@tenegri:

Mennyivel könnyebb dolga lett volna S. Pálnak anno ha még fordítania sem kellett volna franciából ;)

@bloggerman77: Mondjuk mert több spanyolul tudót érdekelhet, mint magyarul tudót. Meglepő lehet, de komolyan gondolom, hisz spanyolul kb. 60–70-szer annyian tudnak, mint magyarul, és a nyelvészeket szokta érdekelni az ilyesmi. Ez a bezárkózó, „nemzeti tudomány” duma arra jó, hogy ne kelljen nemzetközi színtéren (ahol a kolléga nem haver) megméretkezni.

@bloggerman77: A szakdolgozatoknál még nem tartanám feltétlenül indokoltnak az ilyet, de disszertációnál igen. És hogy miért írja idegen nyelven? Azért, mert nem esik nehezére, azaz nem csak hogy követni tudja a nemzetközi szakirodalmat, hanem publikáció- és előadóképes is idegen nyelven. Hogy milyen nyelvet választ, az elég jól belövi, hogy mennyire életképes a tudományos világban. Ha olyan nyelvet választ, ami nem széles körűen használt a tudományterületén, akkor azzal is csak a saját tudományos szerepét pozicionálja.

@maszkotesver:

Hagyd már ezt az undortó, elitista fröcsögést. Gondolom, te is tudod nagyon jól, hogy a versenyistálló elit középiskolákat kivéve nem volt színvonalas nyelvoktatás, a Közgáz egy elit egyetem volt, kifejezetten külgazdasági kapcsolatokra kihegyezve, tehát ide eleve olyanok jelentkeztek, akiknek már volt nyelvi előképzettségük.

A legtöbb helyen meg nem volt nyelvoktatás, mert a tanárok is egyetemre jártak, hogy átképezzék magukat orosztanárból angol, német stb. tanárrá. Én ekkor általános iskolába jártam, és nekem nem volt nyelvórám 1989-1992 között. A orosztanárom egyetemre járt, hogy francia nyelvtanár legyen, helyettesítés nem volt, angolt lehetett tanulni horribilis pénzért az Atalanta nyelviskola szervezésében, csak éppen akkor olyan szegény volt mindenki, hogy örült, ha ennivalóra volt pénzük...

Csak egy példa, hogy milyen színvonal volt: 1992-ben, 8. osztályosként még nem jutottunk el a hatodikos (!!!) oroszkönyv 2. fejezetéig...

@Apis:

Magyar dialektológiából miért írjon valaki pl. spanyol nyelvű szakdolgozatot? :)))

A kötelező nyelvvizsga, mint a legtöbb, íróasztal mellett kitalált előírás, nyilvánvalóan értelmetlen, hiszen csak a nyelviskoláknak és a nyelvtanároknak kedvez (nekik viszont nem is kicsit).

A megoldás az lenne, hogy szakdolgozatot és főleg disszertációt CSAK idegen nyelven lehessen beadni és megvédeni. Ez százszor jobban bizonyítaná azt, hogy a vizsgázó birtokában van a szakmája műveléséhez szükséges idegennyelv-ismeretnek, mint bármilyen, az íróasztal mellől előírt nyelvvizsgapapír (ami még azt sem bizonyítja, hogy az illető valóban elő tudná adni a gondolatait az adott nyelven).

UGYAN MI A BAJ A KÖTELEZŐ NYELVVIZSGÁVAL?

Nem értem mi bajuk az elvtársaknak a kötelező nyelvvizsgával? Nem olyan rég történt, még nincs 20 éve..., 1992. augusztus vége,

helyszín: Közgáz Gólyatábor (valahol Magyarországon). Ismétlem: 1992., tehát pl. olyan hogy internet minden lakásban, még a fasorban sem volt... Nem szélessávú, hanem semmilyen. A gólyák többsége gyerekként még kötelezően tanulta az oroszt...

Történt, hogy a KÖZGÁZ EGYETEM nyelvi lektorátusa előadást tartott a gólyatáborban, milyen nyelvoktatásra hány férőhely lesz az egyetemen, satöbbi.

