Félelem és káosz uralja el Helsinkit ma éjjel. Az erdő szelleme megszállja a várost, az utcákat rémisztő állatok lepik el, és kiszabadul az összes fantom a színház ódon épületéből. Az emberek vérfagyasztó történeteket mesélnek egymásnak, miközben a Kaszás bóklászik odakint. Legalábbis a könyvesboltok mesebeli összegeket kaszálnak.

A helsinki programokat böngészve augusztus 26-ra pusztán ennyit láthatunk: Művészetek éjszakája. A visszafogott cím azonban rémséges meglepetéseket rejt a finn fővárosba merészkedőknek. De mi is ez a rendezvény és milyen előzményei vannak? A poszt feltárja ugyan a rejtély mögött megbújó tényeket, de hogy valójában mi történik Helsinkiben ezen az éjszakán, annak mindenki maga járjon utána. (Csak saját felelősségre!)

A Művészetek éjszakája rendezvénysorozat 1989-ben indult, és az 1990-es években egyre nagyobb szabású, a vappuhoz (a finn majálishoz) hasonló karnevál jellegű ünneppé vált, amelyben nemcsak a kulturális élet pezsgésének volt nagy szerepe, hanem az elfogyasztott nagy mennyiségű alkoholnak is. A 90-es évek végére a rendezvény kezdett túlságosan is kaotikussá válni, ezért a 2000-es évekre már szabályozták az ünneplést, amely innentől kezdve rendezettebb keretek között folyt. A két nagyváros, Helsinki és Turku adott otthont az első Művészetek éjszakájának, évről évre egyre többen csatlakoztak a vállalkozáshoz, idén már 16 település kínál kisebb-nagyobb szabású programokat a Művészetek éjszakája keretében augusztus 26-án.

Így kerek a világ a Művészetek Éjszakáján
(Forrás: Wikimedia commons / Pöllö)

A rendezvény szerves része annak az augusztus végi programsorozatnak, az ún. Helsinki ünnepi heteknek (Helsingin juhlaviikot), amelyet Finnország legnagyobb művészeti fesztiváljának tartanak. Az 1951-ben Sibelius-hét néven induló vállalkozás 1968-ban vette fel a ma is használt nevét, és az évek során annyira népszerűvé vált, hogy a látogatók száma általában a kétszázezret is meghaladja. Kétszázezer ember készülődik  most is, hogy belevesse magát a karneváli forgatagba, miközben a sötétség erői is gyülekeznek már a finn főváros körül.

A magyarországi kulturális események közül talán leginkább a Múzeumok éjszakájához hasonlítható ez a rendezvény, hiszen ez a fesztivál is a napnak szokatlan időszakában kínálja a különleges élményeket az ünnepségre látogatóknak. Itt azonban nemcsak a múzeumok és galériák, hanem színházak és mozik, illetve könyvesboltok is kiveszik a részüket a kultúraterjesztésből. A könyvesboltoknak a karácsonyi könyvvásárlási dömpinghez hasonló bevételük van ilyenkor.

A fesztiválon azonban nem a bevétel a lényeg, mivel a szervezés kezdetektől fogva önkéntesek részvételével, mintegy kalákában folyik, a résztvevő művészek jótékonysági céllal vesznek részt, így sikerül a programok ingyenességét megtartani. Ezeket a száraz adatokat olvasva nem is sejthetjük, mi vár Helsinkire ma éjjel...

Állatok felvonulása, fényvarázslás és a rémségek éjjele

A programok több esetben a felnőttekben rejlő gyermeket kívánják megcélozni. A programfüzetet átlapozva számos olyan programra bukkanhatunk, amellyel a szervezők a felnőttek fantáziavilágára bazíroznak. Nem tudják, hogy ezzel milyen tudatalatti szörnyeket szabadítanak fel...

Ártatlan szórakozásnak tűnhet például a következő program. (Figyeljük csak meg a videón az emberek felszabadult viselkedését. Mit sem sejtenek még abból, milyen szörnyet eszkábálnak a szűzies fehér műanyagból.)

Az ünnepi hetek során ugyanis 15 műhely áll azok rendelkezésére, akik állatfigurákat szeretnének tervezni. Az állatot és a kivitelezés módját mindenki maga választhatja meg, de magának az akciónak az a célja, hogy felhívja a figyelmet a csökkenő erdőterületekre, az egyre kisebb területre korlátozódó erdei élővilágra. A résztvevő művészek tehát elsősorban finn erdei állatok képmását alkotják meg, azonban arra is lehetőség van, hogy a barkácsoló kedvűek valamilyen kitalált lényt öntsenek formába. A műhelyekben nem technocolszagra és elnyűtt arcú technikatanárokra kell számítani a résztvevőknek, ugyanis a szervezők két híres dizájnert kértek fel a barkácsolók vezetésére. A dél-afrikai Roger Titley többek között a 2010-es futballvébé megnyitójának figuráit alkotta meg, Airan Berg izraeli művész pedig Linz arculatát tervezte meg a 2009-es európai kulturális fővárosi ünnepségekre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

De hogyan lopóznak ki majd Helsinki utcáira a műanyagba öntött rémséges fantáziák? Az elkészített figurákkal az éjszaka során egy felvonuláson is részt lehet venni, ahol zenés kísérettel hordozhatja körbe ki-ki a maga állatát a finn fővároson. A felvonulás központi alakja az erdő szelleme lesz, akit legalább 3000 másik lény kísér majd. Az már csak idő kérdése, mikor veszik át az uralmat gazdájuk felett a magukat bamba baglyoknak és gombszemű ártatlan nyusziknak tettető szörnyetegek.

