A kiegyezés utáni időszak óriási fejlődést hozott Budapest életében. A korábban inkább provinciálisnak mondható főváros hamar Európa és a világ kulturális és gazdasági élvonalába került. Nemcsak a budapesti földalatti volt a londoni után a világon a második, és nemcsak az Erzsébet híd a világ leghosszabb nyílású függőhídja a megépítésekor és utána még 23 évig, de a Magyar Távirati Iroda (MTI) is az egyik legkorábbi független nemzeti hírügynökségeként alakult meg. A hírügynökségeket bemutató sorozatunk a magyar hírügynökség történetével folytatódik.

Az új MTI-székház
(Forrás: MTI/Varga János)

Szomorú apropója ugyanakkor a jelenlegi cikknek, hogy ebben a hónapban hunyt el Barcs Sándor (1912-2010), aki több mint 30 évig volt a háború utáni években az MTI vezérigazgatója és meghatározó személyisége (lásd keretes írásunkat).

A kezdeti évek

A felgyorsult tempó szükségessé, a távíró feltalálása pedig lehetségessé tette a hírek minél gyorsabb továbbítását. A világ első hírügynöksége a francia volt. A Havas Agence-t – későbbi nevén Agence France-Presse-t – 1835-ben alapították, és ez nagyjából egybeesett az elektromos távíró elterjedésének kezdetével. Különböző elektromos távírók már 1809 óta léteztek, de Samuel F. B. Morse csak 1838-ban mutatta be a róla elnevezett kódolással forradalmasított távíróját. A francia Havas hírügynökséget másfél évtizeddel később az angol (Reuters) és a német (Wolff) hírügynökségek követették. Az önálló magyar hírügynökség megalapítása előtt külföldi lapokon, és később a bécsi székhelyű k. u. k. Telegraphen Korrespondenz Bureau (Császári és Királyi Távirati és Levelező Iroda) helyi kirendeltségén keresztül jutottak el Budapestre a világ hírei.

Nem volt azonban kielégítően megoldott a vidéki hírszerzés. Többek között ennek orvoslását javasolta két országgyűlési gyorsíró, Maszák Hugó (1831-1916) és Egyesy Géza (1844-1924). Az ő kezdeményezésükre alakult meg a Magyar Távirati Iroda 1880-ban, és ők voltak az első irányítói is 1898-ig. Jól jellemzi a 19. század pezsgő művészi életét, hogy Maszák – 1895-től Szegedy-Maszák – pályája is festő-képzőművész ambíciókkal indult, akárcsak a korábban emlegetett Samuel Morse-é. Maszák előbb a festő Barabás Miklós tanítványa, majd veje is lett, és több művészeti folyóiratot is indított – igaz, sikertelenül. 1865-től az országgyűlési gyorsíróirodában is dolgozott, innen ismerte Egyesyt, akivel 1870-től különböző közös újságírói munkákon dolgoztak együtt. Ilyen volt például az Országgyűlési Tudósító szerkesztésében, ezt egyébként együtt is alapították. A nemzeti hírügynökség felállítására tett javaslatukat az országgyűlés hamar el is fogadta, és még a következő évben megkezdhették a működésüket.

Egyesy 1891-ben részt vett a Magyar Hírlap alapításában is, és onnantól ott jelentek meg rendszeresen írásai. Szegedy-Maszák és Egyesy után Radó Sámuel (1857-1919) keze alatt folytatódott az MTI korszerűsítése 1898-tól; ő egyben tulajdonosa is lett a hírügynökségnek. Radó Bécsben tanult újságíró és tudósító volt, és 1914-ben drámát írt választott hivatásáról Újságírók címmel. Az MTI fejlődésében törést csak az első világháború hozott, de ez egyben egy új, nagy lendületű gazdasági felívelés kezdetét is jelentette.

Az MTI-birodalom

A két háború között az MTI egy valóságos médiabirodalommá nőtte ki magát. A Tanácsköztársaság alatt rövid időre államosították, de 1921-ben újraalakult mint részvénytársaság. Ezekben az években Kozma Miklós (1884-1941) volt az MTI elnöke, és Zimmer Ferenc, korábban bécsi lapok budapesti tudósítója, a főszerkesztője. Kozma huszár hadnagyként kezdte pályafutását, majd katonapolitikai referens volt Horthy Miklós mellett. Az ő irányítása alatt az MTI folyamatosan bővítette működési körét, többek között reklám és hírmondói szolgáltatásokkal is. A magyarországi rádiózás kezdete is Kozma nevéhez kapcsolódik. 1925-től az MTI birodalom részeként a Magyar Rádió és a távirati iroda szoros együttműködésben és közös székházban dogoztak. 1930-ban még a Magyar Gazdasági Bankot is felvásárolták. Az MTI látványos fellendülésének csak a második világháború vetett véget.

A háború kezdetéhez egy érdekes titkos üzenet története is szervesen hozzátartozik. 1939 augusztusában Badics László, az MTI római tudósítója kétszer is elküldött egy kódolt üzenet a budapesti központnak, amit állítólag meg is fejtettek. A látszólagos időjárással kapcsolatos üzenet így szólt: „A meteorológiai jelentések egyébként az utóbbi napokban rosszabbodtak. Augusztus végére nagy kánikulát várnak, amelyet szeptember elején pusztító zivatar, mennydörgés és villámlás követhet...” Az üzenet természetesen Lengyelország németek általi lerohanását jelezte előre két héttel, és a második világháború kezdetét jelentette.