A végén megkérték a gólyákat, tegye fel a kezét AKINEK már VAN

NYELVVIZSGÁJA. A kb. 300 fős hallgatóság kb. 90%-a(!) jelentkezett (Gyk.: kb. 270 ember a kb. 300-ból!!!).

Tegye fel a kezét, akinek 2 KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁJA van: kb. 40% jelentkezett, tehát kb. 100-120 ember! Tegye fel a kezét akinek FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 10%, tehát legalább 30 ember jelentkezett! Tegye fel a kezét akinek 2 FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 5-6 ember jelentkezett! Hogy teljes legyen a kép a végén megkérték azokat is akiknek nincs EGY NYELVVIZSGÁJUK SEM, ők is tegyék fel a kezüket: 25-30 ember jelentkezett, tehát csak a gólyák 10%-nak nem volt nyelvvizsgája. Megkérdezték tőlük, hogy ők milyen középiskolába jártak: hát szakközépiskolába..., tehát nem gimibe... Milyen nyelvet tanultak ott? Hát oroszt...

1992-ben tehát még nem volt gond, hogy akár TÖBB NYELVVIZSGÁVAL A TARSOLYUKBAN jelentkeztek a gyerekek egyetemre. Ma, 2011-ben a szélessávú internet, a korlátlan lehetőségek, a 156-féle külföldi csatornát tartalmazó kábeltévék világában már probléma.

HOL AKKOR A HIBA?

Talán ott, hogy 1992-ben még volt összesen 3 közgazdasági egyetem az országban: PEST, PÉCS, MISKOLC, még rang volt

közgazdásznak tanulni, ma már minden sarkon közgazdász (meg jogász) képzés zajlik.

1992-ben még 4-5-szörös túljelentkezés volt az egyetemekre, és nem kerültek be, csak a legjobbak. Ma már bárki bekerülhet bárhová. Úgy értem bárki aki fizet... Ez a különbség. Köszönjük FODOR GABRIELLA, ÉS TÖRÖK (mert ugyan mitől lenne Magyar) BÁLINT! Köszönjük szabad madarak a felsőoktatás "liberalizációját"!

Remélem lesz változás, és találnak valami megoldást a közeljövőben erre a problémára. Nekem is rosszul esik, hogy van nyelvvizsgám, és nem fogadják el, mert NEMZETKÖZI (a volt Pitman). Arról volt szó, hogy majd ha Unió lesz, akkor talán mozdul a dolog valamerre, de azóta sincs semmi változás. Pedig ez egy nemzetközi vizsga, a világon bárhol elfogadják, csak a magyar felsőoktatásban nem!!!!!!!!!!!

Ez elég diszkriminatív, nem?????

@pepege: Teljesen egyetértek Veled. Ha 40 éves mentességhez kapcsolódó törvényt és az ahhoz kapcsolódó törvényi indokolást elemezzük, akkor véleményem szerint igen csak alkotmányellenes színezete van a dolognak.

A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról törvényi indoklásában a jogalkotó szándéka az alábbiak szerint fogalmazódik meg az életkor miatti mentesítésre vonatkozóan:

A 40. életkorban felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők jellemzően munka mellett vállalkoznak újabb oklevelet adó képzésre, és gyakran nem is rendelkeznek megfelelő nyelvi előképzettséggel. A felsőfokú tanulmányok mellett a nyelvvizsga-követelmények teljesítése erre tekintettel olyan nehéz feladatot jelent, amely több éves tanulmányok után esetleg mégsem eredményezi a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség megszerzését. Ezért életkor alapján biztosít felmentést a törvény az állami nyelvvizsga megszerzésének követelménye alól, amely rendelkezés a 2015/2016-ban záróvizsgát tevők esetében alkalmazható utoljára. Ugyanakkor vannak olyan nyelvigényes, szakmai nyelvvizsgát feltételező képzések, amelyeknél a szakképzettség gyakorlása miatt nem lehet eltérni a nyelvvizsga követelményeinek teljesítésétől.

A joghátrány bemutatása konkrét példán keresztül és táblázatos formában vetítve egyértelmű.

