-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ötéves kutatói pályázatot hirdet az Európai Bizottság a felzárkózó országok, a többi között Magyarország számára, amellyel kiemelkedő teljesítményű kutatókat szeretnének az Európai Unióba, azon belül is a felzárkózó térségekbe csábítani – tudatta az MTI-vel a kutatásért és fejlesztésért felelős uniós biztos hivatala hétfőn.
A pályázati felhívást a tervek szerint egy hét múlva, december 17-én teszik közzé, és az összesen 12 millió eurót szán öt ilyen kísérleti jellegű, úgynevezett pilot projektre, vagyis 1-1 kutató öt évre egyenként 2,4 millió eurót kaphat kutatásai finanszírozásához. A pilot projektre bármelyik felzárkózó térségbeli non-profit állami kutatóintézet vagy egyetem jelentkezhet, amelyek közül a bizottság jövő év végéig tervezi kiválasztani azt az ötöt, amelyet támogatásban részesít.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A bizottság megállapította továbbá, hogy egyes térségek kutatási-fejlesztési kiadásai – uniós támogatással és anélkül megvalósuló projektek tekintetében is – elmaradnak az uniós átlagtól. A bizottság adatai szerint 2010-ben Magyarországon az üzleti szféra a bruttó hazai termék 0,7 százalékát, míg az állam annak 0,45 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre (K+F), míg 2011-ben az üzleti szféra GDP-arányos K+F-költése a GDP 0,75 százalékára emelkedett, addig az állam ilyen célokra valamivel kevesebbet, a GDP 0,43 százalékát fordította. Az Európai Unió 27 tagállama átlagosan GDP-jük 0,74 százalékát fordították tudományos célokra tavaly és az azt megelőző évben egyaránt, míg az uniós magánszektor 2010-ben az EU GDP-jének 1,24 százalékát, 2011-ben pedig 1,26 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre. Az uniós országok közül Finnország és Svédország költi a legtöbbet K+F-re; Finnországban tavaly a magánszektor a GDP 2,67 százalékát fordította ilyen célokra, míg az állam a GDP 1,09 százalékát költötte K+F-re. Stockholm állami forrásokból a GDP 1,02 százalékát, a svéd magánszektor pedig a GDP 2,34 százalékát költötte kutatásra és fejlesztésre.
A bizottság tervei szerint, ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, akkor azt a jövőben több régióra, és az unió összes országára kiterjesztik. A támogatni tervezett kutatóknak ugyanakkor nem kötelező európaiaknak lenniük, de a bizottság azt is közölte: a pályázó intézmény akár saját tudósának támogatására is pályázhat, és nyerhet, ha a brüsszeli testület úgy ítéli meg, hogy az adott projekt olyan vezető vagy kiemelkedő jelentőségű, amely érdemes a támogatásra.