Zuszsa nevű olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:

Valakitől azt hallottam, hogy a finnben minden új dologra is van finn szó, tehát, pl. a telefon, internet, klikkel, stb. jellegű tipikusan angol eredetű szavak helyett saját kreálmányokat használnak. Nem tudjátok, igaz ez?

Nos, mint minden, ez is igaz, ugyanakkor mégsem.

Nézzük rögtön a konkrét példákat! A telefon finnül puhelin, a puhel- igető olyasmit jelent, hogy ’beszél, beszélget, társalog’, az -in képzővel pedig olyan eszközök neveit képezhetjük, amelyekkel a tőben kifejezett dolgot csináljuk. Azaz a finn szót kb. úgy fordíthatjuk „szóról szóra”, hogy beszélő: ez pedig már nincs távol a magyar távbeszélőtől. Persze a magyar távbeszélő nem vált közhasználatúvá, de a hivatalos nyelvhasználatban nagyon sokáig, a kilencvenes évek elejéig megmaradt.

Az internet finnül is internet, még alaktanilag sem igazodik a finn tövekhez (a köznyelvben használt rövid formája, a netti viszont igen). Ráadásul a finnben még olyan „saját” szó sincs az internetre, mint a magyarban a ritkán használt világháló. A klikkelni pedig finnül úgy van, hogy klikata, tehát ebben az esetben is jövevényszót használnak. Van ugyan „saját” szó is, a napsauttaa, amely a magyar kattintra hajaz, de ezt ritkábban használják.

A finneknek valóban sok szavuk van olyan dolgokra, amelyet nekünk eszünkbe se jutna magyarítani (pl. urheilu ’sport’, elokuva ’film (tkp. élőkép)’ stb.), ugyanakkor jövevényszavakat is használnak akkor, amikor mi „saját” szót (pl. teatteri ’színház’).

Szokás azt a magyarázatot adni, hogy a finnek viszonylag szegényes a mássalhangzókészlete, nem szereti a mássalhangzó-torlódásokat, ezért „kevésbé alkalmas” az idegen szavak átvételére. Ez azonban nem igaz, hiszen, mint minden nyelvben, itt is jól működik a hangok behelyettesítése, illetve a mássalhangzó-kapcsolatok egyszerűsítése. Igaz ugyan, hogy a bussi ’autóbusz’ a legtöbb finn ejtésében ugyanúgy hangzik, mint a pussi ’zacskó’, de ez kb. akkora probléma, mint hogy a magyar kar a testrész mellett jelenthet ’kórus’-t is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az, hogy egy nyelv mennyire hajlamos inkább idegen szavakat átvenni, vagy inkább sajátokat alkotni, nem igazán a nyelv tulajdonsága, hanem a beszélőközösséget jellemzi. Függ attól, hogy mennyire ismernek a beszélők más nyelveket, mennyire tájékozódnak a világról más nyelvi forrásokból, de attól is, hogy intézményesen mennyire működik a saját szavak alkotása, illetve a beszélők ezeket mennyire hajlandóak elfogadni.

A finn mellett az izlandiról terjesztik, hogy „mindenre saját szava van”, és ez talán inkább igaz, mint a finn esetében. Az izlandiak ugyanis intézményesen igyekeznek minden új jelenségre saját szót alkotni. Ez azonban nem jelenti, hogy a nyelvbe egyáltalán nem kerülnek be idegen szavak.