Újraolvasva Pusztai: A magyar nyelv eredetéről szóló cikkét http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/01/pusztay.htm, feltűnik ezúttal amit a mai nyelvészek ma már széles körben terjesztenek: "Nyelvész lévén a nép eredetével nem foglalkozom – a kérdés vizsgálata más tudományok feladata" Megjegyzendő hogy szerintem ehhez a tézishez  főleg a finnugor nyelvtudományt terjesztőknek igen csak kéne ragaszkodniuk, mert erre a tudományra támaszkodó történészek bizony elégé zsákutcába juttatták az őstörténet kutatást.

         Feltűnő azonban hogy az indogermán és/vagy finnugor nyelvtudomány egy közös ősnyelvből kiinduló, erős szabályokhoz, dogmákhoz kötött hosszú folyamatot vagyis egy töretlen kontinuitást ír le. Ezen alapult ugye a finnugor nyelvtudományból kiinduló őstörténet is.

         Visszatérve Pusztaihoz, már a második bekezdés után, a saját maga állította korlátot messzemenően túllépve, a következőt írja: " A mai uráli (azaz finnugor és szamojéd) nyelveket beszélő népek ősei az ún. őshazában éltek, s az ún. uráli alapnyelvet beszélték...." stb. Hát kérem ez nem őstörténettel való foglalkozás?    

        Egyáltalán lehetséges egy olyan finnugor nyelvtudomány amelyik nem foglalkozik azzal a néppel amelyik a nyelvet beszéli? De tovább megyek: A finnugor nyelvészet egy több ezer éven keresztül tartó folyamatot ír le vagy bizonygat, aminek az eredője az őshaza, és annak lakóira, nyelvi hordozóira évezredeken keresztül az egyéb nyelvek hatásának igazolása. Vagyis egy gerinc és arra alapozott kontinuitás a mai napig! Az un. Fodor István féle finnugor történelemtudomány ezen a finnugor nyelvtudományi kontinuitáson alapul!

          Reductio ad absurdum: induljunk ki abból, hogy a finnugor nyelvelméleti nyelvfejlődés úgy igaz ahogy azt ma az MTA nyelvészei mint egy logikai folyamatot ábrázolnak, leírnak a különböző elágazásokkal együtt, ami több ezer éven keresztül ugyanarra az ősnépre hathatott!

Ne tévesszük szem elől, hogy a nyelv a homo sapiens sapiens nélkül nem létezhet! A genetikusok pedig azt mondják hogy a KM-ben is létezik egy erős genetikai kontinuitás. Ennek a bizonyítására elég ha megpróbáljuk úgy meghatározni a KM genetikai összetételét hogy a KM körüli népek genetikai összetételét vesszük alapul. Az eredmény,  hogy pont azt a genetikai összetételt kapjuk amit a genetikusok is mérnek. Tehát ez a kontinuitás egyelőre nem cáfolható.

          A gond abban van, hogy az összes többi finnugor népnek van egy nagyon markáns közös génje az N3 (TAT), tehát ők élhettek valamikor egy közös őshazában. De a ma élő KM-lakóság körében ez a gén hiányzik, sőt a honfoglalók között sem volt eddig ez a gén fellelhető! 

          Tehát NINCS finnugor tudományi magyar nyelvi kontinuitás! Vagyis a finnugor nyelvtudomány szerinti sok ezer éven keresztül tartó magyar nyelv kialakulása úgy nem lehetett folyamatos. Nem lehetett folyamatos mert:

(Szinte) Mindig a sokkal nagyobb nép az átadó. (Róna Tas) Esetünkben elképzelhetetlen hogy a magyar nyelvet átadták egy török nyelvű közösségnek (honfoglalók elődeinek), amelyik lecserélte nyelvét a finnugor magyarra, majd néhány évtízed-század után ez a nép mint "Honfoglalók" megint átadják a nyelvüket egy létszámban sokkal nagyobb KM-i őslakosoknak, majd eltűnnek genetikailag a KM-ből!

          Ezzel még nem akarom megcáfolni a finnugor nyelvelmélet egészét, de valami hihetőbbet kell kiokoskodni!

 

Olvasásra ajánlanám Czakó Gábor Kossuth-díjas író, publicista A szabir titok című könyvét. A linkben egy kis ízelítő.

http://www.magyarhirlap.hu/oseink-kincseket-adtak-mindenkinek

5. A rasszizmus netovábbja lenne az, ha a kárpát-medencei magyarságból kizárnánk a mindig többségben lévő helyi (ős)lakósokat.Azt meg miképpen lehetne elkövetni?Mármint gyakorlatilag.

 Gyakorlatilag ezt úgy lehet megvalósítani, hogy tele vagyunk szkíta-kelta régészeti leletekkel itt a Kárpát-medencében, és mégis, se a szkítákhoz, se a keltákhoz nem kötik a nemzetünket (bár a "kontinuitás" kifejezés egyre hangosabban hallik), mint utód-nép, melynek az általuk használt nyelve a magyarok nyelvi öröksége.

Egy népet favorizálnak, a 895-ösöket, akik talán nem is tudtak magyarul, vagy ha részben igen, akkor ők visszatért magyarok voltak.

Götz László, és több komoly kutató felvetette régészeti-nyelvészeti nyomokra (tényekre) támaszkodva, hogy a magyar nyelv (őse) lehetett a finnugor nyelvcsalád kialakulásának folyamatában a "spiritus rector". Szerintem is igencsak így néz ki a dolog, sok-sok könyv elolvasása után is.

A genetika, mint objektív populáció-genetikai eszköz furcsa, de igazolja az alternatív magyarság-történeti elképzeléseket, valamint alaposan kiegészíti a finnugor származáselméletet, nyelvi szempontból is.

Minden lehetséges, ha hagyjuk. Lélek, emlékezet, szellem, a vallások előtt létező, az univerzum teljes ismeretét hordozó, benne az emberiség, azon belül a magyarság helyének, szerepének igaz TUDÁS alapú műveltségének tagadásával, nyelvpusztítással és a puszta fizikai létezés ellehetetlenítésének eszközeivel.

Minden történelmünkhöz kapcsolódó,ma használatos tankönyv a győztesek metódusa szerint íródott. Nem csak nyelvünket próbálják lefokozni, lealacsonyítani, hanem mindent, ami belőlünk fakad. De hiába, mert..

...

Jő kor!

Hol valamely nép hű fia

ajkáról ha bús dal szakad

Hazáért, bor itta társa fölriad,

Vállon találja s így fakad -

 

Ez mekkora "magyar"!

 

Mert a "magyar lélek" nem pusztul!

Parlagfű, mi (királyi) étek,

borít be oltalmazón

rég elhagyott, hajdan virágzó rétet.

 

Svédi nedvét, mi maga az Élet,

annak aki gyenge,

a lassan ébredőnek,

átengedve helyét az utána jövőnek.

 

S bár a Szent Szűz kínja

soha ne szűnő fájdalom, 

öle onta népének 

örök időkre égi oltalom.

 

Hisz Fia keresztje terhét

letenni soha nem lehet.

Ő hordozza hozzád.

Mégis.., fogadni mily nehéz a sorsát.

 

De mélyen, bent már érzi, tán lehet,

legnagyobb ajándék maga a Kereszt,

 

ki most csöndes révülésben,

rejtett ösvényeket taposva,

szüntelenül keres

s apró fényeket gyűjt akkora halomba,

 

ami ha kell megint

az egekig érjen,

Isten elé lépjen,

s könyörögve kérjen!

 

Erőt a harchoz,

Szeretetet, Fényt,

Hitet, Oltalmat,

Kegyelmet, TUDÁSt és...

 

Reményt!

S az ükunokák ükunokáinak is

egymással s a világgal

ismét Békében levést!  

Amen

 

 

5. A rasszizmus netovábbja lenne az, ha a kárpát-medencei magyarságból kizárnánk a mindig többségben lévő helyi (ős)lakósokat.

 

Azt meg miképpen lehetne elkövetni?

Mármint gyakorlatilag.

 

-Köszönöm , egyéb forrás ismert.

-Ez a levél 2006-ban íródott.

-Érdemi változás, egy-egy település, civil kezdeményezés, néhány magán iskola kivételével, a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar történelem oktatásban azóta sem történt. Továbbra is finnugorok vagyunk.

-Mindezek után bátran föltettem, mert sajnos egyetlen egy sora sem veszített aktualitásából.

-Talán valaki ezt a forrást is tudja használni.

 

Bízom benne elnézed nekem a linkek előtti két mondatot. Valóban figyelmetlen voltam, azt is ide másoltam.

... az írásod mögött érzek ugyan valamit ...nos, ennek ellenére igyekszem nem kiábrándult lenni.

 

Nagyon kiábrándító lenne, ha leírnám, hogy a Czuczor-Fogarasi szótár sok évvel ezelőtt megjelent CD-n és hogy a teljes anyaga letölthető PDF-ben a Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményéből? :-)

"...Kaptam, küldöm. :-) A magyar nyelv szótáraA Magyar Tudományos Akadémia alakulását Szécsényinek köszönheti. Az volt avezérelv, hogy létrehozzanak egy olyan állami intézményt, amely feladata amagyar nyelv kutatása és épen, tisztán megőrzése. Ennek a szellemében még1839-ben előkészületeket tett az Akadémia egy nagy szótár létrehozására. Azindulási alapot egy a még 1840-ben kiadott zsebszótár képezte. Hosszaskészülődés után 1844-ben két nyelvész szakemberre bízták a szótárelkészítését Czuczor Gergelyre és Fogarasi Jánosra. A szótár teljes anyaga1861-re készült el nyomtatás alá.A szótár készítőinek irányelve:Tökéletes nagy szótárnak a nyelv gyermekkora, előmenetele, virágzása ésmegromlásának filozófiai történetét kell magában foglalnia. Benne mindenszónak eredete, változásának, esetleg hanyatlásának kora kimutattassék,kerülve minden okoskodást, történeti vagy politikai célzattal. Ez csakakadályára lehetne a nyelv haladásának s kifejlődésének. A szótártartalmazza a nyelv szavait, azok nyelvtani tulajdonságait, értelmüktökéletes meghatározását és származásukat. Azt is feltüntetik, hogy régi,új, vagy avult a szó, esetleg nyelvjárásbeli, azt is, hogy helyes vagyhelytelen alkotásúak-e.A szótár egyik legértékesebb része a "Gyökszótár". Ezt Varga Csaba annyirafontosnak tartotta, hogy egyik kötete zárórészében közzétette egy pár évvelezelőtt. Hatalmas stratégiai jelentősége van nyelvünk ősiségénekbizonyítására és a késői utódnyelvek hovátartozását és korát illetően.Ez a munka nemzeti kincsünk. A nemezetünkön uralkodó idegen szívűek számáraegy nagyon veszélyes alkotás, ezért soha nem jelenhetett meg egy másodikkiadása, soha nem méltatták, még csak nem is említették, egyszerűen afeledés homályára ítélték és ennek meg volt az oka. Nem volt szabadrájönnie senkinek, hogy a világhatalmat birtokló germán, latin és semitanépek nyelvei leszakadt és elkorcsosult változatai az ősnyelvnek, hogy azógörög nyelv is csak egy nyelvjárásának az elváltozásából alakult. A germánés szláv nyelvek pedig nevetségesen fiatal leszakadások eredményei.Minden mai hatalmas nép erőnek erejével bizonyítani akarja régmúlti nemesszármazását. Szinte kivétel nélkül hazugságokra és feltételezésekre építidicső múltját, ezért tele van félelemmel, fél hogy kiderül minden, ezérttesznek meg mindent hallgatólagos összefogással ellenünk és nyelvünk ellen,amely az ősnyelv mai változata. Ez bizonyított tény, nem mi találtuk ki.Az alábbi három forrásból letöltheted a szótár hat kötetét. Csak öt napigérvényes !!! Aki lemarad és kéri, elküldöm megint.http://www.mammutmail.com/hu/mail/download/023e759ff0c72cb55bf8c9ff1b8dc09ehttp://www.mammutmail.com/hu/mail/download/d8bdddbb8ce347e291be35dd70e1a2cbhttp://www.mammutmail.com/hu/mail/download/a19e4ebcd8439a04d1ba01085274f4c2

 

....S mind ezek után olvasásra ajánlom ugyancsak a csillagász, fizikus Grandpierre Attila sokáig nem kapható, hiánycikk volt, fantasztikus könyvét - A királyi mágusok ősnépe - a magyar. Meg egyáltalán az ő könyveit. Közülük többnek alapja az édesapja, Grandpierre K Endre kutatásai. 

