Vajon meg lehet-e egyértelműen határozni, hogy mit jelent egy szó? A különböző jelentéstani iskolák különbözőképpen válaszolnak erre a kérdésre. A kognitív nyelvészet azt mondja, hogy egy kategóriának vannak prototipikus és kevésbé prototipikus tagja...
Amikor elkezdjük begépelni a Google keresőablakába a keresőkifejezést, a program találgatni kezd, kifejezéseket ajánl: hátha pont erre gondoltunk. De miért gondolnánk eszement baromságokra?
Ha egyszer több száz millió ember használja a Facebookot, akkor az biztos azért van, mert boldoggá teszi őket – gondolhatnánk. Ám a felmérések inkább azt mutatják, hogy a Facebook kifejezetten boldogtalanná tesz. Miért van ez, és hogyan kerülhetjük e...
Amerika vezető egyetemeinek legjobb professzoraitól tanulhatunk egy virtuális egyetemen. Nyelvészetből Steven Pinker tanítja meg nekünk, mivel foglalkozik a pragmatika.
Mi történik, ha a szőke nőnek mondasz egy szőke nős viccet? – Semmi. De ha mégis megérti, biztos lehetsz benne, hogy affektálva mondja tovább, és elrontja vagy elfelejti a poént.
Az új Nat tervezetét áttekintve az idegen nyelvek tanításával kapcsolatban több új elemet is felfedeztünk az eddig érvényben lévő szabályozáshoz képest. A szabályozás bizonyos értelemben szigorúbb lett. Az alábbiakban áttekintjük az új elemeket, és m...
Dél-Szlovákia gazdaságának kétnyelvűségét a józan ész indokolja. Egy mozgalom segíti a vállalkozásokat abban, hogy megtegyék, amit saját érdekükben kell megtenniük.
Egy brit általános iskolában külön tanítják a kimódolt brit kiejtést. Állítólag ez javítja a gyerekek helyesírását is. Hogyan lehetséges ez? És alkalmazható lenne-e a módszer a magyar oktatásban is?
Hogyan dönthetjük el, hogy egy szó eredetére adott magyarázatok közül melyik lehet a helyes? Milyen csapdák várnak ránk? Mit is vizsgálunk egy szó eredeténél?
Mindig érdekes megfigyelni, hogy az európai uniós képviselők, akiknek nem az anyanyelvük, milyen sajátos módon használják az angolt. Ezúttal a finn nyelvűek kiejtési nehézségére mutatunk egy példát.
Sokan rácsodálkozhattak a naptárban, hogy február 24-én – legalábbis az idén – nincs egyetlen névnap sem. A naptárban a nevek szokásos helyén az szerepel, hogy „szökőnap”.
Gondban lehetünk, ha külföldi ismerősünknek írásban kell elmagyarázni, hogyan is ejtik pontosan nevünket, lakóhelyünk nevét, vagy éppen annak az ételnek a nevét, amelyet legutóbbi látogatásakor nálunk evett. Szerencsére a nyelvészek erre is találtak ...
Kevesen tudják, hogy milyen rohamosan csökken a nyelvek változatossága. Száz év múlva a ma beszélt nyelvek fele eltűnhet. A National Geographic projektje ezt a folyamatot kívánja megállítani.
Minden olvasónk tapasztalhatta, hogy a nyest nem alszik téli álmot. A tavasz beköszöntével azonban szüksége van egy gyors pihenőre, hogy mire a természet megújul, a kisragadozó is újult erővel álljon a tápláléklánc őt megillető fokára.
