Három fiatal zenész, az eddig szólóban reggae-t játszó Nopsajalka, a rapper Juno és a dj/producer Jonas W. Karlsson 2011-ben döntött úgy, hogy összerakják, amijük van, ez lett az Elokuu. A zenekar egy meleg nyári hónapról, az augusztusról kapta a nevét. Nopsajalka szerint azért lett pont augusztus, mert mindenképpen valamilyen természettel vagy időjárással kapcsolatos nevet kerestek, de egyik ötletük sem hangzott igazán jól, majd végigpörgették a kezükbe akadt naptárat, és ott akadtak rá az augusztusra, ami szerintük egy igen misztikus hónap.

Elokuu
(Forrás: hivatalos Facebook-oldal)

HumppaA humppa nevet használják még a humppa zenére táncolt társastáncokra is Finnországban. Ismert finn humppa-zenekar az Eläkeläiset (Nyugdíjasok).

Saját zenéjük műfaját így határozzák meg: cityhumppa (városi humppa). A humppa egy már létező finn zenei műfaj, a jazz és a gyors foxtrott keveréke. Magát a szót Antero Alpola alkotta egy rádióműsorban az 50-es években. Alpola a német Oktoberfest látogatóitól hallotta, hogy egy éppen játszó zenekar játékát próbálják visszaadni. A zenekarban tubás is volt, a tuba pedig jellegzetesen hump-hangot ad az első ütemre, pa-hangot pedig a másodikra.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A cityhumppa kikísérletezése után 2012 januárjában megjelentették első dalukat Soutaa huopaa (Húz-von) címmel, ez elég hamar a finn iTunes legtöbbet letöltött száma lett, három héttel később a Spotify (egy Finnországban igencsak népszerű svéd zenei alkalmazás) leghallgatottabbja, így gyorsan videó is készült hozzá. A zenekar második bemutatott dala, a Saatilla ugyanerre a sorsra jutott, ezután pedig jött a lemezszerződés az EMI-vel és az első album Hääväki saapuu (A násznép megérkezik) címmel 2012 áprilisában, ez még a megjelenés hetében a hivatalos finn lemezeladási lista második helyére került. 

Kedvenc Elokuu-dalunk címe Ota omena, és így hangzik:

Ota omena!	Vegyél almát!
Sä oot mun onnetar kun osallistun ongintaan	Te vagy a szerencsehozóm, mikor horgászni megyek
Ja puutarhakeinussa sä haluut keinuu kovempaa	És a kerti hintában gyorsabban akarsz hintázni
Ota omena vaan, istuta omenapuu	Vegyél inkább almát, ültess almafát
Juhlapukus juhlahumus anna hulmuta sen	Az ünneplőruhában, az ünnepi lármában hadd lengedezzen
Juodaan sangriaa ja tanssitaan ja lauletaan	Igyunk sangriát és táncoljunk és énekeljünk
Toivota onnea, on onni omenapuus	Kívánj szerencsét, a szerencse az almafán van
Juhlafiilis, täski biisis, puutarhaparatiisis ihmiset hymyilee	Ünnepi érzés, ebben a számban is, a kerti paradicsomban az emberek mosolyognak
Niin se menee, kato hymyily on kaunista, näit juhlii sä kaunistat	Így megy ez, nézd, a mosolygás gyönyörű, így díszíted ezeket az ünnepeket
Ota omena ja kasvata omenapuu, sen alla voi kattoo kuut	Vegyél almát és nevelj almafát, alatta lehet nézni a holdat
Hymy suus katon lasten leikkii	Mosoly a szájon, nézem a gyerekeket játszani
Just niinku ne kattelee meitki	Ahogy ők is néznek minket
Ja Nelli tansittaa nalleaan	És Nelli a maciját táncoltatja
Ja Einol on lakki päässä kallellaan	És Eino fején ferde a sapka
Vaan Vanhastkaupungista Vallilaan	Csak Vanhakaupunkiból Vallilába
Näin maailma makaa meidän mallillaan	Így fekszik a világ a lábaink elé?
Meil on tänää puutarhajuhlat	Ma kerti ünnepséget tartunk
Ja tuhlaajapojatki tulee kotiin	És a tékozló fiúk hazajönnek
Vaan kiukaan pohjalle jätetään vaan tuhkat	Csak a kályha alján hagyunk csak hamut
Ku pelimanni sai vähän förskottii	Mikor a muzsikus kapott egy kis előleget
Omenapuun alla sit puhutaan ja pussataan	Az almafa alatt aztán beszélgetünk és smárolunk
Salaisuuksii toisillemme kuiskitaan	Titkokat suttogunk egymásnak
Keijukaisii pyörii puskis, mehiläisii kaikis kukis	A tündérek hemperegnek a bokorban, méhek minden virágon
Taittelen kukkaseppelen ja asettelen sun hiuksilles	Virágkoszorút fonok és a hajadba teszem
Muistan mitä oli Eedenis ja kuuskytluku on edelleen in	Emlékszem mi volt az Édenben és még mindig tartanak a hatvanas évek
Tuuli tarttuu sun hamees helmaan	A szél belekap a szoknyád szegélyébe
Sääret näkyy ja kuulen sun äänen	A lábszárak látszanak és hallom a hangodat
Tunnelma on tekemäs sen just mitä pitää	A hangulat pont azt teszi, amit kell
Enkä pidä yhtään mitään	Nem is kell tennem semmit
Mitään kiiren tunnet, en tunnen tunteet tavalla häröllä	Bármi sietséget érzel, furcsamód nem érzem/ismerem az érzéseket
Kätes mun vyötäröllä, ääni säröllä	A kezed a derekamon, a hang eltorzul
Ei oo häröilyyn aikaa nyt, ota omena, valmiiksi kypsynyt	Ez nem a bunkóskodás ideje, vegyél almát, megérett
Keinu omenapuus, puutarha on Elokuun	Hinta az almafán, az Elokuujé (augusztusé) a kert
Juhlapukus juhlahumus anna hurmata sen	Az ünneplőruhában, az ünnepi lármában hadd lengedezzen
Juodaan kuohuvaa ja nauretaan ja lauletaan	Igyunk pezsgőt és nevessünk és énekeljünk
Ota omena, ota omena, ota omena vaan	Vegyél almát, vegyél almát, vegyél csak almát!