A korábban ajánlott irodalmakból már tudjuk, hogy kínai, indiai források egyöntetűen igazolják- felemelkedésük kulcsa a hozzájuk érkező felemelő, tanító szkíta mágusok megjelenése. És ugyan ezt a bölcseletet, ős tudást viszik szerte, pl. a görögökhöz is, akik, s most tudom sokan szentségtörésnek fogják mondani amit leírok, de a filozófiát, természettudományt és minden egyéb tudományt a szkíta tanítóktól kapták i.e. kb 600-ban. Addig még írásuk sem volt.Pitagorasz tanítója egy Avar nevű szkíta mágus!

  - és Platoné és Arisztotelészé is!

" ...Diogenosz Laertiosz 2005-ben magyar fordításban is megjelent könyve a - Szkíták az emberiség tanítói, felemelő erői - című könyvében ékesen ír erről. Ám a magyar fordításban, bizony némely kényes helyen "mellébeszélés" van, mondják azok, kik eredetiben tudják olvasni. A könyv elolvasása után, mindjárt érthető lesz Sir Ghon Brawning magyar nyelvet méltató szavait lezáró gondolat, János evangéliuma bevezető sorai: Kezdetben volt az ige, az ige Istennél volt, és az ige volt az Isten.

S ezek mind, mind jelen vannak nemzeti jelképeinkben, csak meg kell tanulni újra olvasni őket!

Egyébiránt azért is szívesen teszem közzé a fenti könyv létét, mert  pl. ezen az oldalon is, kétségbe vonják Sir Ghon Brawning szavait is aki a magyar nyelvet méltatja egyik könyve előszavában. Diogenosz Laertiosz könyve i.e. 200-ban íródik.

Abban az időben ezt még így tudta mindenki,  viszont mi sem voltunk akkor még finnugorok, hanem szkíták, nem is akármilyenek, akkor ezt is így tudták.

Tehát ízelítő Grandpierre könyvéből:

 "...talán a kultúra legalapvetőbb fogalma az EGY eszméje, hiszen a Világegyetem ősi eszméjében rejlő magas-tudást éppúgy magában rejti, mint a mai Isten-fogalmunk kialakulását megelőző korszakunk világképét. Gondolkozzunk el azon, mi lehet az oka, hogy a magyar nyelvben az Egyház szót az EGY-ből képezzük. Vegyük észre, hogy a magyar rovásírásban a GY (╪, olvasata: EGY; másik olvasata: IGE, illetve fordítva: EGI; (Forrai és Andrássy Kurta, 1976, 6) jele egyenlő szárú kettős kereszt, ami pedig egyik legközpontibb nemzeti jelképünk ... ......Gondoljuk meg, miért fordulhat elő, hogy az EGY jelképét három vonalból alkottuk meg? A római számoknál az ’1’ jele: | , vagyis egyetlen vonal. Természetes, hogy az ’1’ számnevet egy jellel ábrázoljuk. Mégis, a magyar rovásírásban nem egy, hanem három jellel ábrázoljuk az egyetemes, kozmikus ’EGY’-et, jele két egyenlő hosszúságú vízszintes, és egy függőleges vonal: ╪. Világos, hogy amikor a „három” jelenti az „EGY”-et, akkor a hármasság egységéről: Egyháromságról van szó. E következtetésünk pedig a magyar ősvallás felé vezet, mégpedig az „EGY” ősi „szent” jelentését megelőző és megalapozó felfogás felé, hiszen 

 az ősi magyar Egyháromság a keresztény Szentháromság eredeti forrása.

 Mindmáig észrevétlen maradt, pedig

rendkívül figyelemre méltó, hogy a magyar Egyháromság eszméje a világ legnagyobb ősvallásaiban is központban áll –

az indiai

„három gúná”-ban (sattva, rajas, tamas; anyag, élet, szellem) éppúgy, mint a

kínai

„három kincs” (jing, chi és shen; anyag, életerő, szellem) eszmekörében.

A többezer éves ind filozófiában a megnyilvánulatlan prakriti (Egy, Isten) lényegét a három gúna (a Világegyetem három alapelve) adja. Nevezetesen

„tamas” a sötétség, a tehetetlenség,az anyagelve; 

 „radzsas” az energia, a cselekvés, a változás, az élet elve;

„sattva” a fény, az értelem, az öntudat elve.

„Radzsas”, az élet elve az egyetlen dinamikus elv, a másik két elv az élet teremtménye, az életet szolgálja. Modi professzor (Modi, 1926) és Aradi Éva (Aradi, 2005) könyveiből tudjuk,(erre a könyvre már előző írásomban felhívtam a figyelmet) hogy a szkíta-magyar-hun kultúra alapvető hatást gyakorolt az indiai történelemre. Ami a kínaiakat illeti: őskultúrájukban kimutatható a hun világfelfogás uralkodó szerepe, és az agyaghadsereg ábrázolásaiban szereplő magyaros, bajszos, európai alkatú harcosainak létszámából ítélve a hunok a kínai népességben nagyon is jelentős arányt képviseltek. Tény, hogy a mai Kína lakosságának 93%-át adó „han” nép hun eredetű (lásd alább).

(saját megjegyzés: pár éve, mikor magam is Kínában jártam, az idegenvezető abszolút egyértelműként beszélt e történelmi tényről!!) 

Kínai krónikaírók feljegyezték, hogy a hun zenét be kellett tiltaniuk ahhoz, hogy ne vegye át az uralkodó szerepet a kínai zenekultúrában!

A kínai filozófia, az univerzalizmus a Világegyetemet szerves egésznek, élő szervezetnek tekintette – minden bizonnyal hun-magyar hatásra. Az indiai „három gúna” és a kínai „három kincs” szoros kapcsolatban áll az „Élő Világegyetem” nemrég feltárt világképével (GA, 2002, 2004, 2005, 2006), amely megegyezik az ősi magyar világképpel (GA, 2005b), s amiben a Világegyetemet három elv alkotja: az anyag, az élet és az öntudat elve. ...."

Ipolyi Arnold - A magyar mitológia - című műve kiváló összefoglaló munka a magyar ősvallásról, és szinte minden ősvalláskutatónak egyben hivatkozási alap is. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

"EGY" az első, utána jönnek az Istenek!....Az istenhit előtt volt a magyar ősvallás, ami TUDÁS alapú volt.

Abba pedig már nem érdemes belebonyolódni ezek után, hogy mikortól van nyelvi kultúrája az embernek. Mert ki nem gondolkodna el azon, hogy ha az ausztralopitekusznak háromszor akkora volt a beszédközpontja mint a többi biológiai kortársáé, akkor azt vajon mire használta és mitől volt akkora amekkora. Mert az biztos, hogy nem torna- vagy erőgyakorlatokkal fejlesztette , hanem azt, ha már egyszer úgy is meg volt,valószínű valamilyen beszéd kommunikációra használta. Akkor pedig még közelebb kerülünk a kezdetek kezdetéhez. Több mint 4 millió év.

Hmm...

Kedves Miklós! Oly jól esett olvasni sorait. Remekül összegezte a tényeket, minden sora igaz és vigasz, mert tán még is csak reménykedhetünk...

Mert néha, mint épp ma is, idehaza oly elkeserítően kicsinyes és silánynak nevezhető TV és rádió műsorok próbálkoznak már magam sem tudom mit is bebizonyítani nyelvünkről, hogy muszáj minél több "csatornán" közkinccsé tenni azt, amink volt, van és lesz. Ehhez kétség nem férhet.

Ennek ellenére Finnugorista nyelvészek döbbenetes határozottsággal próbálják a már szinte mindentől, lassan a nyelvészettől is elvonatkoztatott, kizárólagos és általuk a tudományok tündérkirálynőjeként aposztrofál nyelvtudomány által kinyilatkoztatott, százszor megcáfolt dogmákat még ma is belénk döngölni. S amikor félve, szinte bocsánatkérő tekintettel, remegő hangon valaki a jelenlévők közül esetleg olyan témát érint, mely messze túl mutat a finnugorizmuson, rezzenéstelen arccal a válasz - azt mi ( mármint a finnugoristák) nem tudjuk, ergo nem is lehetséges. Számomra egyszerűen érthetetlen, miért akarnak magyar emberek a habsburgok által galád módon "megfestett" görbelábú, műveletlen és durva Árpád kép leszármazottaiként élni? Komolyan mondom, ez már már beteges. Hisz nem a fordítottja lenne a normális, tehát valami széphez, valami jóhoz, igazhoz tartozni, ráadásul ami ma már megdönthetetlen tényekkel igazolt is. Mint amikor körülöttem mindenki azt bizonygatja - Te komám, milyen okos vagy!- én pedig csökönyösen hajtogatom, - Á nem, én nem..- de hát a tatárlakai lelet? - Ó nem az nem is magyar, hanem román! Már ott tartunk, hála az MTA - nak, hogy a Kárpát-medencében, vagy azon túl, szép lassan minden szkíta hun avar lelet román, orosz, német, osztrák, francia...aszerint hol találtak rá. Ők akarják, pedig nem az övék, mi, akik a jogosok vagyunk, "központilag" elutasítjuk. Hát így tényleg nehéz. Nekünk.

No erre mondhatná Friedrich Klára, hogy"...ezek a népek az Öregisten leghátsó gondolatában sem fogalmazódtak még meg, amikor a magyarok őseinek már 30-32 betűs, minden hangunk lejegyzésére alkalmas rovása volt..."

Mindenképpen olvasásra ajánlom: Grandpierre K Endre és Grandpierre Attila könyvét, " Atilla és a hunok, A szkíta hun magyar folytonosság - Aradi Éva dr könyvajánlójában írja a következőket: "....a mintegy 240 oldalas könyv harmadik harmadában,....jelenik meg a könyv hőse, addig ugyanis a szerzők ráhangolásképpen elhelyezik őt, a hunokat és a magyarokat a világ-mindenségben. Ehhez az kellet, hogy visszamenjenek a kezdetek kezdetéig, a szkíta mítoszokig, sőt azon is túl: az emberré válás több százezer éves múltjáig. A 160. oldalig sok mindent megtudunk és megértünk.A Grandpierre K Endre munkáját sajtó alá rendező második szerző alaposan felkészült, sok irodalommal és idézettel ellátott szövege ( saját megjegyzés: a forrásokat mindig a tárgy helyen feltüntetve), a fejezeten belül is alfejezetekre osztott egyedi szerkesztésmódja, s mindenekelőtt az izgalmas tárgyhoz méltó olvasmányos stílusa szinte letehetetlenné teszi a könyvet. Még a tudomány nem e szakterületével foglalkozó olvasó számára is...."

