-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Életének 81. évében orosházi otthonában elhunyt Hajdú Mihály nyelvész, a magyar névtani kutatások kiemelkedő alakja.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete közölte, hogy 2014. január 7-én orosházi otthonában, életének 81. évében elhunyt Hajdú Mihály, az intézet professor emeritusa, a névtan kutatója.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hajdú Mihály ifjú korában Vásárhelyi-pusztán dolgozott képesítés nélküli tanyai tanítóként; emellett levelező tagozaton végezte el az egyetemet. 1956 után elmozdították pedagógusi állásából. Szenvedélyesen érdeklődött szülőföldje nyelvjárása és kultúrája iránt. Első publikációi 1963-ban jelentek meg az orosházi múzeum évkönyvében, illetve a Magyar Nyelvjárásokban. 1964-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek témavezetője Benkő Loránd volt. Mestere javaslatára kezdett el a személynevekkel foglalkozni. Élete végéig a névtan maradt fő kutatási területe. 1970-ben védte meg kandidátusi értekezését, amelyben az 1770 és 1970 közötti magyar keresztnevekkel és becézőnevekkel foglalkozott. Az ebből készült monográfia tette szélesebb körben is ismertté a nevét.
(Forrás: oroshaza.hu)
Az 1970-es évektől kezdődően a magyar névtani kutatások egyik vezető alakja volt. Oktatott névtant, dialektológiát, nyelvtörténetet és fonetikát az ELTE mellett a pécsi, a miskolci, a szegedi egyetemen, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen is.
Forrás
Kiss Jenő írása a Magyar Nyelvben a 70 éves Hajdú Mihály tiszteletére