Amikor a nyest arról írt, hogyan ünnepelhetik a nem zsidók a hanukát, az egyik lehetőségként az merült fel, hogy nézzünk meg egy Woody Allen-filmet. Ha azon gondolkodunk, hogy miképp ünnepeljük meg a finn függetlenség napját, az egyik lehetőség az, hogy megnézünk egy Kaurismäki-filmet – vagy a finn irodalomnak szenteljük az estét. De mit olvassunk a finn irodalomból? Érdemes olyan könyvekkel próbálkozni, melyek sok más olvasónak is tetszettek.

A thisisFINLAND Facebook-oldala megkérdezte rajongóit, hogy mik a kedvenc finn könyveik. Az eredményeket honlapjukon publikálták, mi is ezt követjük.(A magyar könyvkultúrát dicséri, hogy mindegyik mű elérhető magyarul is.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

10. Leena Lehtolainen: Az első gyilkosságom

Az 1964-ben született írónő első regénye 12 éves korában jelent meg – végül krimijeiről vált ismertté. Ezek főhőse Maria Kallio nyomozónő. Főként remek történetbonyolításáért és hangulatteremtő erejéért tartják számon.

Könyveit 20 nyelvre fordították le, különösen Németországban népszerű. Egyes műveiből tévéjáték és színdarab is készült.

9. Hannu Mäkelä: Hú úr kalandjai

1943-ban született, sokoldalú íróként és költőként tartják számon – több mint száz könyvet publikált. Nemzetközi sikereket elsősorban gyerekeknek szóló köteteivel érte el. Ezek főszereplője Hú úr, egy nevetséges figura, aki éjjel jelenik meg a gyerekeknek. Az első Hú úr-regényt 1973-ban írta.  A történeteket Mauri Antero Numminen zenésítette meg.

8. Aleksis Kivi: A hét testvér

Aleksis Kivi 19. századi író, a finn nyelvű irodalom úttörője – előtte a finn irodalom svéd nyelvű volt. Pályáját drámaíróként kezdte, verseket is írt. Leghíresebb műve A hét testvér című regény, mely 1870-ben jelent meg. A mű a paraszti élet realista ábrázolása.

A hét testvér mindenkivel összeveszik a faluban. Ahhoz, hogy házasodhassanak, konfirmálniuk kell, ehhez viszont előbb meg kellene tanulniuk olvasni. Ehelyett inkább bevetik magukat az erdőbe, és tanyát építenek. A kezdeti nehézségek – az első télen leégetik saját házukat – és tíz év kemény munka (és ivászat) után végül jobb belátásra térnek, és maguktól megtanulnak olvasni, hogy visszatérhessenek a társadalomba.

7. Riikka Pulkkinen: Igaz

1980-ban született írónő, első regényét 2006-ban publikálta. A határ (mely magyarul nem jelent meg) szereplői erős belső vívódásokon mennek keresztül: előkerül az Alzheimer-kórt és az eutanázia kérdése is. Két további regénye jelent meg, köztük a magyarul is olvasható Igaz, mely szintén az emberi lélek szenvedéseit állítja középpontba. A háromgenerációs családi történetben is felbukkan a betegség – ezúttal a rák –, illetve a halál kérdése.

6. Väinö Linna: A sarkcsillag alatt

Väinö Linna a finn irodalom 20. századi nagy klasszikusa. Ahogy a 19. században Kivi alkotta meg a nagy nemzeti regényt, úgy a 20.-ban Linna. A sarkcsillag alatt, akárcsak A hét testvér, a finn paraszti élet realista ábrázolása – ám ezúttal sokgenerációs családregény: a finn társadalom 1880 és 1950 közötti történetét mutatja be. Linna másik jelentős regénye, Az ismeretlen katona a második világháború (pontosabban a folytatólagos háború) eseményeit követi.

5. Arto Paasilinna: A nyúl éve

Az író 1942-ben született Lappföldön. Jó pár regényt írt, mire az 1975-ös A nyúl éve végre nemzetközi sikert ért el: több mint 20 nyelvre fordították le – különösen Franciaországban volt sikeres. A kritika különösen sajátos humorát és szarkasztikus elbeszélésmódját értékelte.

A regény főhőse és barátja elgázolnak egy nyulat, aki (ami?) egy könnyebb sérüléssel megússza. A főhős úgy dönt, hogy hátat fordít korábbi életének, és a nyúl társaságában körbeautózza Finnországot. Találkozik egy rendőrfőnökkel, akinek Kekkonen elnök a hobbija: teóriája szerint az elnök kettős életet él... A regényből Finnországban és Franciaországban is forgattak filmet.

Kekkonen Vorosilov és Hruscsov társaságában
(Forrás: Wikimedia Commons / Kalle Kultala, Helsingin Sanomat)

4. Sofi Okasanen: Tisztogatás

Oksanen regényeiről korábban már részletesebben írtunk, így az önismétléstől most eltekintünk...

3. Mika Waltari: Szinuhe

A legkevésbé finn regény a híres finn regények között: a második világháború okozta csalódás inspirálta a regényt, mely az ókori Egyiptomban játszódik, és a valódi emberi értékek fontosságát hangsúlyozza az anyagias világban – de izgalmas kalandregény formájában. A regény azon könyvek közé tartozik, melyet Magyarországon olyanok is olvasnak, akik egyébként nem érdeklődnek különösebben sem a finn irodalom, sem a „magas irodalom” iránt. A könyvből még hollywoodi filmfeldolgozás is készült!

Waltari később további történelmi regényeket is írt, ám ezek nem érték el a Szinuhe sikerét. Több közülük magyarul is olvasható, akárcsak a korábbi krimijei közül a Palmu felügyelő tévedése...

Runoénekesek
(Forrás: Wikimedia Commons / I. K. Inha)

2. Elias Lönnrot: Kalevala

A finn nemzeti eposzról már mindenki hallott, magyarul pedig öt teljes (Barna Ferdinánd, Vikár Béla, Nagy Kálmán, Rácz István és Szente Imre) és több részleges fordításban is olvasható, sőt megvan gyerekeknek szóló elkutyult változata is. Elias Lönnrot népköltészeti gyűjtéséből állította össze a világ teremtésétől a finnek megkereszteléséig ívelő anyagot, mely aztán megalapozta a finnek nemzeti öntudatát. A kalevalai motívumok a finn mindennapok részei, a cégek és termékek elnevezésétől a legmagasabb művészeti produkciókig mindenhol beléjük ütközünk.

Múmin-figurák a Finnair gépén
(Forrás: Wikimedia Commons / spaceaero2 / GNU-FDL 1.2)

1. Tove Jansson: Múmin-történetek

Hiába alapozta meg Kivi a finn nyelvű irodalmat, a finn irodalom nemzetközi téren legnépszerűbb művei svéd nyelven születtek – ezek a Múmin-történetek. Az írónő felnőtteknek is írt novellákat és regényeket – 2014-ben ünnepeljük születésének századik évfordulóját, ebből az alkalomból talán ezek is eljutnak a magyar olvasókhoz.