S hogy ne feledjük, mit olvastunk a fejezetek végén pontokba szedi és összegzi az addig leírtakat.

S mindjárt ajánlanám Aradi Éva dr(indológus)- A fehér hunok vallása indiai források alapján -többek között e könyv anyagából is merített a fent említett könyv szerkesztője.

És tiszta szívvel ajánlom korábbi írásaim során megidézett dr Mihályi Ferenc - A kiáltónak szava - könyvét. A torontói kiváló magyar már az 1960-as években fantasztikus írásokat közöl a "Szittyakürt" hasábjain. Az ő munkáit, előadásainak anyagát, cikkeit, azokra "reakciókat", majd válaszait, s ami a "magyarság" szóhoz kapcsolható, mindent  tartalmaz e könyv. Lenyűgöző! Olyan, mint amikor a káoszban végre megjelenik a rend. Érthetővé válik az addig érthetetlen. Én az interneten olvasom, még nem kerestem könyvkereskedésben, nem tudom, egyáltalán beszerezhető e. Ő maga is rengeteg olvasásra ajánlott irodalmat sorol, amik nagy valószínűséggel, mar csak tán antikváriumokban fellelhetők. Tehát az ő könyve is ékes bizonyíték, nem ma kezdődött, amiért ma oly ádáz küzdelem folyik mindkét részről. S lássuk végre be, ez nem pusztán tudomány, sem nem politika, hanem egyszerűen a létünkért, megmaradásunkért folyó küzdelem. Dolgozzunk, minden tisztességes eszközzel ezért! 

Aztán a nyelvész Angela Marcantonio dr  - Történelmi nyelvészet és a finnek eredete- szintén a neten olvasom. Kiválóan elemzi és mutat rá a finnugor nyelvelmélet tarthatatlanságára, arra a metódusra, amit már fent is említettem - amit nem tudnak megmagyarázni nyelvelméleti módszerekkel, az számukra nem létezik, az nincs és slussz. Ez, véleményem szerint, kimeríti az "arrogancia" fogalmát.

De szinte borzongató, hogy bár hova is "tévedek", mindenhol egy kimeríthetetlen kincsesládában keresgélek, s nehéz eldöntenem, melyik csodás kinccsel örvendeztessem meg magam azon a napon! S zárszóként...

"Minden ország kultúrája lengje körül a házamat, de egyik se szakítson el szülőföldem talajától!" - Gandhi ....ezt kívánom magunknak is!

 

Kedves Éva!

Ismét lenyűgözött! Annyi adatot közöl ami engem is érdekelne, hogy nagyon hálás lennék ha a a forrásokat megjelölné. Minderről sokat lehet olvasni Badiny Jós Ferenc könyveiben is, de feltételezem információi máshonnan is származnak!

Mindenesetre jó leszögezni:

1.  A Kárpát-medence korábban is de legalább a bronzkortól folyamatosan lakott volt. Ezalatt:

2. Sokan idetelepedtek kívülről mint például a különböző vándor népek.

3. Sokan innen vándoroltak ki. (Ha igaz jó ha nem, annyi)

4. Akik itt maradtak évezredeken keresztül mindig beolvadtak az itt élők csoportjába. (Raskó István archeogenetikája)

5. A rasszizmus netovábbja lenne az, ha a kárpát-medencei magyarságból kizárnánk a mindig többségben lévő helyi (ős)lakósokat.

6. Mivel népeket kizárni nem lehet főleg azért mert természettudományi bizonyítékaink vannak arra nézve hogy genetikailag a többség elnyelte a kisebbséget (honfoglalókat, vándor népeket), ezért minden itt lakó és betelepült nép, a mai magyar nép előde, része (hacsak nem őrizte meg sajátos kultúráját a magyar mellett, mint az erdélyi szászok, vagy cigányok).

7. Vagyis a bronzkori leletek, a földművelés meghonosítása, tatárlaki írás, de a nagyszentmiklósi vagy szkíta kincsek, a pécsi ókeresztény sírok stb. egyértelműen a mi őseinktől ránk-hagyott örökség. Még akkor is ha nem értjük 100%-os biztonsággal ezeket, ne hagyjuk hogy elvegyék tőlünk, ezek mind a ránk örökített kultúra kincsei!

8. Örökség a nyelvünk is, ami itt a kárpát medencében lett azzá amit mi ma magyar nyelvnek mondunk. Hasonlóan a kultúránk is, amiben mezopotámiai, kaukázusi, hun, római, görög elemek ötvöződtek itt a Kárpát-medencében.

9. A kárpát-medencei tárgyi emlékeink hozzánk tartozásának legmeggyőzőbb bizonyítéka a genetika mivel a többségbe olvadt be a kisebbség, és nem fordítva. Nem cserélődött ki a nép soha a Kárpát medencében!

10. A nyelvi és kulturális örökségünk, hogy a miénk az már bizonyításra sem szorul mert ugyan tanultunk másoktól is de a magyar nyelvet egyedül mi ápoljuk, őseinktől mi fejlesztettük arra a szintre ahol ma található! Aki magyarul beszél, az, a Kárpát- medencéből vagy a csángó földről származik!

Lehet ezzel vitatkozni? Szerintem nem!

Kedves Abani! Köszönöm a jó kívánságot! Kívánok Neked is és mindnyájunknak nemes célokért, nemes küzdelmeket az új esztendőre is! Természetesen hozzá az eredményeket is. Éva

Sajnos tudósaink nem vették a fáradtságot, hogy magyarul is megjelenhessen:Blagoje Govedarica hamburgi régészprofesszor 2004ben megjelent német nyelvű óriási monográfiája: Jogarhordozók - A sztyeppe urai című könyve.S mivel a királyok "szokása" a jogarhordozás és bár a könyvben ezen elnevezés ebben a formában nem hangzik el, mi azonban tudjuk, hogy a Kárpát-medencei királyszkítákról van szó. Gazdagon illusztrált könyv: 56 ábra, 8 fényképIgor Manzura - a Jurnal of archeology-ben megjelent tanulmánya is a fentiek megerősítése. Tehát amíg az őstörténet nincs "tisztába téve", hivatalosan, addig a nyelvi kérdésekben sem engednek tisztán látni bennünket. Bár ez egyre nehezebb, mert tisztul a kép.Aztán rengeteg irodalma van a fehér hunok maradékainak Kína, India területén, s a Taj Mahal-ról is érdekes "szóbeszéd" járja.

Kedves Ahita,

az általad leírtakkal részemről egyetértek és gondolom, hogy nagyon sokan így látják!! Kívánok Boldog új Évet!! 

Sajnos tudósaink nem vették a fáradtságot, hogy magyarul is megjelenhessen:

Blagoje Govedarica hamburgi régészprofesszor 2004ben megjelent német nyelvű óriási monográfiája: Jogarhordozók - A sztyeppe urai című könyve. 

S mivel a királyok "szokása" a jogarhordozás és bár a könyvben ezen elnevezés ebben a formában nem hangzik el, mi azonban tudjuk, hogy a Kárpát-medencei királyszkítákról van szó. Gazdagon illusztrált könyv: 56 ábra, 8 fénykép

Igor Manzura  - a Jurnal of archeology-ben megjelent tanulmánya is a fentiek megerősítése. Tehát amíg az őstörténet nincs "tisztába téve", hivatalosan, addig a nyelvi kérdésekben sem engednek tisztán látni bennünket. Bár ez egyre nehezebb, mert tisztul a kép. 

Aztán rengeteg irodalma van a fehér hunok maradékainak Kína, India területén, s a Taj Mahal-ról is érdekes "szóbeszéd" járja.

Hol is keletkezett..? Milyen nyelven beszéltek a Kárpát-medencei őslakosok?

3.rész

"....A tatárlakai cserép-amulettek 7000 évesek és a rájuk karcolt jelek és rajzok olyanok, amilyenek a mezopotámiai 6000 éves sumir kőtáblákon is vannak. Vagyis a tatárlakai írásbeliség bizonyossága ezer évvel idősebb, mint a hozzá hasonló sumer írásjelek.

A tatárlakai leletekre a leghíresebb régészek is felfigyeltek. Borisz Perlov orosz régész a következőképpen nyilatkozott a Tatárlaka üzenete című szakdolgozatában.

"A tatárlaki táblácskák totemei nemcsak megegyeznek a sumeriekkel, hanem ugyanolyan egymásutániságban is helyezkednek el, ami minden bizonnyal nem véletlen.A tudomány ismer hasonló egybeeséseket. Például meglepően hasonlítanak egymásra az elő-indiai Mohenjo-Daro és a Harapai civilizáció írásbeliségének egyes jelei, valamint a távoli Husvét-szigetek Kohua-Rongo Rongo írásbeliség jelei...., melyek szintén nem véletlenek és arra a gondolatra vezetnek, hogy Tatárlaka és Dzsemdet Naszr lakóinak vallásos elképzelései egy közös tőről származnak: "

Majd azzal az érdekes megjegyzéssel zárja értekezését, hogy:

"Természetesen soha nem fogjuk megtudni, hogyan  hangzott a Tatárlaka lakóinak beszéde, de megállapíthatjuk rajzos jeleinek jelentését, melyek még az Isten nevét is ugyanúgy ábrázolják, mint a sumerek. .........Felvetődik a következtetés - miután a tatárlakai táblácskák helyi eredetű, széles körben elterjedt írásbeli rendszer darabjai - hogy a sumer írásbeliség felfedezői nem is a sumerek voltak, hanem Erdély lakói, mert másként hogyan magyarázhatnánk meg, hogy a legősibb sumér írásbeliség, mely az i.e.. negyedik évezredből származik, váratlanul és teljesen kifejlett formában jelentkezett."

A régész már előbb megadta a feleletet: egy közös tőről eredőnek mondva a két írásbeliséget, de nem nevezi meg a földet, amelyből a közös tő gyökerei szívták az éltető nedveket, csak céloz az indiai Mohenjo-Daróra, Harappára és a csendes-óceáni Húsvétszigetekre.............(saját megjegyzés:Góbi - Édenkert - Hórik(szittya ősök) története a Kárpát-medencei ígéret földjéig egy másik történet)  

1. A Kárpát-medence lakott terület volt az ősidőktől kezdve és az őslakók csontleletei nem mutatnak eltérést a hunok, avarok, és az árpádi magyarok csontleleteitől, hanem dr László Gyula régész professzor írja: szépen megférnek egymás mellett. tehát a Kárpát-medence magyar lakossága - embertanilag - azonos

az őslakókkal.(azóta már a genetikai vizsgálatok is alátámasztották, ne feledjük az írás nyolcvanas évek)

2. Az őslakók írásbelisége, vallásos elképzelései és totemei azonosak a sumerokéval, akiknek ősi kultúráját és nyelvét Sir Henry Rawlinson "ősszkítának", szittyának mondja, megegyezően Sir Austen Layarddal és Hinckssel.

3. Alexander Kifisin szovjet régész, BoriszPerlov cikkét a tatárlaki lelettel kapcsolatban kommentálva megjegyzi, hogy: " Az időszámításunk előtti 2852-ben a nomád avarok észak-nyugatról behatoltak Kínába és oda teljesen kialakult írásbeliséget hoztak magokkal (!!!!) és az írásrendszerek hasonlóságát és azoknak 

az i.e. bekövetkezett széthullását elemezve megállapítja,....a "Bábeli nyelvzavar" és az egységes világnyelv nem alap nélkül való. ezért érthető a tatárlakai táblácskák kivételes jelentősége...mely arról tanúskodik, hogy a szimbolika-családok széthullása jóval az i.e. 5. évezrednél előbb ment végbe, mégpedig sumer területen kívül.

Mindezekből a régészeti leletekből az következik, hogy a Kárpát-medence és Sumer között már az ősidők óta élénk kereskedelmi összeköttetés volt és a nyelvi azonosság, vagy legalább is szoros rokonság elősegítette a Kelet-Nyugat közötti népvándorlást és kultúra cserét....."

Bocsánat, hogy mind három bejegyzésben abszolúte idézett írásokat "hoztam", de kényes és fontos témakörökben az esetleges pongyola, vagy pontatlan fogalmazásom nem megengedett. 

Egy kis aktualitás...folytatás

2. rész

Mihályi Ferenc dr A "kiáltónak szava", Gondoltatok egy prédikációhoz, Messiás.....

A MESSIÁS

 Az Evangéliumok azt tanítják, hogy Jézus volt az a Messiás - vagyis szabadító - akit a sok rabsorsot szenvedett zsidó nép várt, akit nekik prófétáik jósoltak, ki Dávid családjából származott, a júdeai Betlehembe született Máriától és József fia volt.

A zsidó nép azonban nem vallási, hanem politikai szabadítót várt, vérükből való vér, húsukból való hús és hatalmas, mint a legendabeli Dávid király. Ők a Názáreti Jézust nem ismerték el sem zsidónak sem szabadítónak

Hittudósok és történészek egyöntetűen írják, hogy az Újtestamentum Evangéliumaiban az első évszázadok alatt sok változtatás, betoldás és kihagyás történt egyházpolitikai, célszerűségi okokból.

Istennek jogában állt a messiás-várandóság betöltésére bármelyik népet kiválasztani és az ő Igéi ugyanolyan értékűek, ha Kínai, Szkíta, Perzsa vagy Zsidó Krisztus szájából hangzik is. Mivel pedig valóban kiválasztott egy népet, melyen keresztül elküldte az ő Egyszülött Fiát, nemcsak illik nekünk, hanem kötelességünk is tudni, hogy melyik volt az a nép.

Houston Stewart Chamberlain szerint teljesen bizonyos, hogy Krisztus nem volt zsidó és ereiben egy csepp zsidó vér sem csörgedezett, mert Galilea népe, ahonnan származott, nem volt zsidó. E területet a zsidók "Galil hag Goyim"-nak, Idegenek földjének nevezték és ezt a nevet egyszerűsítették a Rómaiak Kr. e. 63-bon Galileára, melynek jelentősebb városa Scythopolis, lakossága pedig khusi szkíta nép volt, kiket Kr. e. 710-re II. Sargon Susánból telepített Galileába, az ottani rokon népek közé, akik a tőlük délre lakó samaritánusokhoz hasonlóan a sumér nyelv arameus dialektusát beszélték. A sumér nyelvről pedig nem kisebb tudósok mint Sir L. Wooley, Sir H.C. Rawlinson, Prof. J. Oppert, Prof. Sayce stb. állapították meg, hogy "ős-szkíta nyelv" volt, melynek egyenes folytatása a magyar nyelv.

A zsidók ősei: a khabirú arabok a Krisztus előtti második évezred második felében kezdtek felhúzódni a Holt Tenger nyugati hegyes-dombos partvidékére, ahol a hettita kánaánita népek laktak. Mivel a bevándorlás szervezetlenül és lassú tempóban folyt, az új jövevények megtanulták a befogadó nép nyelvét, átvették szokásaikat és keveredtek is velük úgy, hogy a Kr. e. hatodik században már semmi sem állta útját a teljes beolvadásnak.

Történt azonban, hogy Krisztus előtt 597-ben Nebukadnezár babyloni király leigázta Palesztinát és a lakosságból - így a zsidók közül is - sokat rabszolgaságba, fogságba hurcolt, honnan az újabb hódító Cyrus Perzsa király bocsátotta el a még élőket és leszármazottaikat Kr. e. 538-bon. Az első csoportban csak csekély számú szegény zsidó tért haza, akiket az otthoniak hamar felszívtak. Tizennyolc évvel később egy jelentősebb csoport tért haza Zerubabel vezetése alatt, aki Júdea kormányzásával lett megbízva. Később, Kr. e- 444- ben a király egy gazdag zsidót, Nehémiást küldte kormányzónak Judeába. Nehémiás, hogy az asszimilálódást meggátolja, eltiltotta zsidó őseit a vegyes házasságtól és vallási reformokat is hozott.

A zsidó teokratikus állam és nemzet megalapítójának azonban Esdrást kell tekintenünk, aki 238 levitával és vagy ezerötszáz egyéb rendű, rangú, mind jómódú hívével tért haza Kr- e. 397-ben. Ő a nehémiási fajvédő törvényeket megszigorította, és a már meglévő vegyes, vagyis zsidó- kánaánita házasságokat felbontatta, a kánaánita hettita feleségeket gyermekeikkel együtt elűzte. Az államformát teljesen theokratikus alapokra fektette, a népnek saját nyelvet és írásmódot szerkesztetett és megalkotta a világ legcsodálatosabb, legelterjedtebb irodalmi művét, a zsidó mitológiát, mely ma "Ótestamentum" néven ismeretes. Természetes, hogy "Esdrás törvényei még jobban mélyítették a zsidók és goyimok közötti szakadékot" - írja J.W. Swain- de a zsidóknak megmaradását, nemzeti öntudatot és biztonságérzetet adott, és megindította a nyelvi elkülönülést a környező népektől, akik az arameus nyelvet beszélték egész Palesztina területén.

Kik voltak az arameusok és hol laktak? Miféle nép volt az, mely ezt a nyelvet beszélte és miféle nyelv volt az arámi nyelv?

Leonard Cottrell "The Anvil of Civilization" című könyvében azt írja, hogy ha valaki a Kr. e. ezredik évben a turáni fennsíkról elindult Nyugat felé a Földközi-tengernek akár az északi táján, tehát Anatólián, a Hettiták földjén és a mai Görögországon keresztül, akár a déli part felé vette útját Palesztinán keresztül Egyiptomba és Lybiába, csak egy nyelvnek a tudására volt szüksége, mégpedig az Oppert által Sumernak nevezett mezopotámiai ősnép nyelvére, mert ezeken a területeken abban az időben még mindenütt ennek a nyelvnek valamelyik dialektusát beszélték. Hasonlóan írnak a többi jeles történészek is......."

és próbáljuk meg hozzáilleszteni a már korábban leírtakat, miszerint a Kárpát-medencei rovás leletek, pl. az "M" alakú bevéséssel ellátott Székelyháton fellelt szobrocska legalább 2000 évvel "megelőzi" Mezopotámia ill. Egyiptom területén talált ugyanilyen leletanyagot. 

Tehát ha Leonard Cottler "The Anvil of Civilation" című könyvének kutatási területét egy kicsit "feltolja" északabbra akkor beleírhatta volna könyvébe azt is, hogy amennyiben ha valaki kr.e. 1000ben elindul a Kárpát-medencéből délnek a Hettiták földjén keresztül Egyiptomon, Palesztinán át Lybiába és megérkezik a turáni fennsíkra akkor gyakorlatilag nem találkozik mással, mint egy ugyanazon nyelv valamely nyelvjárás szerinti használatával s egészen jól megérteti magát az ott élőkkel.

S újabb gondolatébresztő: Jézus prédikációit vajon hogyan érthette azon időben és helyeken mindenki, aki csak hallgatta?

Egy kis aktualítás

1. rész

Részletek: Mihályi Ferenc dr  - A "kiáltónak szava"  , Gondolatok egy prédikációhoz, A Messiás.........

"............Mindazonáltal a négy Evangélium, az Újtestamentum külön-külön is és együttesen is csodálatos és fenséges mű, melynek Isten - hitbeli és erkölcsi vonatkozásaival nem szállhatunk vitába.

Vitába szállhatunk azonban történelmi adataival és Jézus emberi származására vonatkozó ellentmondásaival. Ehhez tudnunk kell, hogy sem Jézus nem tartotta magát zsidónak, sem az első keresztények nem tartották őt annak. A Dávid családjából való származás csak a harmadik század végén került - mint kései betoldás - az Evangéliumokba a diaszpórában élő keresztény zsidóság képviselőinek kívánságára és nyomására. Árius püspök hiába tiltakozott e tendencia ellen, őt tettleges bántalmazás alkalmazásával eltávolították a niceai zsinatról, i.sz. 325-ben.

A Máté Evangéliumában közölt családfa szerint Jézus József fia volt és 3. Ábrahámtól számítva a 41. leszármazott, míg Lukács Evangéliuma szerint József fia ugyan, de az 56. leszármazott. Márk és János Evangéliuma nem beszél családfáról. A Máté és Lukács evangéliumában felsorolt több, mint hatvanöt nemzetség - csak harminc éves átlagos életkort számítva is - több, mint kétezer évet ölel fel. Ennyi idő távlatából nem lehet egy emberfiának származásfonalát visszagombolyítani. A kétségek eloszlatására marad tehát az adott helyzet, melyet az archeológia és az őstörténet tudomány fényénél ma már: tisztán látunk.

A Biblia adatai és J.W. Swain, az University Illionis történelem professzora szerint a zsidó nép etnikai határa még a babiloni fogság megszűnése idején sem terjedt északabbra, mint Solyma, a későbbi Jeruzsálem határa, mely várost a Palesztinát elfoglaló Cyrus perzsa király adományozta a zsidóknak, hogy itt építsék fel kultuszközpontjukat és templomukat. Amikor ez ellen a kánaániak - akiket másképpen "Él Harcosainak" vagyis izra-elitáknak is hívtak - tiltakoztak Cyrus utódjánál, Artaxerxesnél, akkor ő a kérelem jogosságát elismerte és az építkezést letiltotta, és Solymát meghagyta samariai helytartó fennhatósága alatt, vagyis az izraeliták jogos tulajdonában.

Mindezek felsorolására azén van szükség, hogy világos legyen, miszerint a Uru-Solymától, vagyis Jeruzsálemtől északra eső terület lakossága nem volt zsidó, bár a Biblia adatai szerint Dávid és Salamon uralkodása alatt zsidó fennhatóság alatt volt. Ez időtől kezdve a két nép között állandó volt a háborúskodás és "keserű a viszony", mely az újtestamentumi időktől sem szűnt meg, sőt fokozódott. Amikor a Kr. e. 129-ben függetlenségét kivívó Júda - a Rómával kötött szövetség után - elfoglalta Samariát, majd Kr. e 104-ben a Kis-hon folyótól északra eső részt, Galileát is, a lakosságot körülmetélkedésre és zsidó vallási törvények alá kényszerítette - írja J.W. Swain professzor.

Mindez azonban sem a samaritánusok, sem s galileai szkíták népi jellegét nem változtatta meg. Fizették a zsidó vallás szerinti tizedet, de továbbra is a hegyeken (Gerizim, Kál, Kérmel, Táborhegy) imádkoztak.

A Hammond "Biblical World Atlas" a Kr. e. 2000-1600-as időkre vonatkozóan Mezopotámia északi részét, későbbre vonatkozóan pedig Palesztina északi felét is arámi területnek tünteti fel, míg a déli felét valószínűleg a Bibliával szembeni tapintatból kánaániak. Az archeológia és őstörténet-tudomány azonban már kiderítette, hogy Kánaán földjén is ugyanazt a nyelvet beszélték, mint tőle északabbra, vagy délebbre. Erre fényes bizonyítékokkal szolgáltak a fentebb említett területeken feltárt rovásírásos és ékírásos nyelvemlékek, melyek ma már tömegével állnak az őstörténészek rendelkezésére Turántól egyfelől Gibraltárig, másfelől Mezopotámián, Palesztinán és Egyiptomon át Etiópiáig. Ezek az írások csodálatosképpen ma is olvashatók és megérthetők magyarul, amint azt Dr. Baráth Tibor "A magyar népek őstörténete" című kitűnő könyvében ékesen bebizonyította.

Meg kell állapítanunk, hogy a ma sumérnak nevezett nyelv volt az igazi arámi nyelv, melyet a zsidók ősei adoptáltak és még Krisztus Urunk idejében is beszéltek. Hiába ostorozzák őket a rabbik - amint a Talmudban a Sabbath 12b. lapján és a Sota 33.a. Lapján Jehuda és Jochanan rabbikat idézve írva vagyon -, hogy "Sohase imádkozzék az ember szükségeiért arámi nyelven, mert akkor az angyalok nem csatlakoznak az ő imádságához, mert az angyalok az arámi nyelvet nem értik."

...folytatás köv.

Kedves Abani!„…Kézai leírása alapján azonosítani tudjuk azt a kultúrkört, amelyből a magyarság kiszakadt, és területileg is nagyjából el tudjuk helyezni: az „őshazát” valahol Perzsia, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger környékén kell keresnünk.”Magam is vallom, hogy a mai magyar kultúránk jó része a Perzsia, Kaukázus környékéről származott és nagyon sok egyezés mutatható ki. Na de, a magyarság? Az szerintem túlságosan széles körű így nem elfogadható. Először is, mit nevezünk magyarságnak.Nyelvészeti szempontból mindazokat az embereket, akik magyarul beszéltek. De hát hogy mekkora területen beszéltek magyarul ezelőtt 1000-2000 évvel azt egyelőre nem lehet tudni. Úgy tűnik hogy jóval nagyobb területen mint az említett „környék” nem kizárva azt a lehetőséget sem hogy éppen a Kárpát-medencében is beszélhettek magyarul.A mai vérségi felmenőink pedig biztos, hogy a Kárpát-medencében éltek. Márpedig ebben az esetben ha ősapáink itt éltek a Kárpát-medencében akkor a mi őshazánk is a Kárpát-medence, bármilyen nyelven is beszéltek. Ne felejtsük el, Kézai meg a többi krónikás, történelmi iromány kútfő stb. nem foglalkozik a köznéppel, csak az uralkodó réteggel, és nem foglalkozik a nyelvükkel sem. Az is valószínű, hogy a Kárpát-medence lakóit mindig az éppen aktuális uralkodó réteg szerint nevezték meg. Így lehettek, elődeink, pannoniai rómaiak szkíták, hunok, avarok stb. és végül magyarok. Egyetlen komoly vagy komolytalan kutató sem állítja az, hogy ezek a csapatok, honfoglalók, uralkodó rétegek mind szkítául, hunul, vagy avarul, besenyőül vagy vizigótul beszéltek volna. Ezek a népek, hosszabb vagy rövidebb ideig a Kárpát-medencébe jutottak, harcok nélkül, majd hatalmuk elmúltával „eltűntek” mint az avarok. (Heribert Illig állításait sem elvetve) Véleményem szerint kevesen voltak és beolvadtak az őslakóságba, ide hozva kultúrájuk egy részét akár pont az említett területekről is.Na de tényleg milyen nyelven beszéltek a kívülről jöttek és az őslakók. Miért gondoljuk azt hogy az itt lakó, eddig hibásan kis számúnak mondott őslakók, nem ősmagyar nyelven beszéltek. Ők képesek voltak kommunikálni különböző népcsoportokkal, majd ez az alap később, a népvándorlókkal állandóan megújult vezető réteg, papság, irodalom és nyelvújítás, hatására csiszolódott a mai magyar nyelvé?

Igen, jó a gondolatmeneted, én is hasonlóképpen gondolom!

"a Kárpát-medence őslakosságát egyaránt alkothatta az az aurignaci népesség, aki a dombvidéken élt és gyakorlatilag az ősemberből itt alakulhatott ki, valamint a sztyeppei régióból a jégkorszak leghidegebb időszakát megelőzően 'bevándorolt' gravetti embere is – aki viszont a síkvidéken élt és vadászott. Viszont pl. a magyar és a finn nyelvek hasonlósága, talán származási kapcsolata éppen erre az időre és a különböző forrású népességre vezethető vissza, mely azzal záródott, hogy a würm fölmelegedésekor a síkvidéki szarvasvadászok elhagyták a Kárpát-medencét."

Fóthi Erzsébet szerint egy nép akkor tekinthető antropológiailag egységesnek, ha a koponyamértek szóródása a Gauss-görbéhez hasonló, egyenletes képet mutat. A X. századi kárpát-medencei sírokról ez még nem mondható el, vagyis a honfoglalók még nem olvadtak össze a náluk „nyugatiasabb" népességgel. A későbbi korok temetőire viszont már igaz az, azaz a bevándorlók egységes néppé olvadtak az itt élőkkel.

A National Geographic Online kérdésére Fóthi Erzsébet elmondta, hogy a honfoglalók egységes, a korai bolgárokhoz hasonló antropológiai jellemzői nem feltétlenül jelentik a két népcsoport azonosságát, legfeljebb azt, hogy mindkét népcsoport ugyanabból a genetikai bázisból „merítve", ugyanolyan antropológiai jellemzőkkel bíró alcsoportok keveredésével alakult ki.

Megemliteném többek között, hogy  a székelyek magyar nyelvüek voltak, akkor azon is el lehet gondolkodni, hogy milyen nagyszámú nép lehetett, ha az idők folyamán be tudta olvasztani a török és szláv népek tengerét. Én részemről úgy gondolom, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mert népünk őstörténete nem zárja ki az egyiptomi és iráni kapcsolatokat sem. Most, hogy ez a kúltúra honnan ered?? talán a KM-ből vagy sem, mindenesetre a Tatárlaki régészeti leletek jóval az egyiptomi kúltúra kialakulása előtt itt már jelen volt.

Elég sok olyan kérdés van történelmünk kapcsán, ami nem teljesen tisztázott!!! A másik meggondolni való, hogy eddigi irodalmunkban az onogurt és bolgár—törököt szinte természetes módon török nyelvűnek vették, pedig az onogur törzsszövetség (amolyan államalakulatféle) többféle népből állt (v. ö. Kovrat fiainak öt népe!), tehát az onogur név nem jelent okvetlenül török-nyelvűséget, mert szerintem a hazánkba áramló 670-es onogur nép többsége magyar nyelvű lehetett.  de nemcsak azok, mert pl. a sicul, székely nép és a Tarján már Attila idejében itt élt a KM-ben és semmi sem utal arra, hogy nyelvváltás történt!!! Legalábbis én nem tudok ilyenről.

Rásonyi Prof. különben azt állítja, hogy a székelyek nyelve mindig is magyar volt, semmi nem utal arra, hogy korábban más nyelvet beszéltek volna, és itt ez a lényeg!!!

 

A problémát én abban látom: amennyiben a székelyek nem magyar nyelvű nép volt, akkor mégis kik adták "finnugor" nyelvű földrajzi neveinket, melyek Árpád népének beköltözésekor már réges- régen jelenvolt itt a KM-ben.

Kedves Abani!

„…Kézai leírása alapján azonosítani tudjuk azt a kultúrkört, amelyből a magyarság kiszakadt, és területileg is nagyjából el tudjuk helyezni: az „őshazát” valahol Perzsia, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger környékén kell keresnünk.”

Magam is vallom, hogy a mai magyar kultúránk jó része a Perzsia, Kaukázus környékéről származott és nagyon sok egyezés mutatható ki. Na de, a magyarság? Az szerintem túlságosan széles körű így nem elfogadható. Először is, mit nevezünk magyarságnak.

Nyelvészeti szempontból mindazokat az embereket, akik magyarul beszéltek. De hát hogy mekkora területen beszéltek magyarul ezelőtt 1000-2000 évvel azt egyelőre nem lehet tudni. Úgy tűnik hogy jóval nagyobb területen mint az említett „környék” nem kizárva azt a lehetőséget sem hogy éppen a Kárpát-medencében is beszélhettek magyarul.

A mai vérségi felmenőink pedig biztos, hogy a Kárpát-medencében éltek. Márpedig ebben az esetben ha ősapáink itt éltek a Kárpát-medencében akkor a mi őshazánk is a Kárpát-medence, bármilyen nyelven is beszéltek. Ne felejtsük el, Kézai meg a többi krónikás, történelmi iromány kútfő stb. nem foglalkozik a köznéppel, csak az uralkodó réteggel, és nem foglalkozik a nyelvükkel sem.  Az is valószínű, hogy a Kárpát-medence lakóit mindig az éppen aktuális uralkodó réteg szerint nevezték meg. Így lehettek, elődeink, pannoniai rómaiak szkíták, hunok, avarok stb. és végül magyarok. Egyetlen komoly vagy komolytalan kutató sem állítja az, hogy ezek a csapatok, honfoglalók, uralkodó rétegek mind szkítául, hunul, vagy avarul, besenyőül vagy vizigótul beszéltek volna. Ezek a népek, hosszabb vagy rövidebb ideig a Kárpát-medencébe jutottak, harcok nélkül, majd hatalmuk elmúltával „eltűntek” mint az avarok. (Heribert Illig állításait sem elvetve) Véleményem szerint kevesen voltak és beolvadtak az őslakóságba, ide hozva kultúrájuk egy részét akár pont az említett területekről is.

Na de tényleg milyen nyelven beszéltek a kívülről jöttek és az őslakók. Miért gondoljuk azt hogy az itt lakó, eddig hibásan kis számúnak mondott őslakók, nem ősmagyar nyelven beszéltek. Ők képesek voltak kommunikálni különböző népcsoportokkal, majd ez az alap később, a népvándorlókkal állandóan megújult vezető réteg, papság, irodalom és nyelvújítás, hatására csiszolódott a mai magyar nyelvé? 

És mi van, ha nem volt finnugor őshaza???

Szabados szerint Kézai leírása alapján azonosítani tudjuk azt a kultúrkört, amelybõl a magyarság kiszakadt, és területileg is nagyjából el tudjuk helyezni: az „õshazát” valahol Perzsia, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger környékén kell keresnünk.

Joszef Ben-Gorion héber író és József kazár király leveleibenpedig a kazárok rokonnépeként találjuk a bolgár mellett többek között az avart, szabirt és ungárt. Pont azon népeket, akiknek eredetét a nyelvészek részéről annyi bizonytalanság lengi körül. S pont azon népeket, amelyeket egy sor IV-V. századi kútfő Transzkaukáziában említ, mégpedig szintén testvérnépekként. Természetesen karlukok, kirgizek, tatárok és egyéb igazi türk népek nem szerepelnek a rokonnépek felsorolásában.

Kedves Ahita,

minden forrásanyagot szubjektíven kell nézni. Nem szabad kiválogatni CSAK a nekünk tetszőt még akkor sem, ha az ellenkezik önön nézeteinkkel. A politika és a történelem két különböző dolog lenne, de sajnos összekapcsolják a kettőt és ezáltal komolytalan vélemények születnek. Minden nép vágyik egy kimagasló tudással rendelkező  dicső elődökre még akkor is, ha ez a valóságnak nem felel meg. pl. Indogermanizmus. Mivel a FU. "magyar" népnek a rovás volt az írása és a hatalmi elit ezt az írást "üldözte" (nem csak ők) lásd: Istváni törvények, így múltbéli történelmünk eltörlődött. Azóta is keressük múltunkat. Ha megnézzük Torma Zsófia gyűjteményét    és írásait akkor bizonyossá válik, hogy népünk a KM-ben fejlődött és nem holmi szibériai területeken, ahonnan "tudósaink eredeztetik népünket. Nyelvhasonlat lehet akkor is, ha az utolsó WÜRM elmúlásával, és népi expanzió hatására, egyes csoportok a rénszarvas nyomába eredtek, meglehetne közelíteni így is ezt a kérdést, mert semmi sem szól ellene.  Sőt: DNS vizsgálatok  is azt támasztják alá, hogy őshonosak vagyunk a KM-ben.    

Kedves Miklós!...nem bizonyítja semmi, hogy honfoglaló eleink, ill. a köznép ismerte és használta a rovásírást....

Kedves Ahita,az Őn ismeretei a rovással kapcsolatban kicsit hiányosak.A következő link segítségével talán újabb információhoz jut, a székely írással kapcsolatban.http://epa.oszk.hu/01600/01614/00009/pdf/nyjame_12-14_1969-1971_135-157.pdf

Kedves Abani! köszönöm a linket.

Tény, hogy főjelleggel és elsősorban Friedrich Klára és Szakács Gáborhoz kötődnek ismereteim, de hivatkozási alapként ott vannak a régiek is és mások is Összességében más aspektus, más lelkület.  

A hozzászólásomban inkább azt a fixa ideámat próbáltam megtámogatni, hogy milyen optimális körülmények tették esélyessé e nyelvi struktúra Kárpát medencei kialakulását. Mindenképpen érdekes észrevételem, hogy múltunk és jelen történelmünk "autentikus adatközlőinek" kiválasztása erősen szubjektív döntés. Hogy szélsőséges példával éljek, (nekem jobban fekvő témakörből merítenék):Hunyadi János esetében én biztosan szívesen teszem magamévá Thuróczy, Bonfini, Petrus Ransanus által leírtakat, vagy Teleki József 1851es akadémiai beszédeben elhangzottakat, s nem tartom elfogadhatónak egy Tursun bég történetíró, vagy Nesrinek- I. Szelim idején a legnagyobb költőnek a "beszámolóit a vesztes vagy győztes csatákról. Pártatlan szemlélő nincs. S akkor ne beszéljünk a pártforduló V. Lászlóról, ki nem sokkal korábban adományoz harcokban edzett elei által megszerzett !!! címerhez érdemei elismeréséül címernagyobbítási engedélyt. A baj csupán az, hogy ez itthon, belül oszlik két táborra. Megvádolnak valamivel, s nem a vád bizonyít, ő csak állít valamit. Neked kell bizonyítanod, hogy nem te vagy az elkövető. Kb ez a felállás. Szépen  túlléptünk s lassan a feledés homálya fedi Heribert Illig és csapata nagy port kavart(idehaza nem)kutatásainak ránk nézve pozitív kicsengésű eredményeit is. Tehát mindenki valahonnan máshonnan közelít az általa igaznak vélt felé szinte mindenben, ami bennünket érint. Nem esik jól. Elgondolkodtató. De ugyanez vonatkozik Szent István kir. korának forrásanyagait tekintve is.Az általad küldött link éppen ide vágó témával kezd. S hogy kit nevezett a római központú nyugati judeó-keresztény egyház pogánynak?...érdekes téma,de ez nem az az oldal. S ez így van magyar nyelvünkkel is.Közelítsünk több oldalról, de a cél legyen egy.Vegyünk példát szomszédainktól, "remekül" csinálják.

A cím alapján én is ezt kérdezem!!

"Torna Arhidakon (1200-1268), Salona Nova (Spalato/Splít - Dalmá­cia) szülötte, archidiaconus, aki a salona-i egyház történetét írta meg (LeksJug). 9. szv.; De adventu Hungarorum/Ungarorum. His fere temporibus pars aliqua gentis Massagetarum egressa de regioné sua, que Magería nuncupatur ..., totam Pannoniam ex utraque parte Danubii occupavit ... Erant enim pagani crudelissimi, prius vocabatur Hunni/Unni, postea sünt Hungari/Ungari nuncupati (/. gombos ül. 2223, KirUng 323). (A Hungari/Ungari/magyarok bejöveteléről. Körülbelül ezekben az időkben a Massageta [hatalmas és harcias nomád nép a Káspi-tengertől keletre, az Aral-tó és a Kirgiz-puszta földjén, (alán árja eredetű - pecz II.] nép egy része kivonult Mageria-nak nevezett [/. még 9/10. sz.: Ugrí, qui ipsorum linguae Maegarí vocantur, una gens est, non in plura natio-nes divisa, üt caeteri Germani (Ugri/magyarok, akiket saját nyelvükön Maegari/magya-roknak hívnak...) - Aventinus (fl534), vő. gombos I. 341, KirUng 323-324] földjéről ... elfoglalta a Duna mindkét partján fekvő Pannóniát... Ugyanis igen kegyetlen pogányok voltak, korábban Hunni/Unni/hunoknak hívták Őket, azután Hungari/Ungari/ magyarok­nak neveztettek"

Kedves Miklós!...nem bizonyítja semmi, hogy honfoglaló eleink, ill. a köznép ismerte és használta a rovásírást....

Kedves Ahita,

az Őn ismeretei a rovással kapcsolatban kicsit hiányosak.

A következő link segítségével talán újabb információhoz jut, a székely írással kapcsolatban.

http://epa.oszk.hu/01600/01614/00009/pdf/nyjame_12-14_1969-1971_135-157.pdf

Kedves Pind!

„A "hivatalos" verzió mennyire hihetetlen, miszerint a honfoglalók számbeli többséget alkottak az itt talált népességhez képest?” Ez a tézis már rég megdőlt. Éry Kinga és más antropológusok, újabban Dr. Raskó genetikus (TTT) és társai bizonyították hogy a Kárpát-medencében a honfoglalás idején genetikailag és antropológiailag két népcsoport létezett. Az egyik 5-10%. a 25%-ban ázsiai génekkel rendelkeztek és laktóz intoleránsak voltak. Ők az „Árpád” népe. Az egyszerű sírból kikerültek 90-95% genetikailag, antropológiailag (százalékukban hasonlóan a mai magyar lakósokhoz laktóz toleránsak voltak) megegyeznek a mai magyar genetikai összetétellel. Tehát nevezzük „a volt hivatalos” verziónak, mert az új verziót a történészeknek kellene kimondani, de ők nem genetikusok, és nem antropológusok, és főleg tudományuk egy u.n. „finnugor” (nyelvészeten alapuló) történelemtudomány volt amit feladni nem lehet, csak újabbat felépíteni.

                Nyelvészetileg fontos hogy a 90 % milyen nyelvet beszélt. Meggyőződésem szerint magyarul de mivel a csontok nem tudnak beszélni csak következtetni lehet. Bizonyíték képen sok mindent leírtam már ezzel kapcsolatban, korábbi hozzászólásaimban, amit még egyszer nem sorolnék fel. Hogy az egyre keletről beözönlő uralkodó réteg, akiket az itt élő földművesek „valószínűleg” behívtak, de bizonyos, hogy nem ellenségként fogadtak, mert tömeggyíkosságnak, sőt harcnak sem akadtak a régészek nyomára. Nyilván ezek kultúrája ráépült az itt lakók kultúrájára. Mindenki által elfogadott bizonyíték csak az lenne, ha a honfoglalás előtti rovásokat, egyértelműen magyarul tudnánk olvasni.

Más, ott van az etruszk nyelv. Mario Alinei kiváló nyelvész professzor azt állítja hogy az etruszk a magyar nyelvből származik. Egyéb képen ezen a honlapon már egyszer lehülyézték, ahelyett hogy cáfolták volna állítását.  Tegyük fel, hogy Alinei téved, de vajon abban sem lehet igaza, hogy az etruszk nyelv ugyanabba a nyelvcsaládba tartozik mint a magyar? Ezt a kérdést azért teszem fel, mert ha ez lehetséges, akkor miért ne lenne lehetséges az, hogy egy nyelv egyszerűen belső törvényei és fejlődése következtében lesz rokona a másiknak. Ha most elolvasod, hogy mit írnak az angol nyelvről kisül, hogy  nagyon az izoláló nyelvek felé, vagy közé fejlődik, ha még nem tart ott. Így lehetséges hogy néhány éven belül nyelvtanilag közelebb lesz a kínaihoz, mint a germánhoz, vagy a latinhoz (indoeurópai nyelvhez). Egyébképpen ha ismered az angol, a latin és a német nyelvet rájössz magad is, hogy bár az ó-angol germán nyelv volt, sokkal több latin eredetű szót tartalmaz (a francián keresztül) mint németet. De ugye a német is tele van latin szavakkal.

Kedves Éva!

„...nem bizonyítja semmi, hogy honfoglaló eleink, ill. a köznép ismerte és használta a rovásírást....” Csak tisztázás képen: Nyilván a honfoglalás előtt a rovás használatos írásmód volt. Felbukkan kelet Európában többfelé, az etruszkoknál, a közel keleten, de a Boge Múzeumban is, és nem utolsó sorban a Kárpát-medencében is. Sőt a székelység körében mint azt Erdélyi István professzor és Ráduly  bizonyítják is, folyamatosan a mai napig fennmaradt. Az tisztázott dolog, hogy ma a Kárpát-medencében lakó etnikum, vagyis eleink, már 10.000 évvel ezelőtt  is itt laktak, (2/3-a már 40 ezer évvel ezelőtt is.) De ez olyan nagy időbeni távolság, hogy nyelvészetileg nem vagyok képes ezt értelmezni, ezért inkább érdekel az, hogy mi volt Krisztus Urunktól a honfoglalásig a Kárpát-medencében!

                Egyes ön által leírt adat, mint a földrajzi nevek, számomra is ismertek. A többit le kell ellenőrizzem.

Kedves Pind!

„A "hivatalos" verzió mennyire hihetetlen, miszerint a honfoglalók számbeli többséget alkottak az itt talált népességhez képest?” Ez a tézis már rég megdőlt. Éry Kinga és más antropológusok, újabban Dr. Raskó genetikus (TTT) és társai bizonyították hogy a Kárpát-medencében a honfoglalás idején genetikailag és antropológiailag két népcsoport létezett. Az egyik 5-10%. a 25%-ban ázsiai génekkel rendelkeztek és laktóz intoleránsak voltak. Ők az „Árpád” népe. Az egyszerű sírból kikerültek 90-95% genetikailag, antropológiailag (százalékukban hasonlóan a mai magyar lakósokhoz laktóz toleránsak voltak) megegyeznek a mai magyar genetikai összetétellel. Tehát nevezzük „a volt hivatalos” verziónak, mert az új verziót a történészeknek kellene kimondani, de ők nem genetikusok, és nem antropológusok, és főleg tudományuk egy u.n. „finnugor” (nyelvészeten alapuló) történelemtudomány volt amit feladni nem lehet, csak újabbat felépíteni.

                Nyelvészetileg fontos hogy a 90 % milyen nyelvet beszélt. Meggyőződésem szerint magyarul de mivel a csontok nem tudnak beszélni csak következtetni lehet. Bizonyíték képen sok mindent leírtam már ezzel kapcsolatban, korábbi hozzászólásaimban, amit még egyszer nem sorolnék fel. Hogy az egyre keletről beözönlő uralkodó réteg, akiket az itt élő földművesek „valószínűleg” behívtak, de bizonyos, hogy nem ellenségként fogadtak, mert tömeggyíkosságnak, sőt harcnak sem akadtak a régészek nyomára. Nyilván ezek kultúrája ráépült az itt lakók kultúrájára. Mindenki által elfogadott bizonyíték csak az lenne, ha a honfoglalás előtti rovásokat, egyértelműen magyarul tudnánk olvasni.

