-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miben rejlik pontosan a független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottság jogköre? Mik voltak a szervezet eddigi eredményei, állásfoglalásai?
A szervezet megállapításai szigorúan a jogászi szemlélet talaján állnak. Ebből egyfelől az következik, hogy nem szakmabeliek nehezen tudják azokat értelmezni, azon belül viszont a politikusok szeretik a maguk szája íze szerint interpretálni. Ám másfelől a szikár jogi megfogalmazások mögött olyan emberek véleménye húzódik meg, akiktől távol áll a politikai méricskélés, az „egyenlő távolság keresése”, a „neked is igazad van, gyermekem, meg neked is igazad van, gyermekem” bölcsessége. Aki kellő szakértelemmel olvassa, az nagyon is konkrét következtetésekre tud jutni e szakvélemények alapján – írja az MTI.
A „Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot” – a megalakulásának helyszínére utaló, ismertebb nevén Velencei Bizottságot – a strasbourgi székhelyű Európa Tanács tanácsadó szerveként 1990 májusában hozták létre. Tevékenysége kezdetben a demokratikus átalakulás folyamatában érintett országok sürgős alkotmányozási kérdéseinek megoldása volt, de munkájának széles körű elfogadottsága és értékelése következtében a Bizottság ma már nemzetközileg elismert, független tanácsadó testületként működik több jogi szakterületen. Főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik, és olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint a magyar státustörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, illetve a titkos CIA-repülések.
Jelenleg azt vizsgálja, hogy a szlovák államnyelvről szóló törvénymódosítás megfelel-e az európai normáknak, nemzetközi jogi előírásoknak. A pozsonyi kormány tavaly szeptemberben maga kérte a Velencei Bizottság szakvéleményét, miután magyar részről éles bírálatok érték a törvénymódosítást.
Státustörvényről és egyebekről
Bár hivatalos neve szerint „európai” bizottságról van szó, a tevékenységében részt vevő 56 állam közt olyanok is találhatók, mint Algéria, Chile, Izrael, Peru vagy Tunézia. Megfigyelői jogállása van többek közt az Egyesült Államoknak, Japánnak, illetve a Vatikánnak. A Velencei Bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – akit tavaly decemberben választottak meg a testület alelnökévé –, valamint póttagja Trócsányi László, az Alkotmánybíróság tagja. A testület elnöke az olasz Gianni Buquicchio.
Magyarország és a határon túli kisebbségek számára kiemelt jelentőségű volt a Velencei Bizottság tevékenységének az a szelete, amely a szomszédos országokban élő magyaroknak nyújtandó kedvezményeket tartalmazó, úgynevezett státustörvényt vizsgálta. A törvényt 2001. júniusban szavazta meg az Országgyűlés. A szomszédos országok közül elsősorban román részről támadták a jogszabályt, mondván, hogy az diszkriminatív, és Magyarország területén kívül is érvényesül. Magyar részről e megállapításokat akkor cáfolták, és hangsúlyozták: készek a kerettörvény végrehajtási rendelkezéseinek kidolgozásánál figyelembe venni a szomszédos országok észrevételeit. Az akkori politikai vita „szerkezete” tehát erősen emlékeztet a szlovák államnyelvtörvény körüli mostani vitára, csak éppen „fordított előjelű” szereplőkkel.
A magyar státustörvényt Románia vitte az Európa Tanács elé, kérve annak a Velencei Bizottság által történő megvizsgálását.
A Velencei Bizottság azonban végül magyar kezdeményezésre úgy határozott, hogy összeurópai elemzést végez a kontinensen élő kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezményekre vonatkozóan.
A jogi szakértői testület 2001. október 19-én kimondta: a kisebbségvédelemért mindig azt az államot terheli az elsődleges felelősség, amelynek területén e kisebbségek élnek, emellett azonban az anyaországoknak is joguk van kisebbséget támogató törvényeket hozni. Megállapította, hogy a kisebbségek nemzeti és nyelvi identitása mindenképpen gazdagítja Európát. A Velencei Bizottság állásfoglalása szerint ugyanakkor csakis a nemzetközi előírások tiszteletben tartása mellett szabad végrehajtani a határon túli kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat.
Eddig az általánosságig jutva, nem túl mélyre ásva akár szokványos politikai egyensúlygyakorlatnak is lehetne minősíteni a szakvéleményt, ám az mégsem az volt. A Velencei Bizottság ugyanis kitért arra is: a határon túli civil szervezeteket nem lehet valamiféle „kvázi hivatalos” hatáskörrel felruházni az anyaország részéről. Bármiféle igazoló okmányt csakis a konzuli hatóságok adhatnak ki. A Velencei Bizottság ajánlásai értelmében az adott kisebbségeknek kulturális és oktatási területen lehet kedvezményeket nyújtani az anyaország részéről. Az ezen kívül eső területeken nem, vagy csak kivételes esetekben. A Velencei Bizottság szerint a kisebbségeknek nyújtott kedvezményes bánásmódot szabályozó egyoldalú intézkedések – a lakóhely szerinti állam kifejezett beleegyezése, vagy hallgatólagos, de egyértelmű elfogadása nélkül – nem érinthetnek olyan területeket, amelyeket kétoldalú szerződések már nyilvánvalóan szabályoznak.