Példa:

1. Adott egy 1967-ben született állampolgár, aki 2001. januárban kezdte meg főiskolai tanulmányait, esti, levelező vagy távoktatási tagozaton. A főiskola által előírt záróvizsga időpontban, 2004. januárban sikeres államvizsgát tett, ( 37 évesen ) de nyelvvizsga hiányában diplomáját nem vehette át, annak feltétele egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása. (nem szakmai nyelvvizsga)

2. Adott egy 1973-ben született állampolgár, aki 2013-ban kezdi meg felsőfokú tanulmányait, alapképzésben, 6 féléves képzésben. Záróvizsgát a 2015/2016-os tanévben tesz, az előírt, általános nyelvvizsgával nem rendelkezik. Sikeres záróvizsga esetén átveheti a diplomáját, mert a beiratkozás évében (2013.) betöltötte a 40. életévét. (6 évvel fiatalabb, mint az 1. példában szereplő ember.)

3. Az 1. példában szereplő állampolgár 2007-ben felvétel nyert a felsőoktatásban alapképzésre, akár ugyanabban az intézményben, ahol az államvizsgázott, sikeres záróvizsgát tett. Az előző tanulmányai során teljesített tanulmányait, tantárgyi vizsgáit lehetőség szerint beszámítják, a néhány különbözeti vizsgát az által még nem tanult tantárgyakból teljesíti. Sikeres záróvizsgát tesz, s átveheti a diplomáját nyelvvizsga megléte nélkül, mert már elmúlt 40 éves az beiratkozás évében.

Táblázattal szemléltetve:

Záróvizsga éve 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Hallgatói jogviszony kezdetének éve (betöltött 40 .életév) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Születési év 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973

Megjegyzés: a fenti táblázatból is jól látható, hogy tanulmányaimat 2007-ben kellett volna elkezdenem ahhoz, hogy mentességben részesüljek, holott nyelvi előképzettségben sem tanulmányaim megkezdésekor 2001-ben, sem 2007-ben nem rendelkeztem, mivel az alapfokú és középfokú tanulmányaimat 2007-ben is ugyanakkor végeztem, mint 2001-ben.

A példákból egyértelmű, hogy van egy jól behatárolható korosztály, akiket hátrányosan érint az általános nyelvvizsga alóli mentesítés 40. életkorhoz, valamint annak a betöltéséhez és a tanulmányok folytatásának időszakához való kötése. A hátrányt szenvedett korosztály azáltal határolható be, hogy az „új” felsőoktatási törvény végső határt szab a mentesítéshez. Ezáltal előfordul, hogy egy már államvizsgázott embernél, aki nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, lényeges fiatalabb másik ember ugyanannak a főiskolának az elvégzése után, nyelvvizsga megléte nélkül kézhez kapja a diplomáját.

Véleményem szerint a törvénynek akkor lenne értelme, ha azokra vonatkozna, akik legkésőbb 2016. december 31-én betöltik a 40. életévüket.

Ez alapján az 1976-ban születettek kapnának utoljára mentesítést az általános nyelvvizsga megléte alól, mely megalapozott is, különösen ha figyelembe vesszük, hogy legkésőbb 1995-ben érettségizettekről van szó (az év-veszteseket is beleszámítva), akik a rendszerváltás után csak a középiskolában részesülhettek nehezen minősíthető, de inkább alacsony szintű, minőségi nyelvoktatásban.

Itt jegyezném meg, hogy azok az állampolgárok, akik estin vagy levelezőn végezték a középiskolát a 90-es évekig bezárólag, azoknak nemhogy nem kellett nyelvből érettségizniük, de még nyelvet sem tanultak a középiskolai tanulmányuk során, tehát ezek az emberek többszörösen hátrányba kerülnek egy későbbi főiskolai, egyetemi tanulmányaik során, ha az első évfolyam megkezdése évében nem töltötték be a 40. életévüket.

A törvényi indoklás tartalmazza a legjobban az indokot, ami miatt a véleményem megalapozott, hiszen ha nyelvi előképzettség valóban nem áll fenn egy 1973-ban született ember esetében, akkor az igaz egy korábban születettre is.

Az indoklás szerint „életkor alapján biztosít felmentést” a törvény a nyelvvizsga megszerzése követelménye alól, de mégis előfordul a jelenlegi szabályozás szerint, hogy két egykorú (40 éves) ember közül az egyik kap mentesítést, a másik nem a nyelvvizsga kötelezettség alól attól függően, hogy folyamatban lévő, vagy már befejezett tanulmányokról van szó.