Más, ott van az etruszk nyelv. Mario Alinei kiváló nyelvész professzor azt állítja hogy az etruszk a magyar nyelvből származik. Egyéb képen ezen a honlapon már egyszer lehülyézték, ahelyett hogy cáfolták volna állítását.  Tegyük fel, hogy Alinei téved, de vajon abban sem lehet igaza, hogy az etruszk nyelv ugyanabba a nyelvcsaládba tartozik mint a magyar? Ezt a kérdést azért teszem fel, mert ha ez lehetséges, akkor miért ne lenne lehetséges az, hogy egy nyelv egyszerűen belső törvényei és fejlődése következtében lesz rokona a másiknak. Ha most elolvasod, hogy mit írnak az angol nyelvről kisül, hogy  nagyon az izoláló nyelvek felé, vagy közé fejlődik, ha még nem tart ott. Így lehetséges hogy néhány éven belül nyelvtanilag közelebb lesz a kínaihoz, mint a germánhoz, vagy a latinhoz (indoeurópai nyelvhez). Egyébképpen ha ismered az angol, a latin és a német nyelvet rájössz magad is, hogy bár az ó-angol germán nyelv volt, sokkal több latin eredetű szót tartalmaz (a francián keresztül) mint németet. De ugye a német is tele van latin szavakkal.

Kedves Éva!

„...nem bizonyítja semmi, hogy honfoglaló eleink, ill. a köznép ismerte és használta a rovásírást....” Csak tisztázás képen: Nyilván a honfoglalás előtt a rovás használatos írásmód volt. Felbukkan kelet Európában többfelé, az etruszkoknál, a közel keleten, de a Boge Múzeumban is, és nem utolsó sorban a Kárpát-medencében is. Sőt a székelység körében mint azt Erdélyi István professzor és Ráduly  bizonyítják is, folyamatosan a mai napig fennmaradt. Az tisztázott dolog, hogy ma a Kárpát-medencében lakó etnikum, vagyis eleink, már 10.000 évvel ezelőtt  is itt laktak, (2/3-a már 40 ezer évvel ezelőtt is.) De ez olyan nagy időbeni távolság, hogy nyelvészetileg nem vagyok képes ezt értelmezni, ezért inkább érdekel az, hogy mi volt Krisztus Urunktól a honfoglalásig a Kárpát-medencében!

                Egyes ön által leírt adat, mint a földrajzi nevek, számomra is ismertek. A többit le kell ellenőrizzem.

Kedves Miklós! 

...nem bizonyítja semmi, hogy honfoglaló eleink, ill. a köznép ismerte és használta a rovásírást....

Szent Jeromos szerint, a hunoknak 350-es bejövetele előtt már rovás írása volt,amit a köznép is használt.Fehér Mátyás - ő még, hozzáférhetett a felbecsülhetetlen értékű a világ különböző államaiba menekített könyvtáraink anyagához - argentin kutató leveléből, mit 1977ben Forray Sándornak, Bárczy Zoltánnak és Duli Antalnak küld, megtudhatjuk, hogy: Tipray Tivadar besztercebányai múzeumsegédnek rovás abc-je van, mit nem másra használ, mint a rovással írt Bibliát olvassa, ami tartalmát tekintve erősen eltért a ma "forgalomba" lévőktől - s ezt próbálja latinra "áttenni". S ekkor 1806-ot írunk!!

...896- ban, - maradjunk ennél a dátumnál - mikor az Árpáddal érkezett törzsek, és az általuk a Kárpát-medencében itt talált törzsek közös gyűlést tartottak, elhatározták, hogy melyik törzsnek hol lesz a szálláshelye. Ezt az elhatározásukat írásba foglalták. Ezek az Árpád kori kódexek. Az ezekben található tájnevek, patakok, folyók, hegyek, dombok, dűlők, neve mind magyar. A falvak, városok neve is magyar. A különféle falvakban és kisebb nagyobb településeken élő emberek nevei is megtalálhatók ezekben a kódexekben, tehát az avar és hun magyar falvak és települések lakosainak nevei is magyar.

.Azaz dr Nagy Sándor fogta magát és egyszerűen a legkézenfekvőbb dolgot tette. Átlapozta az Akadémián "jól" őrzött kódexek anyagát, ami előtte még soha senkinek nem jutott eszébe". 

Ha Árpád magyarjai a Kárpát medencében a minimum 12.000 éve itt lévő falvakban,

városokban, várakban "vendégeskedtek" a hun, avar, székely magyar testvéreknél, feltételezhetjük e, hogy ismerték a magyar nyelvet, amit rovással írt?

Őshazák

Uráltól északra fölszorult manysi hanti népek - e tájban e helyen igen kellemetlen, zord időjárás, mocsaras terület. Népesség szétszóródik, nyelvük egymástól elszigetelten fejlődik- vissza - korábbi életterükön folytatott élettevékenységük igen nagy hányadát nem folytathatják, hozzá kapcsolódó szavaik is felejtve. Csak nagyobb vallási ünnepek tartásakor gyűlnek össze, s a szertartást levezető szavainak nagy részét már szinte senki nem is érti. Ez nem őstörténeti kérdés, egyszerű humán biológia.A többi "őshaza elmélet"- legalább nyolc - is sántít. Van már délibábos, északi bábos, keleti bábos. Aki viszont legalább is a Kárpátok közelébe merészkedik állításával, elhallgattatják. Talán a legdurvább: Hajdu Péter keményvonalas finnugorista elmélete - Ural két oldala - tehát tegyünk egy közösség közé egy szép nagy hegyet, aztán legyenek sokoldalúak, tehát mind ezt képzeljük el egy sokszögben, s nyomban fejlődni kezd a két oldal egységes nyelvi identitása. Hmm...ez valóban elgondolkodtató!De sem peremvidéken, sem népek vonulásának, harcainak kitett, zord és védtelen vidékeken, erős szakrális hagyomány megőrzése nélkül, identitás vesztés, gazdasági, társadalmi, kulturális alárendeltségben, területvesztésben, erőszakos beavatkozásnak kitéve, kitelepítve, kivándorolva vagy éppen a "lágy" nyelvi diktatúrának kitéve nem tud kialakulni, fejlődni vagy éppen fönnmaradni egy közösség nyelve.A miénk virul. Mert még ma is ott van, ahol született és azok beszélik, akik eleitől fogva innen nőttek ki, aztán azok aki ide befogadtattak, s már ők is itt növesztik a gyökereket. De van hátránya és előnye annak is ha sokan, nagy érintkezési "felülettel" állnak a többség nyelvével szemben, ám kisebb összetartó erő működik, de mondjuk jobb gazdasági feltételekkel.(anyanyelvű iskola, média, kultúra fenntartása). Kis közösségben belső összetartó erő nagyobb lehet, szakralitás megtartása, kisebb felületi érintkezés a többségi nyelvvel, ám jóval kisebb a "pénztárca is" a fent említettekre.Mai önkéntes vagy kényszerű  népvándorlók közül görögök "esete" német ill angol nyelvterületen(Ausztrália) standard nyelv, gazdag írott hagyomány, s talán a legfontosabb, vallási, kulturális identitás őrzése. templomokat építenek, görögül miséznek- lassul a nyelvcsere. Olaszok csak nyelvjárásokat ismerik, beszélik, templomban angol, nemet nyelvű misét hallgatnak.Nyelvcsere rohamos. Optimális nyelv és kultúrfejlődési feltételek: Dr Érdi Miklós kutatásai és egyéb források nyomán.Az Angol régész, Gordon Childe szerint a kőkorban létezett egy azonos műveltségűnép a Mezopotámia, Kárpát medence, Kréta háromszögben. Észrevételeit 1929-bentette közzé a The Danube in Prehistory c. művében. Tőle, ha nem is szó szerin:-A Kárpát medence és Európa benépesedésének története csak az éghajlati viszonyok, alakulások, valamint azok hatása a növény és állatvilágra,figyelembevételével érthető teljességében. A geológusok szerint a jégkor Európában i.e. 75.000- től i.e. 10.000 -ig tartott. Az utolsó jégkor alatt a Kárpát medence pereme,erdős tundra volt. Állandó jégpáncél csak a Magas Tátra láncolatát borította. Ebből következtetve jogos a feltételezés hogy a Kárpát medence a lassú felmelegedés beállta után 2- esetleg akár 3 ezer évvel is megelőzte Európa területeit a lakhatóság és az emberi élet létfenntartása biztosítását illetően.- A Times atlasz a jégtakaró északi határát a Kárpátoktól jó ezer kilométerrel északrahúzza meg, mely a Kárpát medencében még kedvezőbb éghajlati viszonyokra utal. Az ősembernek több telephelyét megtalálták a jégkor utolsó szakaszából, főleg meleg vizű források közelében.Nyelv terjedés, nyelvi, kulturális fejlődés, különválás korai időszakok: A Kárpát medence az őskőkor (a paleolitikum -tól )kezdve Európa legsűrűbben lakott területe. Nemcsak az állatok(szarvasmarha, sertés) háziasításának volt az egyik legfontosabb gócpontja, hanem Európa benépesedésének is. Amint Európa északi vidékei fokozatosan alkalmassá váltak létfenntartásraúgy ontotta népfeleslegét a Kárpátok koszorúzta medence, mindaddig, míg a kontinens benépesedett. Ezt követően megindultak a vándorlások messzebb lévő vidékekre, aztán vissza. Az új kőkorban (neolitikum) a Kárpát medencében 3 nagy műveltségkör virágzott. A KŐRÖS műveltség (i.e. 5.000), az alföldi vonaldíszes műveltsége, s a dunántúli vonaldíszes edények műveltsége i.e.4000. Az utóbbi leletanyaga megtalálható a Bécsi és Cseh medencén keresztül egészen a Rajna vidékig. Az M-alakú jellel ellátott Székelyháton kiásott szobrocska jó 2,000 évvel megelőzi a mezopotámiai ugyanilyen leletet. Ugyanilyen szobrocskák előkerültek Egyiptomban is. A Krétai, Mezopotámiai, Kárpát medencei, Egyiptomi népek írásának azonosságát a nemzetközi szaktudomány elismeri. (A rovás, s a vele hasonló státuszú Ulfilas féle rúnák Közép-Ázsiától egészen Mországig ismert, használt)A Párizsi nemzetközi konferencia kimondta: A Kárpát medence, Mezopotámia,Kréta, a görög szigetek és területek, valamint Egyiptom őstelepes népe nemegymástól származott, hanem egy ősnép egymástól elvált tagjainak tekinthetők, tehát testvérnépek. Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül) "A Királyi scythák utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok"... Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk. Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb" John Rawlinson(angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásírásunk révén fejtette meg a sumir írást. A British Múzeumban a sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényrekerült kisebb nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állataitábrázoló szobrok is. Ezek racka juh, komondor, kuvasz, rideg marha. Ilyen állatai csak a sumiroknak, és a ma élő nemzetek között a magyarságnakvannak. Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta: "1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. (Hiába)A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutata mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni azonos, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral." A sor kifogyhatatlan!Üdvözlet Éva

"Szóval a nyelvterjedéssel általad leírt lehetőség, Benkő Lóránt és Róna Tas szerint, nagyon valószínűtlen"

A genetikailag független átadás/átvétel szerintem is valószínűtlen, de elméletileg egy lehetséges forgatókönyv.

