Finnországban a képregény aranykorát éli. Az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor leginkább megosztó sorozat a Fingerpori, Pertti Jarla alkotása, amely 2007 óta mindennap egy új képsorral jelentkezik a legnagyobb példányszámú finn napilapban, a Helsingin Sanomatban, illetve több más kisebb kiadványban is. Fingerpori egy tipikus finn kisváros, amelyben meglehetősen abszurd dolgok történnek. A képsorok humorának forrása legtöbbször valamilyen szójáték, például egy elterjedt kifejezés újraértelmezése, átvitt jelentés helyett konkrét értelemben való használata. Ha valaki él-hal a szóviccekért, és nem bánja a helyenként alpári és politikailag egyáltalán nem korrekt humort, akkor érdemes Fingerporiba „ellátogatnia”.

A város hivatalos itala
(Forrás: Wikimedia Commons / kallerna / CC BY-SA 3.0)

Fingerpori bemutatkozik

Pertti Jarla eredetileg egy kelet-német városkát képzelt el az események színhelyéül. A képregénye néhány évig Karl-Barks-Stadt néven jelent meg, csak akkor keresztelték Fingerporira, amikor a Helsingin Sanomat 2007-ben átvette a sorozatot. A Karl-Barks-Stadt elnevezés több utalást is rejt magában, egyrészt felidézi az egykori Karl-Marx Stadtot (a mai Chemnitzet), másrészt a képregények világában járatosak számára beugorhat róla Carl Barks, akinek Dagobert bácsit köszönhetjük. A Fingerpori névválasztás tehát csak 2007-ben jött, de hamar elterjedt a rajongók körében. A fingerpori szó ‘gyűszű‘ jelentésben használatos, illetve jelenthet még ’gyűszűnyi alkoholt’ is. A Fingerpori név a sok konnotációja miatt tehát igazán telitalálat, arról már nem is beszélve, hogy még magyarul is milyen jól illik a város neve a sokszor altesti humorral operáló képregényhez.

Ezenkívül Pori egy finn kisváros neve is. A közönségtalálkozók szervezői ki is használták, hogy a kitalált város neve egybehangzik Pori városáéval, így például a 2010-es tamperei könyvvásár fingerporis programját, Fingerpori Jazz-ként reklámozták, ami a nagyszabású Pori Jazzfesztiválra utal.

Az igazi Pori
(Forrás: Wikimedia Commons / Harri Blomberg / CC BY-SA 3.0)

De vajon kik laknak Fingerpori városában? A főszereplő a szemüveges Heimo Vesa. Szintén gyakori szereplő még Riivo-Riitta, a meglehetősen szabadszájú kávéházi pultosnő. A kitalált alakok mellett Fingerporiban megfordulnak történelmi személyiségek, mint például Mannerheim marsall vagy Adolf Hitler; az elmaradhatatlan Kimi Räikkönen, valamint tiszteletüket teszik híres képregényhősök is, mint Pókember vagy a Fantom.

A Fingerpori képregények stílusa természetesen nem mindenkinek tetszik, a vallással kapcsolatos rajzok, különösen a Jézust ábrázoló képek már többször kicsapták a biztosítékot a vallásos olvasók körében. A szerző azonban minden szívbaj nélkül szerepeltet politikusokat és vallási vezetőket a képsorain, és nem kímél igazán senkit és semmit. Még a finn kultúrában olyannyira fontos Kalevalát és annak főhősét, Väinämöinent sem. A következő képen látható Väinämöinen soittaa kannelta ’Väinämöinen kantelén játszik’ mondat emelkedett pillanatra utal, amikor mindenki áhítattal hallgatja a csodálatos énekmondót és zenészt. Ennek a mondatnak azonban lehet profán mai értelmezése is, miszerint ’Väinämöinen telefonál a fedélzetről’. Mondanunk sem kell, hogy Jarla erre a kettősségre játszik rá a képsorban.

