-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az oroszországi finnek hivatalosan is sportnak szeretnék elismertetni a csizmahajítást, mely Finnországból indult hódító útjára, és ma már tucatnyi országban űzik.
Az ingermanlandi (Oroszország, Leningrádi terület) finnek szervezete, az Inkerin Liitto hivatalosan is regisztrálni szeretné a a csizmahajítást mint sportot. Ezt a szervezet elnöke, a Finnugor Népek Nemzetközi Konzultációs Bizottságának tagja, Alekszandr Kirjanen közölte a finugor.ru-val.
A legenda szerint a csizmahajítás sportja a következőképpen született. Élt egy finn pár, együtt öregedtek meg, de egész életükben veszekedtek. Egy ilyen veszekedés után az öreg elhatározta, hogy inkább világgá megy. Az asszony meg utánadobta a holmijait, legvégül a csizmáját. Látta a szomszéd, hogy az öregasszony milyen messzire dobta a csizmát, és megpróbálta utána csinálni. Azóta dobálják a finnek a csizmát, hátha sikerül akkorát dobni, mint az öregasszony.
A finnek gumiabroncsot, telefont is dobálnak versenyszerűen. Mint arra munkatársunk emlékeztetett, a legnagyobb finn telefongyártó a Nokia, mely korábban gumitermékeket gyártott, leghíresebb termékei pedig a gumiabroncs és a gumicsizma voltak. Vajon van-e összefüggés a három sport között? Esetleg maga a Nokia áll mindhárom hátterében?
Mint Kirjanen elmondta, a csizmahajítás Finnországban született, ma már nemzetközileg elismert sport, létezik nemzetközi szövetség, melynek tizenegy ország a tagja. A csizmahajító világbajnokság egyik fordulóját minden évben a Leningrádi terület Gatcsinai járásában rendezik meg, mivel ez a terület az ingermanlandi finnek hagyományos területe. A tavalyi évben a fordulót Gatcsinában rendezték, a helyi csapat az első helyet szerezte meg, lepipálva a finnországi vendégeket.
Finnországban 33 éve rendezték az első versenyeket, 1992-ben rendezték az első világbajnokságot. Ezután Svédország, Németország, Észtország, Olaszország és Oroszország adott helyt a rendezvénynek. Oroszországban Karjala, illetve fővárosa, Petrozavodszk számít csizmahajító központnak, itt is sok inkeri él.
Kirjanen elmondása szerint már tíz éve foglalkoznak a sportág népszerűsítésével, van saját világbajnokuk, aki a csizmatávdobás világrekordlistájának második helyén áll. Ugyanakkor Oroszországban ma sincs a sportágnak szövetsége, csupán most kívánják regisztrálni.
Finnországban más dobálós sportok is népszerűek: hajigálnak tejeskannákat, köveket, gerendákat, fejszéket stb. A csizmahajigálásnál a férfiak 43-as férficsizmát hajítanak, ennek súlya kb. 88 deka és egy kilogramm között van. A nők 38-as, 75 dekánál nem nehezebb csizmát hajítanak. A csizmát szélirányban hajítják el. A versenyző dönti el, hogy jobbos vagy balos csizmát hajít-e, és milyen technikával, de a csizmaszárat nem szabad meghajlítani vagy feltekerni. A csizmahajításnak nincs korhatára, nyolcvan feletti sportolók is űzik.
Mivel fiatal sportról van szó, a hajítástechnika gyorsan fejlődik. 1992-ben a rekord 38 méter volt a férfiaknál, 28 a nőknél. A mostani rekordok a hivatásos diszkoszvetők eredményeihez (76 méter) közelítenek: a férfiaknál 60, de a nők közül is öten képesek 40 méternél messzebbre hajítani a csizmát. A férfiaknál a finn Jukka Vesterinen 67,31 méterrel tartja a világrekordot, a nőknél a finn Eeva Isokorli 47,58 méterrel.
Forrás
Финны-ингерманландцы хотят превратить метание сапога в российский вид спорта (видео)