A hanti-manszijszkban működő tanszék az obi-ugor értelmiség, a hanti és manysi filológia legfontosabb műhelye volt. A világban ugyan máshol is foglalkoznak obi-ugor nyelvekkel és kultúrával, de lényegében ez volt az egyetlen hely, ahol obi-ugor származású hallgatókat képeztek kutatóvá.

Az egyetem 2001-ben alakult, és a megalapításakor azonnal elkezdődött a hanti és manysi filológia oktatása. 2003-ban jött létre az obi-ugor nyelvek kara, külön a hanti és a manysi tanszékkel. 2004-ben a bölcsészkart és az obi-ugor kart a Nyelvi, Történeti és Jugra Népei Kultúrájának Intézetébe vonták össze. Ebben az időben a manysi és a hanti tanszék mellett külön finnugor tanszék, orosz nyelvi, újságírási, irodalmi, nyelvészeti és úgynevezett „kulturák közötti kommunikácó”-s tanszék működött. 2010-ben ezeket egyesítették egyetlen finnugor tanszékbe.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az egyetem álláspontja szerint a tanszéket nem bezárták, csak egyesítették az orosz filológiai tanszékkel, méghozzá azért, mert az utóbbi években kevesen jelentkeztek a nemzetiségi filológia szakra. Ebben az évben mindössze tíz főt vettek fel, ők újságírás szakirányban tanulnak, de emellett látogatnak hanti és manysi nyelvi kurzusokat is.

Galina Sztyepanovna, a Humán Tudományok Intézetének igazgatója elismerte, hogy ebben az évben nem fordítottak elegendő figyelmet az érettségizőkre, de a tanszék végleges bezárását nem tervezik, kivárják a következő évet. Mint hagsúlyozta, egyetlen állást sem szüntettek meg.

Az egyetem információs központjának képviselője elmondta, hogy a tanszékeket már az elmúlt év során átalakították, és mára csak 2-3 manysi, ill. hanti bölcsészcsoport maradt. Az ő állítása szerint a korábban állásban levő tanárok más helyekre mentek dolgozni, és jelenleg csak óraadóként oktatnak. A megmaradt nyelvészeknek és etnográfusoknak kevés órájuk maradt, így kénytelenek olyan órákat tartani, melyek nem a szakterületükhöz tartoznak (a hanti-manysi körzet, ill. Szibéria története).

Karélia, követni fogsz?

Hasonló problémákkal küzdenek a Karjalai Állami Tanárképző Akadémián (a mi fogalmaink szerint inkább főiskolán) is. Itt gyakorlatilag megszünt a vepszetanítás, és haldoklik a karjalai oktatása is. Egyedül a finnoktatás folyik intenzíven.

Mint Jelena Bogdanova, a Karjalai és finn nyelvi tanszék vezetője elmondta, a karjalai és vepsze  nyelvi „tanszékközi tanszék” (bármit is jelentsen ez) 1992 és 2011 között két karon is oktatott: a tanítóképző kar pedagógiai és módszertani szakán, illetve az óvodai és szociális pedagógiai karon az óvodai pedagógia és pszichológia szakon. Ezekre a szakokra a Karjalai, a Vologdai és a Leningrádi terület falvainak lakói jelentkeztek.

Korábban a felvételizőket célirányosan vették fel, ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést kaptak. 2005-től azonban megszűnt a nemzetiségi felvételi előkészítő részleg bezárt, mivel sem a köztársaságtól nem kapott anyagi támogatást, sem az iránta valéó érdeklődés nem volt jelentős.

A tanszék működésének 19 éve során 178 szakembert képeztek ki, többségük ma is szakterületén dolgozik.Ugyanakkor az elmúlt évtizedben egyre nehezebben helyezkedtek el a végzősök, újabb vepsze- és karjalaitanárokra nem volt igény. 2011-ben végzett az utolsó évfolyam karjalaitanár: számukra már egyetlen álláshelyet sem ajánlottak. Ma már csak négy negyedéves leendő karjalai szakos tanárt tanítanak, a 2009-10-es tanév óta vepszét egyáltalán nem tanítanak. Új hallagatókat évek óta nem vesznek fel, már csak azért sem, mert a szakok iránt nem mutakozik érdeklődés.

Források

В Югорском университете «временно» закрыли кафедру финно-угорской филологии

В Карельской педакадемии из-за отсутствия спроса на выпускников «вымер» вепсский язык, почти исчез карельский