A kép megértéséhez fontos tudni, hogy a finnek előszeretettel indulnak hajós kirándulásra Tallinn vagy Stockholm felé. De az utazásnak nem a turistáskodás a lényege, a legtöbben ki sem szállnak az adott kikötőben, a hangsúly azon van, hogy a megcsappant otthoni alkoholkészletet a hajón található vámmentes boltban olcsóbban kapható, nagy kiszerelésű áruval feltöltsék. A nagy dobozokat viszont nehéz cipelni, Väinämöinen is ezért telefonál, hogy jöjjenek ki elé a kikötőbe.

Väinämöinen telefonos segítséget kér
(Forrás: http://www.hs.fi/fingerpori/s1305837374937)

A Fingerpori humora

A Fingerpori képregény nagyon népszerű a finnek körében, de az talán meglepő, hogy a humoráról már tudományos munka is készült. Maijastiina Vilenius Minä sinulle homonyymit näytän! (Majd adok én neked homonímiát!) című alapképzéses szakdolgozatában részletesen elemzi a képregényben előforduló poéntípusokat. Ahogy a munkája címválasztása is mutatja, a Fingerporiban az egyik legjellemzőbb humorforrás a homonímia, vagyis az azonos alakúság. Ezt láthattuk a fentebbi väinämöinenes képsoron is. Ezekben az esetekben nem a szavak alapalakja, hanem a ragozott formája esik egybe. A fenti esetben a kansi ’fedélzet’ kannelta ’fedélzetről’ alakja a kannel ’kantele (hangszer)’ kannelta ’kantelét’ alakjával.

Hasonló poén a következő képen a kyytön maito (maito ’tej’), amelyben a kyytön szót lehet a kyyttö ’kelet-finn szarvasmarhatípus’ szó birtokos esetű formájának venni, illetve úgy elemezni, hogy a kyy ’keresztes vipera’ szó -tön fosztóképzővel van ellátva, vagyis a drágább tej viperamentes lenne.

Viperás tej vagy viperamentes tej?
(Forrás: Wikimedia Commons / Pertti Jarla)

Vannak olyan szóviccek, amelyek csak finnül működnek, és más nyelveken hosszú magyarázatot kell hozzájuk fűzni. De az is előfordul, hogy mindenki számára egyértelmű szimbólumot értelmez másként a szerző, ahogy ezt például a következő képsoron teszi:

SS
(Forrás: http://www.hs.fi/fingerpori/s1349760495456)

A szakdolgozatát a Fingerporiról író Vilenius szerint a Fingerpori képregények gyakran azzal érnek el humoros hatást, hogy egy mondatot vagy egy többszavas kifejezést többféleképpen tagolnak. Például a következő képen a segélyvonalat hívó az ügyeletes kérésére – Kérem, mondja el a nevét, és hogy mi történt – a nevével válaszol, de az ügyeletes ezt a történtek leírásának értelmezi, és így reagál: ’Értem, és mi az Ön neve?’. Az Elias Tapani Karhu nevet ugyanis lehet tagolni a következőképpen is Eliasta pani karhu, vagyis ’Eliast megdugta a/egy medve.’

Baleset a medvével
(Forrás: http://www.hs.fi/fingerpori/s1349773120221)

Szintén jellemző a Fingerpori poénokra, hogy a humor forrása egy konkrétan értelmezett átvitt értelmű kifejezés. A február 6-ai számi nemzeti ünnephez kapcsolódóan 2015. február 5-én a következő Fingerpori képsor jelent meg a Helsingin Sanomatban:

A számi nyelv lassanként eltűnőben van
(Forrás: http://www.hs.fi/fingerpori/s1305924258091)

Hasonló poént figyelhetünk meg a következő képsoron. Az en tunne sormiani kijelentés kétféleképpen is értelmezhető: nem érzem az ujjaimat vagy nem ismerem az ujjaimat. És bár a megállóban összefagyott szereplő az első jelentésre utal, a másik figura készségesen elkezdi magyarázni: ’ez a gyűrűsujjad, ez a középső ujjad’.

Az ujjaim
(Forrás: https://www.pinterest.com/pin/103864335128323064/)

Ha nem tudunk finnül, viszont szeretnénk még további Fingerpori-részeket olvasni, érdemes ezt a szép gyűjteményt böngészgetni, ahol ha nem is magyarul, legalább angolul elérhető jó néhány képsor.