Kozma vitatott világháborús szerepével kapcsolatban meg kell említeni, hogy az MTI vezetése mellett 1940-től Kárpátalja kormányzói biztosának is kinevezték. Ebben a szerepkörében nagyban hozzájárult a papírokkal nem rendelkező zsidó menekültek deportálásának megkezdéséhez.

A szocializmus évei

Ahogy az előző időszakra az MTI gazdasági fellendülése volt jellemző, úgy a szocializmus éveire a széttagolódás. Az MTI-t újból államosították és a korábbi években felvásárolt cégektől fokozatosan megfosztották. Végül 1950-ben a Magyar Rádiótól is különvált és három évvel később az MTI fizikailag is különköltözött új székhelyére, a Naphegyre, ahol jelenleg is üzemel, 1990-től már új épületben. Az MTI gyors leépítése után az egyik legfontosabb változás a fotószolgáltatás kibővítése volt 1956-ban.

Bár az MTI-t korábban is hosszabb ideig egy-egy meghatározó személyiség vezette, Barcs Sándor elnöksége volt a leghosszabb: 1947 és 1980 között volt az MTI vezérigazgatója. Ahogy a 19. századi késő romantika évei alatt a képzőművész-jelölt Maszák Hugó volt az MTI vezetője, úgy a szocializmus „sport évei” alatt a futballista és sportújságírói háttérrel is rendelkező Barcs (további részletekért lásd a keretes írásunkat Barcs Sándor életéről).

Ki volt Barcs Sándor?

Barcs Sándor az MTI volt vezérigazgatója két hete, 2010 Január 7-én 97 éves korában hunyt el. Barcs Sándor 1912-ben született Szegeden. Hosszú pályafutása alatt többek között a Nemzeti Sport újságírója és rovatvezetője volt, majd az MTI vezérigazgatója 1947-től 1980-ig. E közben 10 évig volt elnöke a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Újságíró tevékenysége mellett Barcs Sándor harminc évig volt igazolt labdarúgó, később politikus és nemzetközi sportdiplomata is. 1947-től 1985-ig volt országgyűlési képviselő, és több mint egy évtizeden át töltötte be az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alelnöki posztját. Barcs Sándornak több könyve is megjelent és több állami kitüntetést kapott, többek között 1979-ben az osztrák Nagy Ezüst Érdemrendet.

1956–ban az MTI tevékenyen részt vett a forradalom eseményeinek közvetítésében is. Az újságírók és fényképészek a fővárosban és vidéken is részletesen követték a történéseket és mindenről tudósítottak. Az MTI ma külön oldalon emlékezik meg a forradalom eseményeiről és azok tudósításáról. Nem kis mértékben az 1954-56 között személyzeti osztályvezetőként ott dolgozó Kádár Jánosnénak is köszönhette Barcs, hogy komolyabb felelősségre vonás nélkül úszta meg a későbbi megtorlások idejét és folytathatta munkáját. A további évek eseményei közül meg kell említeni, hogy az MTI-t 1970-ben vette fel tagjai közé az Európai Hírügynökségek Szövetsége. A '80-as évek gazdasági nehézségeket hoztak az MTI-nek is, akárcsak az egész addigra már düledező szocialista blokknak.

Új kor, új épület

A rendszerváltás után a belső változások mellet az MTI új külsőt is kapott. Az Ybl-díjas Virág Csaba által tervezett új székház 1991-ben készült el. Hazánkban ez az egyik ritka példája a high-tech építészetnek, azaz a fejlett ipari technika hangsúlyos megjelenítésének, amit más városokban olyan neves épületek képviselnek, mint például az 1977-ben épült párizsi Pompidou Központ. Az új MTI-székház stílusa vizuálisan is jól szimbolizálja a hírügynökség céljait. Nevezetesen, hogy lépést tartson a hírterjesztést az utóbbi évtizedekben olyan folyamatosan megújító technológiai fejlődésekkel, mint a kábel tévé, az internet és a mobiltelefonok.

Az MTI kiterjedt belföldi és külföldi tudósítóhálózatának köszönhetően jelenleg napi 500-600 hírt tesz közzé, a hagyományos hírszolgáltatási módszerek mellett a legújabb multimédiás technológiákkal is. Emellett tizenhárom globálisan és helyileg egyaránt fontos hírügynökség öt nyelven kiadott anyagait dolgozzák fel. Ezeken kívül az MTI-nek kétmilliós magyar nyelvű és kétszázezres angol nyelvű adatbázisa, valamint egy kiemelkedően nagynak számító, 13 millió felvételt tartalmazó fotótára is van.

Források:

MTI: www.mti.hu

Magyar Életrajzi Lexikon (http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/)

Pirityi Sándor: A nemzeti hírügynökség története 1880-1996

http://komm2006.atw.hu/jegyzet/MTI_tort.doc

http://www.mno.hu/portal/411044