Bár nem a témához tartozik, de érdekességként megjegyzem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 60.§ (3) bekezdése kimondja, hogy

„A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.”,

továbbá a Ftv. 62. § (7) bekezdése szerint

„Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét.”.

A fentiekben idézett jogszabályok szerint ezek a volt hallgatók – bár nyelvvizsgájuk nincs - a szakmai tudásuk birtokában vannak és mint munkavállalók, ezt a megszerzett tudást a mindennapi munkavégzésük során ( ha akarják, ha nem ) használják ellentételezés nélkül.

Kedves Mindenki,

2007ben végeztem. Igen, nyelvvizsga hiányában diploma nélkül vagyok. Rögtön munkába álltam, messze a szakmámtól. Munka mellett rendszeresen tanultam a nyelvet(német), de a középfokú szinthez ez édes kevés. Véleményem? Gondolhatja mindenki.

Volt pár évfolyamtársam aki nyelvvizsgával a kezében felvételizett. A kezében a diploma, elhelyezkedni a szakmában nem tud, de az adott nyelven sem tud megszólalni!!!! Miért? Mert messze nem elég letenni egy nyelvvizsgát. Azt folyamatosan használni is kell(ene). Azt mellékesen, hogy ma a nyelvvizsga 40%-ban szerencse. A nyelvvizsgát összeállítók nyilatkozzák azt, hogy úgysem fogjuk érteni maximálisan a kiadott szövegeket.... Ez mind jogtalan pénzszerzés!!!

Mikor Egyetemre jártunk tanították a nyelvet. Vizsgáztunk is belőle. Szakmai vizsgát kellett tennünk, akkor azt mondták megadják a szakmai nyelvvizsga papírt! A kettes szint már elfogadott volt középfokúnak. De ez mind elmélet maradt, nem adnak papírt csináld meg pénzért, külön!!! Mi van???

Határ mellett lakom járok ki folyamatosan, német adót nézek, német oldalakat olvasok. Persze hogy nem értek meg mindent, de törekszem rá.

Az egész követelmény ott sántít, hogy alap közép felső fok! Ide ez kell oda az amoda amaz. Miért? Lehet rajta elmélkedni, nem fejteném ki!

Emelt szintű érettségi? Mi az? Akkor én aki nem azt csinálta, nem annyira érett? A mai fiatalok többsége nem tud összefüggő beszélgetést folytatni a saját anyanyelvén, még a felsőoktatást látogató sem! Tisztelet, aki nem ilyen!

Ja és puskáztam, igen nem egyszer! És? Államvizsgán nem lehetett mégis tudtam. A felsőoktatás a sok felesleges info mellett a csibészségre tanít nem pedig szerzetesképző!!!

A nyelvtanfolyamon ahová járok, van egy hölgy, akinek a jelenlegi állása megpályázásánál elengedhetetlen volt a német. Nyelvvizsgája a mai napig nincs és fogalma sincs mit miért úgy mondunk, de folyékonyan beszél németül. Az állásra több német nyelvtanár is jelentkezett. Csak mivel osztrák cég volt, németül kellett beszélni nem pedig papírt lobogtatni!!!

Ha egy magyarnak az én szakmámban sikerül kilépni külföldre soha nem engedik vissza! Mert akkora szakmai tudása van. Az már az ő gondja, hogy tudja a nyelvet.

Ja és külföldön kell a diplomához nyelvvizsga??? Ez nem költői kérdés!

Van egy jó barátom ugyan olyan diplomával mint én, csak akkor még nem kellett nyelvvizsga. Hogyhogy vígan dolgozik a szakmájában???

@Cashdog: Akkor ezek szerint Te is 2006-ban kezdtél, ahogy én is. Nem esett jól a "meglepi"... :( Bár nekem szerencsém volt, és dolgozom...

Igen, érdekes volt a cikk !

(www.angolnyelvtanitas.hu/interju-medgyes-peter.php) Nem is mondom, hogy nincs igazság benne....

