Hiába ugyanaz a jelentése két szónak, a kettő közötti választás is jelent valamit. Szóhasználatunkkal akkor is üzenhetünk, ha nem szeretnénk. Ha pedig valaki azt szeretné kifejezni, hogy nem tartozik bizonyos körbe, ne csodálkozzon, ha kinézik onnan.
Olvasónk szeretné megúszni a pultosok kioktatását, a pincérek lesújtó tekintetét, ezért fordult hozzánk. Betekintést nyerünk a pesti romkocsmák kőkemény, lingvicista világába...
Származhat-e egy ’terítő’ jelentésű szó egy ’köszörűkő’ jelentésűből? Kinizsi ugyan malomkövet használt tálcának, de ez aligha valószínű. Az etalonnak tartott etimológiai szótár csorbáját vagyunk kénytelenek köszörülni.
Az esti mise „vecsernye”, az esti étkezés „vacsora”. Vajon véletlenül hasonlít egymásra a két szó? Mint cikkünkből kiderül, annyira nem, hogy akár fordítva is lehetnének...
Ha az egyik alapszínnév megléte feltételezi a másikét, akkor azt várhatjuk, hogy az alapszínnevek egy adott sorrendben jelennek meg a nyelvekben. Ha pedig így van, akkor a ’fehér’ és ’fekete’ színnévnek kell a legrégibbnek lennie, míg a ’lila’ vagy ’...
Nem biztos, hogy Homérosz élt, de az biztos, hogy vak volt. Ha nem is volt létező személy, alakját az eposzénekesek alakjáról mintázták, ők viszont vakok voltak. Ám nem volt vak mindenki az ókori Hellaszban, sőt a színvakok és a színtévesztők sem vol...
A Horthyt kisminkelve ábrázoló plakát sokak felháborodását kiváltotta – akárcsak az a rajzfilm, mely Mannerheim tábornokot, a 20. század első felének jelentős finn államférfiját homoszexuálisnak ábrázolta.
Mitől ingadozhat, vagy térhet el az eredetitől jelentősen el egy-egy idegen szó ejtése a magyarban? Eldönthető, hogy mikor van szó hibáról? Néhány tipikus esetet vettünk szemügyre.
Gondolkodott már azon, hogy milyen lehet a tévéhíradók átlagos tudósítása? A sok különböző riport között nehéz megtalálni a tipikust, legjobb, ha készítünk egyet! Ha sok tartalmatlan tudósítást látott már, ennyire tartalmatlant még soha! És mégis sok...
Nagyon furcsa lehet ez az olasz kultúra: miért gondolják prosztóságnak azt, ami számunkra természetes? A hiba ezúttal nem a kultúrák közötti különbségben van.
Kiderült, ami eddig is nyilvánvaló volt: a magyarok nem tudnak angolul. De olyan nagy baj ez? És ha igen, várható változás, vagy egyre inkább lemaradunk – nem csupán Európa nyugati felétől, de szomszédainktól is?
Ha két szó összecseng, az nagy valószínűséggel véletlen. Ha hasonló jelentésű szavak különböző nyelvekben összecsengenek, az aligha véletlen. Vagy mégis. Legalábbis részben.
Tudta-e, hogy a BKV ajándéktárgyak forgalmazásával is foglalkozik? Nem is akármilyenekével! Lehet, hogy a rovásírásos helységnévtáblákat a rovásírásos vonaljegyek, forgalmi információk és utazási feltételek is követik majd?
Olvasónk talán jobban örülne, ha bizonyos szerkezetek oldalunkon nem lennének fellelhetőek – mi azonban úgy véljük, semmi nem szól amellett, hogy ezek nem elfogadhatóak.
Aki fél, az sajátos lelkiállapotba kerül, tehát már nem egészen önmaga... csak egy fél. Jól hangzik, ugye? Olvasóink egy része számára biztosan – mi azért elmondjuk, mit gondol erről a tudomány.
A lengyelekről aligha a belőlük sugárzó erotika vagy a humor jut először eszünkbe. Az Eurovíziós Dalfesztiválnak köszönhetően azonban mindez megváltozhat...
Olvasónk a magyar helyesírással küzködik – nem véletlenül. Vannak esetek, amikor a helyesnek kikiáltott írásmód nyelvtörténeti ismereteket követel ott, ahol az átlagos nyelvhasználónál aligha lehetnek meg – máshol viszont ott is figyelmen kívül hagyj...
Bárhogy ejtenek is egy szót abban a nyelvben, amelyből származik, minden nyelvben az a kiejtési mód minősül helyesnek, amely az adott beszélőközösségben bevett. De mi van, ha egy beszélőközösségben több ejtésmód is elterjedt? És ha minden hibás alak ...
