-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha egy nép nem foglalkozik növénytermesztéssel, akkor mesehőse sem ültetheti el a kert végében az égig érő paszulyt. Kénytelen szárnyakat eszkábálni, hogy eljuthasson a világ végére...
Korábban már mutattunk be mesét a Drágakövek hegye című sorozatból, ezúttal egy nyenyec mese van soron. A bevezetőből megtudhatjuk, hogy a nyenyec főváros (pontosabban az egyik, a Nyenyec Autonóm Körzeté), Narjan-Mar a Pecsora folyó partján, 2000 kilométerre északra fekszik Moszkvától, és a neve 'vörös város'-t jelent (egyébként ugyanezt az elnevezést viseli Joskar-Ola, a mari főváros is). A nyenyec szó nyenyecül azt jelenti: 'ember'. A nyenyecek réntartók, a csordával együtt folyamatosan vándorolnak, éppen ezért könnyen széthedhető és összerakható házaik (rénbőrrel fedett sátraik) vannak: ezeket oroszul csumnak hívják.

(Forrás: Wikimedia commons)
Nyenyecföldön hideg van, ezért meleg kabátot, malicát hordanak. A gyerekek játékíjakkal, zúgó hangot adó pörgettyűkkel játszanak, a lányok babát varrnak. A felnőttek pedig meséket mesélnek, és mindegyik olyan, mint egy drágakő...
A rég várt Majma
Élt egy nagymama meg az unokája. Egyedül maradtak. A kis Majma hiába érdeklődött, más ember nem maradt, Szihircsa mind elvitte őket. Eltelt sok év, Majma felnőtt. Elejtette a medvét, de az nem Szihircsa volt: Szihircsa az égből jött, elvitte az embereket. Majma meg akarja ölni Szihircsát.
Mivel Szihircsának szárnya van, Majma is szárnyat készít magának. Elindul a világ végére, hogy visszahozza az embereket. Elért a fához, mely a világ végén állt. A fa ágain emberek ültek, kapaszkodtak, féltek, hogy leesnek. Szihircsát küzdelemre hívja, de az egy csapással leteríti.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amíg ájultan hever, az egerek szétrágják a szárnyait. Cserébe viszont megígérik, hogy segítenek legyőzni Szihircsát. Belülről folyósót vágnak a fába, hogy fel tudjon mászni. A Szihircsa sátrában élő lány elárulja, hogy a szörny ereje nem a szárnyaiban, hanem a madártejben van. Majma felvette Szihircsa szárnyát, megitta a madártejet, a madártej helyére pedig egértejet raktak. Megjött Szihircsa, megitta az egértejet, elvesztette erejét, Majma végzett vele.
Majma hazaengedte az embereket, és maga is hazatért, méghozzá menyasszonyostul.