"Az ófrancia nyelv frank vagyis germán volt, akik áttértek egy újlatin nyelvre"Az az újlatin nyelv volt az ófrancia. A frankok nyelvileg asszimilálódtak a latin nyelvváltáson akkorra már túlesett gallokhoz. Eredetileg csak közvetítőnyelvként használták a latint, aztán mire a normannok jöttek a nyelvváltás már végbement.

"Az angolok  (nem a skótok, vagy a wellsiek) genetikailag közel állnak a franciához)"Érdekes. Gondolom a germán vonal megmaradt, a skótok, wellsiek pedig megtartották a kelta géneket. De inkább nem találgatok...

 

"A vezető nyelvészeink szerint az átadás akkor történik meg, ha az átadó többségben van az átvevőhöz viszonyítva."A Csallóköz területén a magyarság lokálisan többségben van, mégis a kulturális és közéleti nyomás hatására nyelvi asszimiláció folyik. Az asszimiláció persze ott gyorsabb, ahol lokálisan is kisebbségben vannak (ez a szorványosodás veszélye).

"Az angol és a francia mind nyelvben mind genetikailag közel állnak"

Az angol és francia nyelv két ok miatt állhat közel:-Normann behatás miatt tömérdek latin szó került az angolba.-Az indogermán és latin nyelvek távoli nyelvrokonok.

"baszk, ir, skót, kelta, wellsi, etruszk stb. Ezek voltak azok a nyelvek amelyeket később leváltottak és beolvadtak az újlatinba.

A baszk, ír, skót, ... a nyelvi beolvadás még folyamatban van. A példaként felhozott népcsoportok többsége egyébként az angol nyelv átvétele felé sodródik, amely nem újlatin.

"kérdéses hogy első királyunk egyáltalán tudott-e magyarul"

Szerintem tudott, de nincs túl sok adatunk királyaink nyelvtudásáról, ezért én is csak találgatok.

"A sűrű egymás után jövő népességi áramlatok, el is tűntek, genetikailag nyomtalanul."Azért van erre kivétel.

"Számomra hihetetlen az, hogy a befogadott honfoglalóktól tanultak őseink magyarul."A "hivatalos" verzió mennyire hihetetlen, miszerint a honfoglalók számbeli többséget alkottak az itt talált népességhez képest?

A nem magyar honfoglaló törzsek beszélhettek-e magyarul? Szerintem igen, de ez megint csak az én laikus véleményem.

"Egyébképpen nem mondok újat, manapság legtöbb fiatalabb történész még az MTA keretein beül is, egyre szélesebb körben elfogadják, hírdetik amit fentebb leírtam" "magyarul beszélők fogadtak, magyarul beszélőket", Tehát a honfoglalókon kivűl az őslakosság is magyarul beszélt.Jól értelmeztem szavaidat?

Kedves Pind! Örvendek, hogy rátértél a számomra sokkal érdekesebb nyelvészeti kérdésre mint az összehasonlító nyelvészet. Mint említettem azon a területen sokkal szívesebben hallgatom azt ami a magyarban egyedi, mint ami bármelyik más nyelvhez hasonlít vagy azonos. Szóval a nyelvterjedéssel általad leír lehetőség, Benkő Lóránt és Róna Tas szerint, nagyon valószínűtlen, sőt valószínű, hogy ahogy leírtad az úgy nem lehetséges. Először is a genetika azt engedi bizonyítani, hogy Európa mai lakósai szinte teljes egészében, már 10.000 évvel ezelőtt is ugyanazon a területen éltek ahol ma is.

„A normannok felveszik az ófrancia nyelvet (ez megtörtént) 2) a frankok elvándorolnak mellőlük, majd kihalnak/beolvadnak. Az ófrancia nyelvet ekkor egy az átadó néptől genetikailag független nép viszi tovább”. ( ez viszont biztos nem történt meg) Az ófrancia nyelv frank vagyis germán volt, akik áttértek egy újlatin nyelvre. Az angolok  (nem a skótok, vagy a wellsiek)  genetikailag közel állnak a franciához)

 

A vezető nyelvészeink szerint az átadás akkor történik meg, ha az átadó többségben van az átvevőhöz viszonyítva.A példád nem jó mert ilyen közeli országokban sem az új nyelvekből,  sem a genetikai távolság alapján nem lehet ilyen messzemenő következtetést levonni. (Az angol és a francia mind nyelvben mind genetikailag közel állnak egymáshoz. Itt is olyan példák a szerencsésebben amelyek nem tartoznak az általánoshoz: baszk, ir, skót, kelta, wellsi, etruszk stb. Ezek voltak azok a nyelvek amelyeket később leváltottak és beolvadtak az újlatinba.)

 

Szerintem kell legyen más lehetőség is: az átadó nyelv a társadalom szempontjából valamilyen okból megfelelőbb, szükségesebb. Például mondanivalónk kifejezéséhez, politikai meggondolások alapján stb. De végül is a többség nyelve is teheti szükségessé a nyelvváltást.

Ellenkező irány véleményem szerint nem lehetséges, ki van zárva. A nyelvváltást összehasonlítva a kultúra más területéről: A római nyelv , építészet, jog, stb. úgy terjedt el az európai kultúrában, hogy nem volt vándorlás. Ugyan ez érvényes a kereszténység elterjedésére is. Az első évezred elején a honfoglalók hét vezéréből 4 nagy valószínűséggel nem magyar nyelvű volt. Szent István korában a hivatalos nyelv a latin volt, (kérdéses hogy első királyunk egyáltalán tudott-e magyarul) később a germán is, még nagyon sokáig, mégis megmaradt a magyar sokak anyanyelvének. Krónikáink elsősorban nem a „magyar” nép történetéről szólnak, hanem vezető rétegük, királyaink tevékenységéről. Ha pedig a népeket egymástól genetikailag nem lehet megkülönböztetni, mert az, földrajzi területekhez kötődik, akkor „a nyelvében él a nemzet”.  A sűrű egymás után jövő népességi áramlatok, el is tűntek, genetikailag nyomtalanul. Azonban nem csak ártottak, hanem használtak is, például úgy hogy megvédték a lakosságot, hoztak, új szemléletet, zenekultúrát, mondát (irodalmat), ruha, szőnyeg, állattartás, haditechnika, társadalmi berendezkedés (székelyek), fémmegmunkálás stb.  De vajon nyelvet is? Tehát valószínű, főleg ha szívesen fogadták őket, egy kétoldali haszon kellett a háttérben legyen. Abban legtöbb történész, művészettörténész egyetért (magam is) hogy a magyar kultúra nagyon erős kelet európai, kaukázusi és Uram bocsáss, mezopotámiai jegyeket visel magán. Fontos megjegyeznem, hogy az említett területek lakói erős genetikai közelséget mutatnak a magyarokhoz viszonyítva.  Az uráli vagy közép ázsiai kultúránk elsősorban a nyelvi rokonságból következtetik. Nyilván sajátos kultúránk nem jöhetett úgy létre, hogy 10% honfoglaló 90% őslakóst teljesen átformált. Ezért érdekel annyira az, hogy mióta beszélnek magyarul a Kárpát-medencében. Számomra hihetetlen az, hogy a befogadott honfoglalóktól tanultak őseink magyarul. Sokkal valószínűbb hogy magyarul beszélők fogadtak, magyarul beszélőket is. Egyébképpen nem mondok újat, manapság legtöbb fiatalabb történész még az MTA keretein beül is, egyre szélesebb körben elfogadják, hírdetik amit fentebb leírtam. 

 > nem annyira érdekesen és logikusan mint ahogy azt KD teszi.Ami a logikát illeti:Szerintem nem logikus a halanték/veríték/TEKE/gömbölyűség érvelés, az elvetése annál inkább. A többi felhozott érvről is nagyjából ugyanez a véleményem. Az, hogy nem érdekes a stílusom, azt aláírom.

> kiérződik az irományából az, ami különleges a magyarban,Az irásban valóban vannak igazság morzsák elhintve. A lényeg: a magyar nyelvnek lényegesen több képzője van, mint az angolszász nyelveknek, ezáltal finomabb jelentésárnyalatokat lehet kifejezni. És valóban vannak hangzók, illetve hangzókombinációk, melyek korellálnak bizonyos jelentéstartalmakkal. Szerintem kevesebb, mint amennyit KD feltételez. KD szófejtéseinek egy jelentős része szerintem valószínűtlen, egy része viszont lehetséges vagy elfogadható magyarázat.

Szerintem ezeket az ismereteket úgy is elő lehetett volna adni érdekesen, játékosan, logikusan, hogy nem kevertetnek bele hibás okfejtések, és az ősnyelv elmélet.

" 2, az együttéléstől kezdve a honfoglaláson keresztül egészen máig mindig ugyanaz a genetikai csoport vitte tovább a nyelvet."

A nyelvészek ezt nem is állítják. Nyelvészek nevében nem is nyilatkozom, csak saját logikám alapján gondolom, hogy az ősmagyar-kori keveredések alkalmával a nyelv finnugor/uráli eredetű gerincét vitte tovább a keveredett nép. Elméletileg az is előfordulhatott (bár nem gondolom, hogy így történt), hogy jelentős genetikai keveredés nélkül vette az ősmagyar nyelvet egy genetikailag nem "uráli" eredetű nép, és ők lettek annakutána az "igazi" ősmagyarok. De akkor felvetődik a kérdés, hogy kik voltak az átadók, és mi történt velük?

Pl. képzeljük el azt a szituációt, hogy 1) A normannok felveszik az ófrancia nyelvet (ez megtörtént)2) a frankok elvándorolnak mellőlük, majd kihalnak/beolvadnak.Az ófrancia nyelvet ekkor egy az átadó néptől genetikailag független nép viszi tovább (eltekitve most attól, hogy a frank is indogermán eredetű nép a normannokhoz hasonlóan, ezért valószínűleg volt egy bizonyos genetikai rokonság is közöttük)

Egy számtan példa: ha egy nép három alkalommal 60%-os többséggel keveredik más népekkel, akkor genetikailag már csak 22%-ban viszi tovább a régi génállományát, viszont nyelvét akár 60-80%-ban is, ezen belül az alapnyelvi szóállományt és a nyelvtani rendszert akár 80-90%-ban is megtarthatja. A számok természetesen csak a nagyságrendi becslések. Picit olyan ez, mint valamelyik nagy király trónusa, melynek kicserélték már minden részét a lábaktól a kárpitokig, de az attól még mindig a nagy király "eredeti" trónusaként van számontartva, és valószínűleg tényleg hasonlíthat az eredetire.

Hogy az ősmagyarság tekintetében hogyan alakultak a keveredési arányok, és hogy hány alkalommal történt ilyen, azt csak találgatják, de a nyelvösszehasonlítás kimutatja az alapnyelv uráli eredetét, a jövevényszavak pedig jelentős szláv és török együttélésről, esetleg beolvadásról tanuskodnak. A hun nyelvi behatásról a hun nyelvemlékek csekély száma miatt nem tudnak nyilatkozni.

" minden nép történetében legalább 5-ször (sik!) nyelvet változtatott!"Ki szerint, és milyen példák alapján?

"hogy vajon volt-e finnugor ősnyelv egyáltalán?"Érdemes beleolvasnod a finnugrisztika 1-2 alapművébe, aztán pontosabban megfogalmazhatod magadnak, hogy az uráli nyelvcsaládra utaló jelek közül melyeket fogadod el, illetve veted el.