És nem elég, hogy a tudatalattinkban rejtőző rémségek kiszabadulnak, varázslók is érkeznek ezen az éjjelen, hogy világunkat kizökkentsék, és foszforeszkáló csontvázakkal árasszák el a várost.

Janne Parviainen, Hannu Huhtamo és Jukka Laine fényvarázslók a modern technika segítségével fényinstallációkat készítenek, amellyel a valóság egy különös dimenzióját kívánják szó szerint is új fényben láttatni.

Világító testek
(Forrás: Janne Parviainen)

Az álmokat vagy pszichedelikus képzeteket idéző események mellett igazán félelmetes rendezvények is szerepelnek a Művészetek éjszakájának programjában.

Varázslók, a sötétség és a fény rémségei mellett a kísértetek is kikövetelik a maguk helyét a mű- és igazi vészek karneválján. A Kansallisteatteri (Nemzeti Színház) által kínált programban kísértetvadászat csalogatja a látogatókat. A szervezők azt ígérik, hogy az első 30 jelentkezőnek éjfélkor megmutatják a teátrum legfélelmetesebb zugait. De vajon meddig lehet régi operák hőseinek szellemét féken tartani? És mit jelent a misztikus harmincas szám?

Az egyetlen hely ezen az éjszakán, amely biztonságos menedék nyújtása helyett még pokolibbá teszi a zűrzavart, a legnagyobb finn könyvesbolthálózat, a Suomalainen kirjakauppa is, amely horrorfilmek vetítésével, valamint kaland- és horrorregények íróival kedveskedik a vérfagyasztó szórakozásra vágyóknak. A könyvesbolt és az alkotók az éjszaka során nemcsak már elkészült művekkel örvendeztetik meg az olvasókat, öt író (Outi Pakkanen, JP Koskinen, Antti Tuomainen, Jukka Petäjä és Harri Nykänen) ugyanis a helyszínen igyekszik megírni egy-egy misztikus kriminovellát, amelyek közül az olvasók választhatják ki a legijesztőbbet. A gyanútlan olvasók persze nem tudhatják, hogy szemükkel életre csalogatják, valósággá váltják mindazt, amit olvasnak.

Sokszínűség és tolerancia

A szervezők talán már sejtik, hogy világunk nagy változás előtt áll. A másság erői már gyülekeznek, fel kell készülni arra a pillanatra, amikor multikulturalizmus siserehada ellepi a világunkat, hogy bekebelezze, megcsócsálja és aztán új formában kiköpje azt a hagyományos kultúrát és művészetet, amit megszoktunk.

Éppen ezért az idei Művészetek éjszakájának a kultúra terjesztésén kívül a másik fontos célja, hogy az embereknek legyen lehetőségük találkozni a mássággal, legyen alkalmuk a művészet segítségével átélni a változást, kipróbálni magukat új dimenziókban.

A fesztivál rendezője, Erik Söderblom szerint a programsorozat mintegy tükörként működik, amely megmutatja, mi folyik éppen a finn társadalomban. A világban zajló változások, többek között a globalizáció egyszerre hívnak elő kíváncsiságot és nyitottságot, valamint félelmet és gyanakvást is. Éppen ezért választották a szervezők a Helsinki ünnepi hetek és egyúttal a Művészetek éjszakája témájának a kultúrák találkozását, a sokszínűséget, az egyes népek közötti konfliktusokat és azok megoldási lehetőségeit.

Hogy igazi horrort láthassunk, talán leginkább magunkba kell tekintenünk, társadalmunknak kell tükröt tartanunk. Finnországban alapvetően pozitívan viszonyulnak a bevándorlókhoz. Törvény biztosítja például, hogy az új hazát keresők tanulhassák anyanyelvüket és számos juttatás ugyanúgy jár nekik is, mint a finn állampolgároknak. Ugyanakkor a finnországi Jobbiknak tartott párt, a Perussuomalaiset (Igazi Finnek vagy pontosabban Valódi Finnek) előretörése (a 2011-es parlamenti választásokon a szavazatok 19,1%-át nyerték el) aggodalmat ébreszthet mind a bevándorlókban, mind a kulturális sokszínűséghez pozitívan viszonyulókban. Sokakban bizonyára megfagy a vér, amikor a párt képviselőinek nyilatkozatait olvassák.

A Művészetek éjszakájának szervezői ezért remélik, hogy sikerül a művészet segítségével más kultúrákra nyitottabbá tenni a finneket, a rémisztő(nek tűnő) programok által ráébreszteni a résztvevőket, hogy a szörny nem a másságban, hanem a másságtól való félelemben és a zsigeri elutasító reakciókban rejlik.

És hogy a rémségekben szépség is rejlik, láthatjuk a következő videórészleten. A fesztivál hangulatának és a művészeti ágak keveredésének érzékeltetésére álljon itt egy részlet a tavalyi tűzijátékmusicalből: