Senki nem lepődik meg vagy keseredik el, ha tudatlanságba vagy hanyagságba ütközik – ilyesmivel nap mint nap dolgunk akad. Vannak azonban személyek, intézmények, akiket nagyra tartunk, elismeréssel gondolunk, munkájukat színvonalasnak tartjuk. Ha náluk tapasztalunk inkompetenciát és nemtörődömséget, azt nehezen dolgozzuk fel, mint egy váratlan pofont. Hát már ők is? Hát bennük sem bízhatunk?

A Művészetek Palotája (Müpa) valóban hazánk egyik legizgalmasabb és legszínvonalasabb művészeti központja, rengeteg kiváló koncerttel. Március 30-án, hétfőn este itt lép fel az udmurt Italmasz (Zergeboglár – az udmurtok „nemzeti virága”) népi együttes. Ezt persze elvben nagy örvendezéssel kellene üdvözölnünk itt a Rénhíreken, hiszen végre láthatunk valamit az oroszországi finnugorok kultúrájából – csakhogy nem értjük a választást. Az Italmasz ugyan a maga műfaján belül valóban színvonalas, csakhogy a műfaj nem más, mint a Mojszejev-féle álnépies esztrád műfaja. Ez körülbelül úgy viszonyul a valódi folklórhoz, mint nálunk a népszínmű a valódi népélethez, vagy a magyarnóta az igazi népdalhoz. A monumentális táncjelenetek mesterkélten megkoreografáltak, a megjelenő érzelmek nem hitelesek, felszínesek, uralkodik a művidámság, az előadásmód ripacskodó. Alapjában véve persze nincs baj vele, ez is a kultúra része, csakhogy mi Magyarországon többre szoktuk becsülni az autentikus folklórt – különösen a Müpa feltehetően kifinomultabb ízlésű törzsközönsége. Akik ráadásul bizonyára azt fogják hinni, hogy ha a Müpa műsorszervezői ezt az együttest hozták el Udmurtiából, akkor ez a legjobb ami az udmurt (vagy általában az oroszországi finnugor) kultúrából felmutatható.

Italmasz
(Forrás: udmitalmas.ru)

Csakhogy ez távolról sem igaz. Ott van például a szintén udmurt Ajkaj népdal- és táncszínház, mely szintén színpadi jelenetekben, de összemérhetetlenül autentikusabban mutatja be az udmurt dalokat, táncokat, népszokásokat (ennek megítéléséhez bőven elég összevetni a képeken látható fellépőruhákat). Magyar szemmel pedig még érdekesebb lehet az Ekton Korka (Táncház), mely éppen a magyar táncházmozgalom hatására és módszereivel dolgozik. De nem is kell az udmurtokhoz ragaszkodni, meg lehetett volna hívni a mordvin Tooramát is. Ha már ezeket jól ismeri a magyar közönség, akkor érdemes megmutatni az Italmaszt is, hogy lám, ilyen is van.

Amiről eddig beszéltünk, az nagyrészt műsorpolitikai és ízlésbeli kérdés, ha nem is értünk egyet, a döntést elfogadjuk. Az azonban aligha mentegethető, ahogyan a Müpa az eseményt hirdeti. Már az is kissé furcsa, hogy az oldalon megjelenik a „Finnugor Népi Együttes” felirat – vajon reklámoznának egy bolgár együttest szlávként, egy svédet germánként, pláne bármelyiket indoeurópaiként? Aligha. Ez azonban mentegethető azzal, hogy a kisebb finnugor népeket kevésbé ismeri a közönség, így könnyebben van hova tenniük őket.

