Vagy inkább „nem látszik”? Mi a kettő között a különbség, és miért? Megméretik, megmérődik, megmérettetik, megméretődik, mi több, megmérettetődik a két alak.
Lehet, hogy ezzel némelyik olvasónk számára rá tudunk világítani fontos különbségekre. De azt nem tudjuk elérni, hogy akik szándékosan, a politikai vagy egyéb érdekeiknek megfelelően keverik a kifejezéseket, jobb belátásra térjenek.
Mindenkinek lehet ötlete, hogy hogyna reformálná meg a helyesírást. A szabályokat könnyű bonyolultabbá tenni, de a legnagyobb baj az, hogy már így is túlbonyolítottak. Ráadásul az MTA a helyiekre sincs tekintettel.
Könnyen szárnyalhatunk a fantázia világában, különösen, ha azt képzeljük, hogy minden olyan egyszerű, mint... mint... mint mondjuk egy kreol nyelv nyelvtana! Fantáziánknak legfeljebb a valóság szabhat gátat...
Ön szerint a kulturálatlanság jele, ha valaki „kultúrális”-t ír vagy mond? Meg tudná fogalmazni, milyen szabály szerint rövidül a magánhangzó a magyar latin jövevényszavaiban?
Lehet valakinek a húga a nővére, a nővére a nénje? Házi szakértőnk elárulja olvasónknak, hogyan változott a lánytestvérek viszonya a magyar nyelv története során.
Az iskolai nyelvtanokban a „kopula” ’összetett állítmány igei, főként létigei része’ szakszó talán azért nem szerepel, mert ez a töve a felnőtt tartalmú „kopuláció” ’párosodás, közösülés’ terminusnak.
A nyelvben léteznek és vizsgálhatók a nyelvhasználati szokások, szabályszerűségek, de mivel ezek nem a KRESZ-hez hasonlóan lefektetett szabályok, hanem a nyelvhasználatból bontakoznak ki, miközben folytonosan változnak is, nem teszik lehetővé, hogy e...
Nagyon frappánsnak és közérthetőnek kell lennie annak a fecskének, amelyiknek esélye lehet arra, hogy sok-sok további fecske közül legyen az első. Az üzleti etikus fecske nem ilyen.
A magas Akadémia által gondozott helyesírási szabályzat az ő bölcs megfontolásaikat és megkérdőjelezhetetlen tudományos színvonalukat tükrözi, ezért teljesen feleslegesnek tartják, bárkit akár csak tájékoztassanak is arról, hogy min dolgoznak. Talán ...
Nem az a furcsa, amikor egy nyelv valamely szavának nincs pontos megfelelője egy másik nyelvben, inkább az a különleges, amikor van. Ez néhány jelentéstípusnál fordulhat elő.
Nagyítóval is vizsgálhatjuk egy szó eredetét és szerkezeti felépítését, abban, hogy melyik szó helyes, úgyis csak az dönt, hogy a nyelvhasználók melyiket használják.
Bizonyos kérdéseket át kell fogalmazni, hogy szakmailag érdekessé váljanak: „Miért van az, hogy az ilyen kifejezések egyesek számára furcsák, magyartalanok?” Vagy esetleg: „Miért van az, hogy az ilyen, korábban ritka vagy nem létező kifejezéseket egy...
Mondta vagy nem mondta Orbán azt, amit Hegyi Gyula neki tulajdonít? A válasz érdekében megismerkedünk az előfeltevés fogalmával, kiderül, hogy Orbán nem hazudott, de Bede Mártont azért becsapta.
A suttogva ejtett mondatok félreérthetőségén alapul az úgynevezett pletyka-játék, aminek során megfigyelhető, hogyan torzul az információ, ha súgva adják tovább. És mi az angol neve ennek a játéknak? Megmagyarázzuk, miért.
A magyar igéknek van egy csoportjuk, egy rétegük, amelynek tagjai megsértik a magyar magánhangzó-illeszkedés szabályait. Mindegyikükre jellemző az idegen eredet, és hogy bizalmas – sőt néha argó, tolvajnyelvi – stílusrétegekbe tartoznak.
Míg más tudományágak esetében az iskolai tananyag 50–100 éves nézeteket tartalmaz, a nyelvtan esetében inkább 200–2000 éves felfogást képvisel a tananyag. A valóság sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt a hagyományos nyelvtan sugallja.
Van valami szomorú abban, hogy hetven évvel az esemény után még mindig azon töprengünk, hogy vajon hogyan is nevezzük. Persze ha már megszilárdult volna valamelyik elnevezés, akkor is különböző alakja lenne a különböző nyelvváltozatokban.
Ha két szó egyike a másikból származik, vagy mindkettő ugyanabból a harmadikból, abból semmi sem következik arra nézve, hogy „egy művelt ember” hogyan használja őket. Nekünk van igazunk, vagy nekünk van igazunk?
A nyelvek egyik csodálatos vonása, hogy közösségi alkotások, méghozzá igen nagy közösségek alakítják őket anélkül, hogy ehhez bármilyen hatalmi szervezeteket és döntéshozási eljárásokat vennének igénybe. Azt is mondhatnánk, hogy a nyelv a társadalmi ...
Mikor lehet kifejezés használatát biztosan a beszélők „slendriánságának”, hanyagságának tulajdonítani? A hanyagság mindig valamilyen elvárásnak való meg nem felelést jelent, tehát csak olyan esetek jönnek számításba, amikor a beszélőtől elvárják a po...
