-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A GPS-technológia, amely lehetővé teszi az állatok mozgásának, viselkedésének követését, forradalmasította az olyan gerincesek tanulmányozását, mint a madarak, a majmok vagy akár a bálnák: a módszerrel most először tanulmányoztak rákokat, amelyek a világ legelterjedtebb állatainak számító ízeltlábúak közé tartoznak.
A Karácsony-szigeteken élő, a remeterákokkal rokon pálmatolvaj (Birgus latro) 55 hatalmas példányára rögzítettek nyomkövetőt - számoltak be róla kutatók a PLoS ONE című tudományos folyóiratban. A tanulmány megállapítása szerint az akár 1 méter hosszú lábakkal bíró tízlábú szárazföldi rákok általában viszonylag kis körzetben élik mindennapjaikat a résekben vagy a fák gyökerénél lévő otthonuk körül.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A követett rákok azonban képesek voltak 3-4 kilométert is megtenni azért, hogy vízhez és élelemhez jussanak, vagy párosodjanak. Ilyenkor többnyire a sziget őserdeje és a part közötti útvonalaikon mozogtak. A hímek a korábbi feltételezésekkel ellentétben szívesebben mozdultak ki az erdőből, és távolabbra vándoroltak, mint a nőstények – a kutatók szerint azért, mert előnyben részesítik a sós tengervizet az édesvízhez képest.
Előfordult, hogy a szakemberek bolondját járatták a rákokkal, és elszállították őket 1 kilométerre otthonuktól. Ha a vándorlási útvonaluk mentén tették ki az állatokat, akkor azok általában megtalálták a hazavezető utat, ami az első demonstrációja annak, hogy ezek az ízeltlábúak hosszabb távolságról is képesek visszatalálni. Ha azonban az útvonalukon kívül tették ki őket, nem találtak rá a hazavezető útra, és elvesztek – idézte a tanulmányt a LiveScience című tudományos portál.
Az egyébként dögevő rák – amely a világ legnagyobb szárazföldön élő ízeltlábú állata – képes felmászni a kókuszpálmára, és ollójával feltörni a megszerzett kókuszdiót. Az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségében megtalálható állat akár 60 évig is elél.