Az Ajkaj – jobb választás lett volna
(Forrás: susanin.udm.ru)

Arra azonban nincs mentség, hogy a címben Udmurti Köztársaságot írnak Udmurt Köztársaság helyett. Ezzel a marhasággal már találkoztunk a Magyar Ösztöndíj Bizottságnál is – de ők a saját nevüket sem írják helyesen. A helyes alakot nem nehéz megtalálni, elég megnézni a Wikipédiában, megnézni egy ismeretterjesztő kiadványban (például a Finnugor kalauzban), vagy legalább a biztonság kedvéért rákeresni az udmurti alakra – az Italmasz fellépéséről szóló oldalak megjelenése előtt cikkünk ez az első tíz találat között volt, könnyen kideríthető volt tehát, hogy az alak helytelen, és hogy miért.

Az udmurti alak felbukkanása annál is furcsább, mert lejjebb már a helyes udmurt alakot használják. Sajnos ugyanitt az örömbe üröm is kerül, hiszen ezt olvashatjuk:

Az udmurtok a finnugor - magyar, finn, mordovai, mari, permi zürje - népcsoporthoz tartoznak.

Mordóvai ugyanúgy nincs, ahogy udmurti sem, a helyes alak mordvin lenne – ha pedig a köztársaságuk alapján nevezzük meg őket, akkor is a mordóviai a helyes (mivel azonban itt népekről van szó, ide ez sem illene). Olyan népnév, hogy zürje, egyáltalán nincs, itt a zürjén alaknak kellene állnia, bár a permi zürjén alak sem használatos: itt a permják vagy a komi-permják alak lenne helyes. Azoknak, akik amúgy sem ismerik ezeket a népneveket, talán mindegy. Csakhogy a koncert iránt nyilván főleg azok fognak érdeklődni, akik egyébként is foglalkoznak a finnugorokkal – számukra viszont ez nagyon is érdekes. (Meglepő módon az angol nyelvű oldalon a népnevek teljesen rendben vannak – itt viszont a komi-permják helyett az általánosabb komi szerepel.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy nincs olyan, hogy finnugor népcsoport – vannak finnugor nyelvek, és vannak finnugor (nyelvet beszélő) népek, de ezek a népek semmiféle sajátos népcsoportot nem alkotnak. Érdekes módon a hasonló tévedések egészen más formában jelennek meg más oldalakon. A Fidelión például ezt olvashatjuk:

Az udmurtok a finnugor etnikai csoporthoz tartoznak, amely felöleli a magyar, finn, mordvin, mari és komi-permiákat.

Természetesen finnugor etnikai csoportról nem beszélhetünk. A mordvinok neve itt helyesen szerepel, de a komi-permjákokba itt is beletört a bicska – vagy ha úgy jobban tetszik, a kapufáról pattant ki a labda.

De térjünk még vissza a Müpa oldalára, és szemléljük meg, mi lesz a műsor! A hosszú felsorolásban a műsorszámok címét láthatjuk oroszul, majd zárójelben magyarul. Elsőként persze az a kérdés merül fel, hogy egy kifejezetten udmurt, ráadásul hangsúlyozottan finnugorként eladni próbált együttes műsorlapja miért nem udmurt nyelvű. Persze erre számos magyarázat lehet, sajnos attól kezdve, hogy lehet, hogy maga az együttes sem adja meg a műsorszámok címét, egészen addig bezárólag, hogy a honlap szerkesztője úgy gondolja, hogy udmurtul úgy sem értenék meg sokan.

Na de vajon hányan lehetnek azok, akik tudnak oroszul, de nem ismerik a cirill betűket? Ha oroszok érdeklődnek az előadás után, de a részletes műsorra is kíváncsiak (és ezt az angol nyelvű oldalon nem találják meg), hiába vannak leírva a címek, nem fogják tudni elolvasni őket. Az oroszul nem tudó magyar látogatók számára pedig semmit sem mondanak.

Az átírás egyébként nagyjából rendben van, de azért bátran biztatjuk olvasóinkat, hogy ha van kedvük, keresgéljenek, fognak hibákat találni. (Puskázni ér.) Itt egyedül a derevnyi alakra hívnánk fel a figyelmet: egy szón belül is változhat, hogy az átírás jelöli-e a lágyságot, vagy sem.