Egy nem tipikus karácsonyi nóta nem tipikus előadásban. Stephen Torrence hobbiból slágereket fordít jelnyelvre, és ezeket ő maga adja elő. Teszi mindezt művészi színvonalon: jelnyelvi rímeket farag, arcjátékával hangulatot közvetít, gesztusaival a ze...
Illik-e átmászkálni jelelve beszélgetők között? Mikor illik papírgalacsinnal megdobni valakit, aki nem hall, de nem figyel ránk? Aki a lámpát fel-le kapcsolgatja egy emberekkel teli teremben, az vajon mit akar? Mennyire bensőséges viszonyt fejez ki, ...
Mai cikkünkben intim részleteket tudhatnak meg olvasóink. Kiderül, hogy szerzőnk neve sokkal jobban hangzik jelnyelven, mint magyarul, és azt is eláruljuk, hogy hívják jelnyelven azt az urat, akit annyit láthattak már a jelnyelvről szóló cikkeinkben.
Ha két embernek magyarul két különböző vezetékneve van, még nincs kizárva, hogy jelnyelven ugyanaz legyen a családnevük. Cikkünkben fény derül arra, miért nevezhetnek valakit ROSSZ BORnak, és az is, hogy milyen volt az első KATI.
A jelnyelvben különböző eszközök állnak rendelkezésünkre a mondatok összekapcsolásához. Fura módon néha ott is mondatokat kell összekapcsolni jelnyelven, ahol a hangzó nyelvben egy egyszerű mondat is elég.
Ki gondolta volna, hogy a tagadást a magyar jelnyelvben is fejrázással fejezhetjük ki a legegyszerűbben? Az sem meglepő, hogy a kiegészítendő kérdéseket a kérdőszóról ismerjük fel. De mi a helyzet az eldöntendő kérdéssel? A cikk végére közelebb kerül...
Az egyes jelek összedobálásából épp úgy nem lesz értelmes mondat, mint ahogy a szavakat sem pakolgathatjuk tetszőlegesen egymás után. A mondatalkotás a jelnyelvben is sok szabály összehangolását igényli.
A jelelők beszélgetés közben gyakran „pofákat vágnak”, azzal árnyalják azt, amit a kezükkel „mondanak”. A jelnyelvi szövegek létrehozásakor virtuális térképeken rajzolják fel a történéseket, képesek visszautalni a tárgyak alakjára. Az információ sűrí...
A magyar siketek nem egyformán jelelnek, mégis megértik egymást! Ugyanarra a jelentésre néha párhuzamosan több forma is kialakult, mivel a jelnyelvnek több változata létezik (földrajzi terület, életkor, műveltség szerint). Kevés olyan jel van, amit a...
Siket szülők halló gyerekének születni több szempontból is érdekes életfeladat. Egyfelől folyamatos átjárást jelent a két világ – a hallók és a siketek, illetve a jelnyelv és a hangzó nyelv – között. Másfelől sokszor áll elő olyan helyzet, amikor a g...
Mi történik akkor, ha egy halló családba siket baba születik, s a szülők nem is tudnak jelelni? Ilyen esetben mi lesz a gyerek anyanyelve: a jelnyelv, amit nem láthatott; vagy a hangzó nyelv, amit nem hallhatott? Esetleg nem is lesz „anyanyelve”? Mil...
Mi a közös a clunyi szerzetesekben, a tőzsdeügynökökben és a siketekben? A jól informált olvasók bizonyára kitalálták, hogy mindhárom közösség valamiféle jelelési rendszert használ(t). Van-e vajon bármi közös vonásuk ezeknek a jelnyelveknek? Miért ol...
Mostantól lesznek olyan alkalmak, amikor a Himnusz jelnyelvi verziója kerül majd a nagyközönség elé. Ez talán hozzájárul majd a jelnyelv és a jelelő közösség elfogadásához, tiszteletéhez is.
Aki ismeri a jelnyelvet, és gyerekeket lát jelelni, számára rögtön feltűnhet, hogy valahogyan kicsit másként mozog a kezük, mint amit a felnőtt jelnyelvhasználóktól megszoktunk. Vajon miben tér el a gyerekek jelelése a felnőttekétől? Ráadásul bármenn...
Minek foghatók fel jelelők közléseinek egységei? Egy jel = egy betű? Egy jel = egy szó? Egy jel = egy mondat? Ha két kezet használnak a jelelésben, az vajon többet, mást jelent, mintha csak az egyik kezüket emelik fel? És miért mozog sokszor jelelés ...
Gyerekkorában mindenki megtanul a kezén számolni. A kreatívabbak még azt is ismerik, hogyan lehet a kettes számrendszert adaptálni 10 ujjra. Régebben az egyszerű emberek számára tényleges segédeszközt jelentett az ujjakon való számolás. De vajon mi a...
