Ha a diák nem érzi igazán motiváltnak magát, amikor a magyar határozórendszert kell bifláznia, vagy ha gyakran fordul meg a fejében, hogy mégis miért kell nyelvtanleckét írnia, akkor nincs egyedül. Magyartanára lehet, hogy épp olyan tanácstalan, mint...
A magyartanárt mint megmondóembert nem kell bemutatni: tudja, milyen helyzetben mit kell és mit tilos mondani. Sokuk számára problémás ez a szerep, a legtöbbjük mégis vállalja. A személyiségétől idegen szerepet azonban senki sem tudja megszakítás nél...
Nemcsak tanárok, hanem diákok is szokták jelezni másoknak, hogy bizony ők jobban tudják, hogyan kell beszélni. Felmerül a kérdés, hogy miért stréber a stréber.
Ahol nincs javítás, ott hiba sincs. De mi javítunk, mert amit akarunk, azt hibává tesszük – akár a saját beszédünkben, akár másokéban. Segítünk vagy kekeckedünk, ha pontosítjuk, amit a másik mond? Mikor sértő a közbekotyogás?
Tanórákon különös fajta beszélgetés zajlik a diákok és a tanárok között. Évtizedek óta kutatják, mitől is olyan jellegzetes ez a fajta kommunikáció, ami szinte semmiben sem emlékeztet a mindennapokban megszokott, normális beszédhez. Csak egyvalamiben...
A de viszonttól ki szokás borulni. Van, aki viszket tőle, allergiás rá, van, akinek a fülét sérti. „Vagy de, vagy viszont!” – szoktuk hallani az intelmet, ha esetleg kimondanánk. Úgy tűnik, a tiltás ellenére használatban marad, bár a nyelvművelők és ...
Telefonon zaklatnak, levélben kérdeznek: közvélemény-kutatók, piackutatók és olykor tudósok is gyakran kérdezik a véleményünket erről, arról. Az attitűdjeinkre kíváncsiak, a válaszainkat döntések meghozatalához vagy azok igazolására használják fel. D...
Előítéletesnek lenni menő, különösen, ha nyelvi kérdésekről van szó. A kutató azt csinálja a vizsgálatban, amit gyakran mi is: kevés konkrétum, sugalmazó kérdések és máris kész a válasz, amire számítottunk. Nehéz ennek ellenállni, de lehet.
A nyelvtanóra sok mindenre jó, amire nem használják, amire viszont használják, az szinte semmit sem ér. Friss ötletek, hasznos kérdések a Magyartanárok Egyesületének konferenciájáról.
„Háttal nem kezdünk mondatot” – mondják a nyelvművelők. A nyelvészek azonban megnézik az adatokat, és ezek alapján vonják el a szabályokat. Milyen szabályt állapíthatunk meg a hát használatával kapcsolatban? „Általában háttal kezdjük a mondatot.”