Még mindig azt vallom, bizonyos szakokhoz legyen elég az alapfokú nyelvvizsga! Vagy aki "alap szinten" beszél, az nem is tud nyelvet? Vagy akkor hogy is van ez? Egyébként szerintem sem lenne szükség ennyi munkanélküli diplomásra (legyen elismerve a felsőfokú oktatásból kikerülő ember-->legyenek követelmények már a bemenetnél, csak szegény diákot akit felvesznek/vettek ne 1 év után tudjon a szigorításról), csak az a helyzet, hogy a szakmák sincsenek elismerve, az idő előrehaladtával folyamatosan leépítették ezeket... Különben ha bekerülsz egy gimnáziumba, onnét már nem nagyon van vissza út, hogy 'ó, de rosszul tettem', én mégis szakmát szeretnék....Tehát aki így járt középiskolába, ahol a nyelvtudás nem nagyon volt elvárás, nem ezen volt a hangsúly (inkább a fő érettségi tárgyakon), annak késő volt rájönni hogy nincs még középfokú nyelvvizsgája...

Én gyakorlatilag mióta az eszemet tudom folyamatosan tanulok, fejlesztem magamat munka mellett. Sajnos nem voltam olyan szerencsés anyagi és családi helyzetben, hogy nappali tagozaton végezzem el a szükséges iskolákat. Én is még „átkosban” rendszerváltás előtt, alatt és után jártam általános és középiskolába. Orosz nyelv oktatást 6. osztályban megszüntették és utána azt mondták tanuljunk inkább orosz helyett is magyar nyelvtant, hogy legalább azzal rendben legyünk. Középiskolában nem volt idegen nyelv oktatás egyáltalán, szüleim nem engedhették meg maguknak, hogy különórára járassanak, de nagyon angol tanár sem lett volna. A főiskolát 2009-ben 4,3-as eredménnyel sikeresen elvégeztem kemény tanulások árán, de a nyelvvizsga hiánya miatt az első diplomát máig nem kaptam meg. Családom és munkahelyem van, de ennek ellenére mellette próbálok nyelvet tanulni is. Olyat hallottam, hogy ha betöltöm a 40. évemet és még nem lesz meg a diplomám jelentkezzek be ugyanabban az iskolában ugyanara a szakra és akreditáltasam végig az egészet és a végén megkapom az első diplomát nyelvvizsga nélkül. Én már lassan ezen gondolkodok. Nem értem miért nem lehet kiadni úgy a diplomát, hogy beleírják, hogy valaki rendelkezik-e nyelvvizsgával vagy sem és majd a munkáltató eldönti, hogy neki nyelvtudással rendelkező kollégára van szüksége vagy nem. Ha valaki nem akar publikálni vagy külföldre dolgozni menni annak teljesen felesleges megtanulni közép szinten egy idegen nyelvet, mert „ápolni” kell a nyelvet folyamatosan, mert különben úgyis elvész az egész. (lásd lovári, experantó stb. (ez vicc)) Így kidobott időnek és pénznek tartom az egészet. Ha valaki olyan helyre akar dolgozni menni az meg úgyis rákényszerül arra, hogy tudjon 1-2 nyelvet közép szinten. Szerintem az élet megoldja úgyis a nyelv problémákat. A másik, hogy még jelenleg oktatási rendszerünk is elég gyenge lábakon áll. Én már óvodába külön angolórára hordom a gyerekeimet. Általános iskolában minimum alapfokú, középiskolában minimum középfokú nyelvi tudással kellene, hogy rendelkezzenek a mai gyerekek. Azt sem értem minek 40-50 magyar nyelvű TV csatorna, maximum magyar feliratot engednék a többségüknél. Túlságosan elvagyunk még mindig kényeztetve és a gyerekeink is sajnos ezt látják. Etalonnak ott van Finn vagy Svédország még a „takarító nő” is tud angolul alap szinten.

Magyarországon tényleg nehéz ügy az idegen nyelv.

Egy részről a múltunk miatt hiszen orosz vs. angol ténylegesen érthető a mostani 35-40-es korosztálynál. Más részről egymásra is hatással vagyunk; vicc:

Két rendőrhöz odamegy egy külföldi, akivel nem tudnak szót érteni. Miután otthagyja őket az illető az egyik odaszól a másikhoz -Te nem kellene már nekünk is megtanulni idegen nyelven. - Mire a másik -Minek, látod ő sem ment vele semmire.

