A több államban élő magyar nemzetrészeket mindenekelőtt a közös nyelv, a közös kultúra, a közös eredettudat, a sok-sok évszázados hagyományok és egész sor más olyan jellegzetesség fogja össze, amely önmagában alakítja ki a nemzetet – olvasható az Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerdai vezércikkében.

Szerzője e gondolat tükrében elemzi a kettős állampolgárság intézményét, amely – mint fogalmaz – „az esztendők óta oly sokat emlegetett közhely szerint újra összefogja a nemzetet”. Csakhogy pillantsunk egy kissé a szavak és a fogalmak mögé – írja a szerző, megállapítva: a több államban élő magyar nemzetrészeket mindenekelőtt a közös nyelv, a közös kultúra, a közös eredettudat, a sok-sok évszázados hagyományok és egész sor más olyan jellegzetesség fogja össze, amelyek önmagukban alakítják ki a nemzetet. Ez a nemzet ilyen felfogásban akkor is egységes maradt, ha a történelem a magyarokat a mai Magyarország határain kívül szórta szét – fűzi hozzá. Ilyen összefüggésben például egy Indonéziában élő francia ugyanúgy a francia nemzet tagja, mint párizsi társa és a Pruton túli moldovaiak is a román nemzet tagjai, ha kérik az állampolgárságot, ha nem.

„A romániai vagy felvidéki magyar, amiért máshol él, éppen olyan magyar, mint a magyarországi. Következésképpen a kettős állampolgárság nem jelent nemzetegyesítést, hanem két országhoz való tartozást” – állapítja meg a cikk írója, hangsúlyozva: a Magyar Köztársaság elnöke nem egy nemzet, hanem egy ország elnöke, Magyarország mindenkori miniszterelnöke nem a nemzet, hanem egy ország, ha úgy tetszik, egy állam miniszterelnöke. Ami nem zárja ki, hogy politikusként, magas rangú tisztségviselőként ne emelhetné fel szavát a más országok határai mögött élő, a magyar nemzethez tartozó magyarok érdekében – állapítja meg a bukaresti napilap kommentátora.

A nemzet mondhatni „az idők végtelenségében” alakult ki, a kettős állampolgárság lehetőségének a megadása pedig mindazoknak, akik ezt igénylik, néhány hét, néhány hónap vagy néhány év alatt elérhető közjogi cselekedet. Nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint amit a kifejezés önmagába foglal: két ország állampolgára a sok-sok apró részletre lebontható előnyökkel és hátrányokkal egyetemben – olvasható a cikkben.