Nyelvi jellegzetességek

Beszélt nyelvi alakokat bőven találunk a szövegben:

• a személyes névmások rövid alakban jelennek meg: mun (irodalmi minun) ’nekem a…’, sä (irodalmi sinä) ’te’;
• a többes szám harmadik személyű személyes névmásként a ne ’ők’ használatos az irodalmi he helyett (a ne az irodalmiban ’ezek, azok’);
• a létige rövid formájában fordul elő: oot (irodalmi olet) ’vagy’, ei oo (irodalmi ei ole) ’nincs’;
  
• haluut (irodalmi haluat) ’akarsz’ jelentésű igealakban a tővégi magánhangzó-kapcsolat egyetlen hosszú magánhangzóba olvad össze;
• hasonló jelenség figyelhető meg az úgynevezett többes számú partitivusi alakokban, ahol a többesszám jele (-i-) és az esetrag (-a/-ä) olvad össze: juhlii (irodalmi juhlia) ’ünnepek’, salaisuuksii (salaisuuksii) ’titkok’, keijukaisii (irodalmi keijukaisia) ’tündérek’,  mehiläisii (irodalmi mehiläisiä) ’méhek’;
• hasonlóképpen az igető végén álló -i is összeolvadhat az infinitivus -a/-ä toldalékával: leikkii (irodalmi leikkiä);
• a -ssa/-ssä ’-ban/-ben’ esetrag -s-ként jelenik meg:juhlapukus  (irodalmi juhlapukussa) ’ünneplőruhában’, ilyenek még: juhlahumus, täski biisis, paratiisis, puskis, kaikis kukis, Eedenis;
• igen hasonló jelenség, hogy a -lla/-llä ’-on/-en/-ön’ esetrag -l-ként jelenik meg: Einol (irodalmi Einolla) ’Einón’, meil (irodalmi meillä) ’nekünk’;
• a -si egyes szám második személyű birtokos személyjel rövidült meg hiuksilles (irodalmi hiuksillesi) ’hajadra’;
• (irodalmi kun) ’amikor’, -ki (irodalmi -kin ’is’: täski, irod. tässäkin ’ebben is’) sit (irodalmi sitten) 'aztán';

A finnül tudóknak bizonyára szemet szúr az en tunnen ’nem ismerem/érzem’ szerkezet, melyet en tunne alakban várnánk. Sajnos nem sikerült rájönnünk, miért van így, mindenesetre a szöveglejegyzésekben szerte a neten így fordul elő. (Van olyan, ahol enm tunnen formában: ha ez nem sajtóhiba, akkor esetleg az en mä összevonása lehet, bár ezt nem tartjuk valószínűnek.) A szókincsben ki kell emelnünk a förskotti ’előleg’ szót, mely jól felismerhetően svéd jövevényszó.

Nopsajalka
(Forrás: Elokuu Facebook-oldala)

Olvasnivaló

Elokuu hivatalos honlapja

Elokuu a Facebookon

Nopsajalka a Facebookon

Urbaani sanakirja (online finn szlengszótár)