Van egy érzésem: ma ez nem vicc.

Véleményem: aki sokat költött az egyetemre (tudom milliókba is kerülhet egy képzés amblokk), és nem csinált eleget, nem helyezett hangsúlyt nyelvismeret elsajátításáért (én szintúgy ebben a cipőben).

Háát...

Elquk, nem kicsit..

Azt írták páran: nem kell nyelvismeret mert így is jó vagyok a szakmában.

De, ha ez általánossá válik? Mindenki hú de jó lesz a szakmájában csak 10-20 év lemaradással (amilyen ütemben szeretik fordítani a szakmai anyagokat).

Vagy mondom azt jön egy külföldi munka vállaló ??????? Jogos lesz-e őt majd rendre utasítani: tanilj meg szépen magyarul!

Tényleg nem a papír a fontos! De különben mi igazolna bármit is.

Egyetértek angoltanar által hivatkozott cikk tartalmával, különösen az alany "Milyen az igazi jó nyelvtanuló?" kérdésre adott válaszával:

,,Mindenekelőtt kellően motivált. Létszükségletének érzi azt, hogy megtanulja az adott idegen nyelvet. Ezt az érzést erősítheti meg benne a tanár. Aki azt hiszi, hogy a tanár tanítja meg az embert bármire is, téved. Ő legföljebb némi fogódzót és inputot tud nyújtani"

Nomármost a meglátásom az, hogy a nyelvvizsgával nem rendelkező hozzászólók nem eléggé elszántak és nem hajlandóak megbarátkozni a tudattal, hogy a diploma feltétele a nyelvvizsga.

Mindenekelőtt, fel lehe róni néhány intézménynek, hogy nem indítanak nyelvkurzusokat, azonban lehet tanulni nyelvet a XXI. században autodidakta módon, mert rengeteg hanganyag, fórum, nyelvtanulási segédlet elérhető a világhálón.

A nyelvtanulás egy hosszú folyamat, NEM LEHET MEGTANULNI, ELMMENI VIZSGÁZNI ÉS ÖRÜLNI, mert megvan, mert muszáj fejleszteni mindig. Nem is a nyelvvizsgára kéne helyezni a hangsúlyt, hanem a nyelvismeretre.

Napi 5-10 perc nyelvtanulás már sokat segít, mert mindennap ápolod. Én majdnem minden reggelinél lekapok egy nyelvvkönyvet vagy idegen nyelvű folyóiratot olvasok a gép előtt ülve, mindig lehet hova fejlődni.

Nem elvárás, hogy ismerd a nyelvet úgy, mint egy irodalmár, ha a cél a középfokú nyelvvizsga megszerzése.

A nyelvismeret lehet egy jó felsőoktatási intézmény ismérve, jobb helyekre nem lehet kérdés a megszerzett nyelvvizsga.

Én 21 éves vagyok, harmadéves, alapszakos végző hallgató a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakán, bekerülésem előtt már rendelkeztem egy angol felsőfokú, spanyol középfokú nyelvvizsgával és német jeles érettségivel.

Az alapképzés feltétel a felsőfokú nyelvvizsga, a mesterképzés feltétele egy másik felsőfokú nyelvvizsga.

Kellő energiabefektetéssel könnyedén teljesíthető követelmény, nem kell hozzá zseninek lenni, mert a zsenik sem sajátítanak el egy nyelvet, ha nem szánnak rá időt..

Mindez nem jelent semmit, mert nem a papír számít, viszont tudtam, hogy nem lehet bekerülni nélküle.

Nem értek egyet, hogy Magyarország az EU rangsor végén kullogna, olvastam sokszor ilyen lesújtó véleményeket, azonban érdemes lenne szétnézni.

Elutazol egy mediterrán országba (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) aligha fogsz tudni kommunikálni idegen nyelven, Olaszország és Spanyolország esetében merem állítani határozottan, Görögországban és Portugáliában még nem jártam, de sok ismerősöm szenvedett.

Nem vagyunk egyáltalán sokkal rosszabbak az EU többi tagjánál, persze mindig van hova fejlődni.