Mi a szerepe a 21. században a nyelvművelő társaságoknak? Van-e egyáltalán bármilyen szerepük, amikor az írott és a beszélt nyelv egyre inkább közeledik egymáshoz? Erre a kérdésre keresett és adott választ a brit Queen's English Soceity.
Szerencsére nem minket, hanem egy újságíró kollégát kritizált az a kommentelő, aki szerint a teknősbéka szó helytelen. De vajon igaza volt-e? És mi a helyzet az ebihal, a cethal vagy a svábbogár esetében?
Mitől függ, hogy egy adott nyelven milyen hosszú lesz egy szöveg? Mit is kell mérnünk, és miért? Miért érezhetünk egy szöveget rövidebbnek vagy hosszabbnak? Van-e nyelvészeti vagy más jelentősége a kérdésnek? Ismét egy olvasónk levelére válaszolunk.
A Wikipédia különböző nyelvű változataiban különböző információk jelennek meg. Ha csak a magyar vagy az angol változatot nézzük meg, könnyen elmulaszthatunk számos adatot. Bizonyos esetekben pedig éppen az az érdekes, hogy a különböző nyelvű kultúrák...
Dohányozni káros, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne változatosan leírni a dohányzás szertartásához kapcsolódó jelenségeket. Ezekből válogattunk összeállításunkban.
Annak, hogy a számítógép nem bizonyul túl érdekes beszélgetőtársnak a pragmatika az oka. Eddig azt gondolták, a pragmatikai jelenségek nem algoritmizálhatók. Most úgy tűnik, mégis van remény...
A különböző azonnali üzenetküldő alkalmazások különböző kommunikációs, pragmatikai problémákat vetnek fel. A Facebook legújabb újítása például azt, hogy hiába próbálnánk udvariasan rejtőzködni a nem kívánt chatelések elől, nem nagyon tudunk.
A Pityinger László nevet talán sokkal kevesebben ismerik, mint az illető művésznevét. Ő DopeMan, akinek a neve kissé rejtélyes. Mit jelenthet ez a név? – A „man”-t értjük. De mi az a „dope”?
Nem szoktunk olyasmit idézni, hogy „Borús időben nem árt esernyőt venni magunkhoz” (Babits Mihály) vagy „Ha nyikorog az ajtó, érdemes megolajozni a zsanért” (Ady Endre). Természetesen nem azért, mert nem értünk velük egyet, hanem azért, mert igazságt...
Az adatbányászat módszerével a milliónyi oldalra rúgó tudományos publikációk közül ki tudjuk választani a számunkra relevánsakat. Az adatbányászat módszerét azonban nem használhatjuk szabadon, ugyanis a nagy kiadók adatbázisai nem férhetőek hozzá.
Május 25-én ünnepli a világ Douglas Adams tiszteletére a Törülközőnapot (Towel Day). De miért fontos tárgy a törülköző, és pontosan hogyan is kell megünnepelni ezt a napot?
A fordítás fáradságos munka – emellett pedig elég nagy a verseny is a piacon. Nem elég, hogy pontosan és szépen kell dolgozni, az sem árt, ha gyors is az ember.
Olvasónk kifogásolta, hogy használunk bizonyos irodalomelméleti szakkifejezéseket. Megkérdeztünk irodalmárokat ezekről a kifejezésekről: valóban óvatosnak kell lennünk a használatukkal?
A fél éves csecsemő még minden hangra ugyanolyan mértékben figyel. Később azonban már csak azokra érzékeny, amelyek a saját anyanyelvének jelentésmegkülönböztető elemei. És ez csak romlik: mire nyelvet kezdünk tanulni, van, hogy egyáltalán nem is hal...
Azt hinnénk, hogy Viz Elek és Mikorka Kálmán csak a viccben léteznek. Vég Bélával azonban már többen találkozhattunk. És nem is gondolnánk, hány hasonlóan kellemetlen nevű híresség él a világon.
A szépirodalom mindig mintául szolgál arra, hogyan használjuk a nyelvet. Az előíró szemléletű nyelvtanok rendre tele vannak irodalmi példákkal. Persze nem olyanokkal, amelyekben a nyelvművelő attitűdöt bírálják a költők...
Nem elég azt tudni, hogyan kell számolni, azt is tudni kell, hogy mit számolunk. Többféleképpen is számolhatunk, de kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme. Különösen, ha egyik szám sem mond semmit.
Miért vicces egy szöveg, melyet nem anyanyelvi beszélő ír? Mik az általa elkövetett tipikus hibák, és hamisíthatóak-e ezek? Miért érdekes egy ilyen dokumentum a nyelvtörténész számára? Egy ismét felkapottá vált szöveg kapcsán tisztázunk néhány kérdés...
Sokszor hangsúlyozzák, hogy mi a különbség az állati kommunikációs rendszerek és az emberi nyelv között. De mik a hasonlóságok? Ha ezeknek az eredetére rájövünk, akár ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy hogyan alakult ki az emberi nyelv.
A viaszkosvászon erősen megosztó természetű: van, aki meg nem tűrné a lakásában, és van, aki tetszetősnek és hasznosnak találja. De mit jelent az, hogy viaszkos, és ha köze van a viaszhoz, mit keres benne a k?
A világ nyelvei nem egyenlően oszlanak meg a különböző, emberek által lakott területeken. Egyes modellek azt állították, hogy a nyelvek diverzitása attól függ, hogy az adott területen milyen régóta él ember.
A megszállt ország futballistáit arra kényszerítik, hogy álljanak ki egy mérkőzésre megszálló hadsereg csapatával. Fenyegetések ellenére megnyerik a mérkőzést, mire a teljes csapatot kivégzik. Felkavaró történet, ugye? Szerencsére nem igaz. De hogy ...
Két hasonló hangzású szó között feltétlenül van kapcsolat? És két különböző szófajú között lehet? És mi köze mindennek az íráshoz? Egy olvasói kérdés nyomán ismét szótörténeti kérdésekkel foglalkozunk.
Szögletesebbek-e a kelta nyelvek, mint az angol, és érezhető-e ez a skóciai és írországi angol anyanyelvűek beszédén? Vagy éppen ők beszélnek úgy, ahogy valaha az óangolok beszéltek? Cikkünkben megkísérlünk választ adni a problémára, és az is kiderül...
Ha elégedetlenek vagyunk régi prezentációinkkal, és nem csak az adatokat szeretnénk frissíteni, de a látványvilágot is megdobni, akkor erre remek lehetőségünk nyílik.
Ma 100 éve született Ottlik Géza Kossuth-díjas író, műfordító. A Petőfi Irodalmi Múzeum egész napos felolvasással, Ottlik-maratonnal emlékezik az íróra.
A magyar honfoglalás a szlovák történelem egyik legnagyobb eseménye, amelyet legalább úgy meg kellene ünnepelni, mint a két görög hittérítő, Cirill és Metód érkezését.
