Többet várt a szécsényi magyar-szlovák miniszterelnöki csúcstalálkozótól Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke. Konkrét nevek említése nélkül „szervilis partnernek” nevezte a Robert Ficóval csütörtökön tárgyaló magyar felet Csáky Pál, az MKP elnöke, aki kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a Fidesz esetleges hatalomra kerülése után „erélyesebb fellépésre” számít a szlovák kormánnyal szemben. Duray Miklós szerint a szlovák–magyar kapcsolatok ma olyan rosszak, hogy veszélyeztetik a regionális egyensúlyt. A párt stratégiai alelnöke hozzátette: 2006-tól kezdve olyan formális és informális támadásokat lehet észlelni a szlovák kormány részéről, illetve a társadalom részéről a magyarok és a romák irányába, melyek „megbonthatják Szlovákia belső stabilitását”.

Václav Klaus érti Pozsony álláspontját a mostani szlovák–magyar vitában, és elutasítja a második világháború utáni európai rend bármiféle megváltoztatását. Úgy látja, hogy Magyarország hosszú távon ki akarja terjeszteni területét. „Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempontból értem a szlovák álláspontot” – nyilatkozta pénteken a cseh államfő a lengyelországi Sopotban, ahol részt vesz a visegrádi négyek köztársasági elnökeinek csúcstalálkozóján. Később Klaus kijelentette: nyilatkozatát leegyszerűsítették és angolra rosszul fordították. Mint elmondta, ő nem beszélt magyar területi ambíciókról a szlovák–magyar viszály kapcsán.

Leonard Orban, az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosa „mossa kezeit”, ha a szlovák nyelvtörvényről kérdezik – írta pénteki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ). „Leonard Orban nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy kifejtse álláspontját a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében” – tudta meg a bukaresti napilap a többnyelvűségért felelős biztos szóvivőjétől. A lap azután kereste meg Leonard Orbant, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos azt tanácsolta Balázs Péter magyar külügyminiszternek: a nyelvtörvény ügyében forduljon az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához – írja a lap. „A többnyelvűségi biztos folyamatosan tartja a kapcsolatot az érintett felekkel, ám egyelőre nem kívánja kommentálni a szlovák nyelvtörvényt” – mondta az ÚMSZ-nek Cristina Mac szóvivő.

A nemzeti kisebbségi jogok tekintetében – figyelembe véve a magyarországi románok jogait – Románia előbbre jár szomszédjánál – fejtette ki pénteken Sepsiszentgyörgyön Vasile Blaga fejlesztési és lakásügyi miniszter, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PD-L) főtitkára. A romániai magyaroknak ugyanannyi joguk van, mint a román többségnek - mondta a politikus sepsiszentgyörgyi látogatásán. Azzal kapcsolatosan is kérdezték, hogy az előző napon Antal Árpád, az RMDSZ színeit képviselő sepsiszentgyörgyi polgármester „etnikai paktum” kidolgozását javasolta, az MPP háromszéki elnöke pedig azt indítványozta, hogy a román parlamentre tűzzék ki Székelyföld zászlaját is. Blaga leszögezte: bárkinek joga van ahhoz, hogy politikai állásfoglalást tegyen, ugyanakkor bármilyen „kényes javaslat” előterjesztése esetén figyelembe kell venni a románok jogait is.

Egyenlőtlen még a magyarok és a szlovákok képviselete a Híd-Most nevű párt szerveiben, ezért ezen az év végéig változtatni kell – jelentette ki szombaton Révkomáromban Rudolf Chmel, a párt szlovák alelnöke a nemrégiben létrehozott új szlovákiai magyar párt második közgyűlésén. A szlovák-magyar viszonyról szólva Chmel, aki az 1989-es rendszerváltás után Csehszlovákia első budapesti nagykövete volt, úgy fogalmazott: az utóbbi két évtized mélypontján van. „Kötelességünk, hogy magasabb szintre emeljük őket” – húzta alá Chmel, aki jelenleg a prágai Károly Egyetem Közép-európai Tanulmányok tanszékének vezetője. Chmel elutasította, hogy a Híd-Most tagjait a szlovák és a magyar fél nacionalistái „hazafiasságból” káderezzék.