévedés, hogy a kontinensen Magyarország állt volna át utoljára a jobb oldali közlekedésre – Svédország például csak 1967-ben szánta el magát a lépésre.
Jobbra hajtós reklám egy Széll Kálmán téren álló villamoson
(Forrás: FORTEPAN / Lissák Tivadar / CC-BY-SA-3.0 )
Magyarország nem csak azért kívánt átállni a jobb oldali közlekedésre, mert a motorizáció fokozatos elterjedése és a környező országok korábbi átállása hátrányosan érintette a hazai közlekedési ágazatot. Kárpátalja visszaszerzése, a bécsi döntés értelmében visszacsatolt Észak-Erdély és a délvidéki bevonulás is kaotikus helyzetet teremtett az ország közlekedésében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A fentiek miatt a Minisztertanács úgy döntött, hogy 1941. július 6-ától országszerte egységesen bevezeti a jobb oldali közlekedést. Csakhogy a dolog egyáltalán nem ment zökkenőmentesen.
A villamoson is folyt a kampány
(Forrás: FORTEPAN / Lissák Tivadar / CC-BY-SA-3.0 )
A motorizáció szempontjából legfejlettebb Budapestet sokkal bonyolultabb volt felkészíteni a változásra, mint az ország más részeit. A megállók, a buszok és a közlekedést támogató infrastruktúra átépítésére itt ugyanis sokkal több időre volt szükség, mint az ország más területein, ráadásul még fontosabb volt az utazóközönség informálása is.
Vigyázz!
(Forrás: FORTEPAN / Lissák Tivadar / CC-BY-SA-3.0 )
A fentiek miatt a kormány végül úgy döntött, hogy míg az ország nagyobb része júliustól jobb oldalra tér át, a székesfőváros és annak 30 kilométeres körzete novemberig továbbra is bal oldalon vezet tovább. A fenti okokból kifolyólag aztán nagyon sok helyen lehetett továbbra is olyan közlekedési pontokkal találkozni, mint amilyet a Fortepan gyűjteményében találtunk – ez volt az a pont, ahol a múlt találkozott a jövővel a közlekedésben.
Eddig jobb, de innnen bal! Fordítópont valahol Magyarországon, 1941-ben
(Forrás: FORTEPAN/ Lissák Tivadar / CC-BY-SA-3.0 )
Források:
Fortepan
Magyar Nemzeti Levéltár
Hozzászólások (22):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
22
lcsaszar
2016. február 16. 14:39
Egy kérdés: a második Fortepan archívumi képen a táblán a harmadik nyelven ez olvasható: "Tenete a sinistra". Ez ugye olaszul van? Központi utasításra ki kellett írni a tengelyhatalmak nyelvén (mivel akkor már hadban álltunk az oldalukon)?
21
hhgygy
2016. február 16. 09:32
20
Untermensch4
2016. február 16. 06:59
@El Vaquero: Azt csak hiszed hogy a wcp-o nem kardinális. Ellentétes orientációjú házaspárnál oda kell figyelni hogy ne mérgesedjen el a konfliktus, évek alatt sok sérelem összegyűlik a "rosszul" elhelyezett tekercsek miatt... :)
Az "over" azért egyértelműen és vitathatatlanul (és minden kétséget kizáróan :) ) jobb mert nem kell a falat kaparászni a papírdarab megszerzéséhez. :) Az amcsik pragmatikusak :)
19
El Vaquero
2016. február 16. 05:01
@Untermensch4: ezt sem tudtam eddig. Most hogy mondod, tényleg nem láttam még angol épületben kapcsolótáblát, ezek szerint tényleg a konnektornál lehet, és szerintem ezért kapcsolós itt a legtöbb konnektor. A villanyszereléshez nem értek, így nem tudom megítélni melyik megoldás a logikusabb. Abban viszont biztos vagyok, hogy a jenkiknél is van kapcsolótábla, kapcsolószekrény, mert a filmekben, sorozatokban látom, meg amerikai szövegekben is visszaköszön, szóval nem csak európai és magyar sajátosság. Ezek szerint plusz egy dolog, ami angoléknál megint fordítva van.
Vízszintes kapcsoló is van, a linkelt oldal szerint Japánban, a földrengés miatt.
18
El Vaquero
2016. február 16. 04:55
@hhgygy: ez a vécépapír-orientációs Wikipedia-cikk tényleg fárasztó, főleg a végén az a Knuth-féle képlet, annál már benyomattam egy facepalmot. Mondjuk az meglep, hogy az amerikaiak többsége az elölről lógó (over) változatot preferálja. Én mindig is az ellenkezőjével szoktam meg, kivételesen ebben nem értek egyet a jenkikkel (meg a dátumsorrendjükkel sem értek egyet, a német/brit sorrend logikusabb, meg a nyomdai pontméretükkel és a levélpapírméretükkel sem) . Igaz a modern háztartási vécépapír úgyis mindig perforált, szóval annál eleve mindegy, nem perforáltnál meg a vágóka elhelyezkedése szabja meg melyik irányba álljon a papír. Sokkal kevésbé kardinális kérdés, mint a kapcsolók és a közlekedés orientációja.
17
Untermensch4
2016. február 15. 23:31
@lcsaszar: Alapvetően az ember egyet kapcsolva akarja előidézni a világítást. Nálam egy kapcsoló van "fordítva" bekötve, a rárajzolt "I" és "O" jelekhez képest is. Nem mindenkinek tűnik fel.
Kevésbé OFF: a réges-régi automobiloknál még a lovaskocsikhoz hasonlóan kívül, oldalt volt jellemzően a "kézifék" (meg a képek alapján még egy-két kar), akkoriban "kézenfekvő lehetett hogy a jobb oldalon ülő sofőr az erősebbik kezével tudja ezeket használni.
