Szerdai, brüsszeli sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva leszögezte: a sajtószabadság alapvető, szent érték az Európai Unióban. Az elnök bizonyosságát fejezte ki, hogy erről a témáról szót ejtenek Orbán Viktor miniszterelnökkel pénteken, Budapesten tartandó találkozójukon.

Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs szó uniós jogsértési eljárásról, és hogy a témában folytatott vizsgálódások, konzultációk eredményeit nem lehet, és a bizottság nem is kívánja megelőlegezni. A bizottság abból indul ki, hogy minden EU-tagország tiszteletben tartja a demokrácia alapszabályait – hangoztatta.

Olivier Bailly, az uniós végrehajtó testület szóvivője megerősítette, hogy a bizottság megkapta a magyar médiatörvény angol fordítását és az ahhoz fűzött kormányzati tájékoztatást. Érdemben azonban egyelőre nem tud reagálni a dokumentum tartalmára – mondta.

A Handelsblatt „Magyarország lesz a próbakő" címmel kommentárban bírálta a médiatörvényt. A német üzleti és pénzügyi körök lapjában Hans-Peter Siebenhaar szerkesztő úgy ítélte meg, hogy a budapesti jobboldali-nemzeti kormány a médiatörvényével aláássa a sajtószabadságot. A véleménynyilvánítás szabadsága egyre inkább veszélyeztetett emberi joggá válik Európában – olvasható a kommentárban.

A „jobboldali-nemzeti kormány gyakorlatilag társadalmi vita nélkül fogadott el egy olyan médiatörvényt, amely gúnyt űz a demokrácia értelmezéséből... Ezzel első ízben tárja ki a kaput egy EU-tagország a cenzúra és az öncenzúra előtt".

A továbbiakban megállapítja: a magyar kormány lobbistái olyan érveket hoznak fel indoklásként, amelyeket tulajdonképpen csak afrikai és ázsiai diktatúrákból ismerünk. A kommentátor úgy véli: a budapesti kormány példátlan eljárása a demokratikus felfogás hiányáról tanúskodik. „Magyarország intellektuális és politikai értelemben a mai napig nem szabadult meg a kommunista elnyomás korától. Ezt bizonyítja az a pökhendiség és cinizmus, amellyel az Orbán-kormány a bírálóinak válaszol."

„Nem kétséges, hogy a sajtószabadság veszélyeztetett alapvető joggá vált Európában. Keményebben és nyomatékosabban kell védelmezni, máskülönben hamar veszélyes útra téved a demokrácia" – zárta kommentárját a Handelsblatt.

A The Guardian brit baloldali liberális lap szerkesztőségi cikke azt hangsúlyozza, hogy a médiára hárul a feladat, hogy a hatalom kontrollja és ellenzéke legyen, mivel Orbán és pártja nem csak a parlamentet tartja az ellenőrzése alatt, hanem szinte az összes jelentősebb várost. A médiának ezt a szerepét minden erővel meg kell őrizni, ha szükséges, el kell menni akár az európai bíróságokig. Lehet, hogy a miniszterelnök nem ijed meg az európai bírálatoktól, de országa immár reflektorfénybe került – írja a The Guardian.

A Le Monde című francia lap szerint a magyar parlament „számos olyan törvényt fogadott el, amely ellentmond a hatalmi ellensúlyok demokratikus térségének kialakításra törekvő unió szellemének... Ez a helyzet a médiatörvénnyel is... a jogszabály politikai ellenőrzést vezet be minden médiatartalom felett."

„Brüsszelben a(z Európai) Bizottság erőtlenül reagált, ’kételyeinek’ adva hangot a jogszabály célszerűségével kapcsolatban. Szerződésszegési eljárást azonban nem indított, holott ez a törvény ellentétes az európai szerződésekkel. A(z Európai) Parlamentben csak a szocialisták, a zöldek és a liberális demokraták fejezték ki egyértelmű rosszallásukat."

„Németország, Luxemburg és a megkésve tiltakozó Franciaország kivételével, a legtöbb EU-tagország vezetői bátortalanok. Nincs merszük bírálni azt a magyar kormányt, amely megnyirbálta a többi hatalmi ág – köztük az Alkotmánybíróság – jogkörét, és egy letűnt kor nacionalizmusát hirdeti."

„Rosszul teszik. Európa nem lehet csupán egy nagy piac. Az nem lehet, hogy egyik tagja, miután megszerezte a tagságot, levesse magáról annak lényegi vonását: a politikai értékek közösségét. Ez alapvető (kérdés), amely megér egy kellő formában Budapesthez intézett figyelmeztetést" – zárja szerkesztőségi cikkét a Le Monde.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet arra, hogy már 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején is zajlottak „intenzív nem hivatalos tárgyalások" a jobb- és a baloldali pártok között a közszolgálati médiumok és a médiahatóság átalakításáról. Azokon részt vett Szalai Annamária, az NMHH jelenlegi elnöke és Sarkady Ildikó, akit Gyurcsány „audiovizuális politikáért felelős kormánybiztossá" nevezett ki.

A Hírszerző portál akkoriban a tárgyalások eredményeként létrejött „titkos médiapaktumról" cikkezett, amit az érintettek cáfoltak. Valójában azonban meghökkentő átfedések mutatkoznak az akkor állítólag elfogadott „új médiaszabályok" és aközött, amit az Orbán-kormány új médiatörvénye tartalmaz – mutatott rá Reinhard Olt, a konzervatív német újság bécsi tudósítója.

Az Európai Parlament néppárti frakciójához tartozó német kereszténydemokrata-keresztényszociális (CDU/CSU) képviselőcsoport határozottan visszautasítja azt a szocialista-kommunista követelést, hogy a médiatörvény miatt vonják meg Magyarországtól az unióbeli szavazati jogot – derül ki a két párt egy-egy képviselőjének közleményéből.

A kereszténydemokrata Werner Langen, valamint a bajor CSU-hoz tartozó Bernd Posselt közös közleménye szerint előítéletektől mentesen kell megvizsgálni az új magyar médiatörvényt, a Magyarországot ért bírálat pedig átlátszó és destruktív játék, amely árt Európának. „Nyilvánvaló, hogy a Magyarország ellen indított kampány a kétharmados Fidesz-többség miatti irigységből táplálkozik" – vélekedett a két politikus.