Azzal, hogy néhány európai állam a burka betiltását fontolgatja (vagy már meg is tette), a bevándorlók integrációja a politikai viták kereszttüzébe került az utóbbi időben. Ezekben a vitákban pedig igen erősen él a munkanélküli, tanulatlan, egyszóval problémás bevándorló képe – holott a helyzet koránt sem ilyen rossz.

Forrás: H. Assaf/sxc.hu

A német bevándorlásügyi hivatal 5 ezer emberre kiterjedő kutatást végzett nemrég, melyből az derül ki, hogy kölcsönösen megbíznak egymásban a bevándorlók és a németek. Az emigránsok kétharmada válaszolta azt, hogy „többé-kevésbé” vagy „teljesen” megbízik a befogadó ország lakosaiban, míg a befogadók 54 százaléka vallotta, hogy megbízik a bevándorlókban. Ezen felül 3 emigráns közül 2 vélte úgy, hogy a németeket érdekli a társadalomba való beilleszkedésük. A felmerülő legégetőbb problémákban is egyet értettek a felek, szerintük ezek: a munkanélküliség, az oktatás, a nyelvtanulás és a diszkrimináció – írja a Deutsche Welle.

„Úgy tűnik, a német állampolgárok rendjén valónak tartják a bevándorló szomszédokat, és ugyanígy az emigránsok is hozzá vannak szokva, hogy olyan szomszédaik legyenek, akiknek nincs emigráns múltja” – kommentálta a kutatási eredményeket Ines Michalowski, a Társadalomtudományi Kutató Centrum munkatársa. Szerinte a fejlődés azért következhetett be, mert Németországban „nem téma” a bevándorlás, és pillanatnyilag nincs is olyan mérvadó politikai párt, ami az emigránsok ellen hangolná a társadalmat.

Bár a helyzet biztató, az ideálistól azért még messze van: míg a német fiatalok 30 százaléka szerez érettségit, addig a bevándorlók gyerekei között egyelőre csak 10 százalék ez az arány – igaz, a szám folyamatosan nő.