16
lcsaszar
2016. február 15. 13:42
@Untermensch4: Belgiumban is akkor gyullad fel a villany, ha lekapcsolják a kapcsolót. De megfigyeltétek, hogy ha áramszünet van, akkor az ember elkezdi veszettül le-fel kapcsolgatni a villanykapcsolót, hátha visszajön a villany? Ilyankor nem nézi, hogy le vagy fel állásban van-e.
15
Fejes László (nyest.hu)
2016. február 15. 12:04
@Janika: Tudtommal az az oka, hogy Amerikában eleve jobboldali közlekedés volt, így balkormányosak voltak az autók. Az amerikai autóipar pedig elárasztotta Európát balkormányos modellekkel, amik nem voltak túl előnyösek a jobboldali közlekedéshez. Így aztán jobb volt a közlekedési modellt is az amerikaihoz igazítani. Bár egy csomó európai ország már korábban áttért, így onnan is ilyen autók jöhettek.
Egyébként volt cíifrább is, mint Mo-n: Austria did it in stages, beginning from the west: Vorarlberg in 1919, Tirol and western half of Salzburg in 1930, Carinthia and East Tirol in 1935, Upper Austria, Styria, eastern half of Salzburg on 1 June 1938, and Lower Austria plus Vienna on 19 September 1938. en.wikipedia.org/wiki/Right-_and_left-ha...f_right-hand_traffic
14
hhgygy
2016. február 15. 10:19
13
Untermensch4
2016. február 15. 07:20
@El Vaquero: Közlekedési oldalra két sztorit hallottam, miszerint B.Napóleon és J.Ceasar egyaránt balkezesekként úgy vélték hogy a "kézfogás vagy leszúrás" helyzeteknél a zömében jobbkezes populációvalszemben nekik előnyösebb ha "takarásban" az ügyesebbik kezükkel előkészítve tudnak tartani egy tőrt miközben kezet fognak, a szemből jövő meg az ügyetlenebb kezével tudja ugyanezt... a lóra felszállásos "Parkinsonos" értelmesebbnek tűnik.
A villanykapcsoló "fel" és "le" magyarul "logikusan hangzik" de egyébként megszokás kérdése. Miért nem vízszintes a kapcsolók billenési iránya? A villanydugókra olvastam vhol hogy angoléknál a biztosíték a "lyuknál" van mert a háború utáni spórolásban kiszámolták hogy a villanyóraszekrényben lévő biztosítékokkal összemérve egy csomó kábelt ki lehet így spórolni.
12
El Vaquero
2016. február 15. 00:40
Huhh, erre a lovas logikára nem is gondoltam. Az eszembe jutott, ha az út két oldalán találkozva jobb kézzel kezet akarnak fogni, de elvetettem, hogy ez biztosan nem lehet oka. Mondjuk azért majd szólók angolkáéknak, hogy most már nem ilyen lovas közlekedés van, hátha még nem jöttek rá a rettenetesen okos brit tudósok.
Viszont ha ennyire tájékozott emberek vannak itt, azt is elmagyarázhatnátok, hogy az angol villany- és konnektorkapcsolók miért vannak szintén fordítva bekötve? Mikor európai/amerikai logika szerint fel lenne kapcsolva (felbillentve), angolkáéknál akkor van lekapcsolva. Először azt hittem, hogy cimbinél a villanyszerelő volt részeg vagy kókler, de a többi helyen is így van bekötve. A háromvillás konnektordugó viszont logikus, nem lehet rossz polaritással bedugni, bár szerintem annyira nem fontos a mai eszközöknél, hogy megérje ilyennel szenvedni.
11
Galván Tivadar
2016. február 14. 23:22
@El Vaquero:
"Eleve nem értem, hogy ki találta ki a baloldali közlekedést, mikor a legtöbb ember kezdettől fogja jobbkezes":
Éppen azért. C. N. Parkinson a Parkinson törvényében szépen levezeti, hogy a legtöbb ember jobbkezes, és ennélfogva jobblábas is. így aztán balkézzel megragadja a gyeplőt, ballábbal fellép a kengyelbe, majd jobbal lendít, hogy nyeregbe kerüljön. Ezt a ceremóniát célszerűen az út bal oldalán végzi, hogy a többi lovas ne zavarja. És ha végre sikerülr nyeregbe kerülni, és a ló már amúgy is a bal oldalon áll, akkor célszerű úgy elindulni és továbbmenni.
10
Galván Tivadar
2016. február 14. 23:15
@nadivereb: B@sszus :((( Valahányszor Gödöllőn jártam, mindig autóval mentem.
Köszönöm!
9
hhgygy
2016. február 14. 22:11
@Janika: Általában Napóleonra fogják.
8
Xebulon
2016. február 14. 21:08
A jobb és baloldali közlekedésre több, ellentmondó magyarázat van:
A magyarázatok többsége azon alapul hogy többnyire jobbkezesek vagyunk, kardot baloldalon lógatjuk, pajzs bal kézbe kerül.
- Gyalogos közlekedésnél baloldali közlekedés preferáljuk, mert a jobb kézben tartott karddal jobban tudunk támadni és védekezni, mint ha a fal mellé lenne beszorítva.
- Lóra balról szállunk fel (bal oldalon lógatott kard miatt), mivel magas a ló, ezért bal oldali kövekről szálltunk fel, és onnan már bal oldalt mentünk tovább.
- Kocsis állás nélküli szekérnél a vezető a lóra szállt. Szintén baloldalról, Ekkor viszont már jobb oldalt ment tovább, mert az utat, akkor látta.
- Kocsis állásban viszont a kocsis jobb oldalra szállt fel, ekkor bal oldalt ment tovább, mert onnan látta az utat.
Az összes hozzászólás megjelenítése