A Jókai-regények alkalmasak arra, hogy egyfajta modern mitológiaként mutassanak lehetséges válaszokat a mindannyiunkban felmerülő örök kérdésekre hazáról, becsületről, szerelemről, történelemről, barátságról és egyebekről. Erről persze szinte lehetet...
„Magyar ember evés közben nem beszél.” Még szerencse, hogy a görög igen. Ennek köszönhetően kiderül, hogy a plátói szerelem nem is olyan keserves, mint gondolnánk.
Valószínűleg nem a 19. századi német filozófia az első, amire George R. R. Martin A tűz és jég dala című regényfolyama kapcsán asszociálunk, pedig számos párhuzam vonható Nietzsche filozófiája és Martin fantasysorozata között.
Ha közeleg szeptember, akkor közeleg a tanévkezdés is, és ha tanévkezdés, akkor tankönyves bonyodalmak. A központi tankönyvellátás továbbra se sok jelét mutatja a működőképességnek, talán itt az ideje kipróbálni valami mást.
Bárki lehet kiválasztott! Egy drezdai diák, egy hacker és egy kiborg története egyaránt ezt mutatja. Mindhárman az élet értelmét keresik, de nem feltétlenül tudnak róla.
Bűnös-e Gertrudis? Követett-e el Bánk tragikus vétséget, és ha igen, mit? Az eddigi értelmezések többnyire ezekre a kérdésekre keresték a választ. Minket inkább az érdekel, hogyan vélekedett Katona József drámájának főhőse a nőkről.
