Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Szerző: Horváth Krisztián
Találatok száma: 310
Megjelenített tételek:
„Mi lesz a mi földünkkel, ha már senki sem akar megmaradni”
| Horváth Krisztián | 2016. február 19. |
A 19–20. század fordulóján Magyarországról az Újvilágba történő kivándorlás tömeges jellege élénken foglalkoztatta a kortársakat. Miközben a korabeli Magyarország évről évre munkaképes polgárai százezreit vesztette el a kivándorlással, a kivándorlás ...
„Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról”
| Horváth Krisztián | 2016. február 17. |
Ha Apáczai Csere János február 13-án kiállt volna a Parlament elé, ha elmondja 1656-ban elhangzott beszédét, biztosan kiprovokált volna vele egy-két indulatos kirohanást a megfelelő szakpolitikusoktól. Megdöbbentően érvényes üzenet a múltból.
Nők a tankönyvben
| Horváth Krisztián | 2016. január 28. |
Párbajra bármikor kész és nagyivó férfiak, pletykálkodó, egymás közt is csipkelődő, de a férfiak közti konfliktusokban a békítésre is bármikor képes nők – a 18–19. század nyelvkönyveit lapozgatva nem csupán a nyelv korabeli állapotáról értesülhetünk,...
Egy úttörő jellegű tankönyv
| Horváth Krisztián | 2016. január 27. |
Az 1960–1970-es évek fordulója a hazai eszperantó történetében jelentős változásokat hozott. Az első, kifejezetten gyerekeknek írt eszperantó tankönyv megjelenésével párhuzamosan újraindul a hazai eszperantó nyelvű rádióadás, lehetőség nyílik eszpera...
Menekültek, orosz beavatkozás
és alkotmányozás az 1870-es években
és alkotmányozás az 1870-es években
| Horváth Krisztián | 2016. január 22. |
1875 és 1879 között jelentősen átalakult Európa, és benne a Balkán képe: a kortársak felkelésekről, diplomáciai csatározásokról, háborúról és új országokról olvastak. A korabeli élclapok karikatúráit nézegetve pedig azt láthatjuk, hogy e komoly kérdé...
Egy 150. születésnap méltó megünneplése
| Horváth Krisztián | 2016. január 15. |
Kanada 2017-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, az ottawai szövetségi kormány pedig elhatározta: igazán méltó módon emlékezik meg az eseményről. Az évforduló alkalmából az országnak Canada 150 néven lesz saját nemzeti betűtípusa és ugyanilye...
„...aki jól akar beszélni,
ne féljen rosszul is beszélni”
ne féljen rosszul is beszélni”
| Horváth Krisztián | 2016. január 13. |
Bár a nyelvtanítási módszerek sokat változtak az elmúlt évszázadok folyamán, az idegen nyelvet tanulni vágyó diákság problémái szinte ugyanazok: a nyelvtanulás nehézségeinek alapkérdései mellett a múlt nyelvkönyveinek tanúsága szerint az idegen nyelv...
Előítéletek, korrupció, tudatlanság –
tankönyvbe illő példák
tankönyvbe illő példák
| Horváth Krisztián | 2015. december 22. |
Ami elromolhat, az el is romlik – Murphy e kevéssé optimista megfogalmazását a 19. századi nyelvkönyveinek vizsgálata után csupán azzal a gondolattal egészíthetjük ki, hogy ha ez remélhetőleg nem is feltétlenül igaz, számos negatív emberi tulajdonság...
Tót és egyéb atyafiak
| Horváth Krisztián | 2015. december 18. |
A 19. század végének magyarországi élclapjain a különböző népcsoportok karikatúrákon történő ábrázolása egészen különös szempontból enged bepillantást nyernünk a dualizmus korának hazai történéseibe. A zsidókat, szlovákokat, a csángókat vagy éppen a ...
Nyelv és tudomány, 1817–1841
| Horváth Krisztián | 2015. december 16. |
„Hírek a nyelvek és a tudomány világából, a történettudománytól a nyelvészeten, a statisztikán és filozófián át a néprajzig” – írhatta volna magáról az először 1817 januárjában megjelent Tudományos Gyűjtemény című első hazai tudományos folyóirat. Ezt...
A szerecsenbab nem magyarnak való
| Horváth Krisztián | 2015. december 15. |
A múlt nyelvkönyveiből az utókor is sokat tanulhat: a tankönyvekben leírt szituációkból a nyelven túli világ számos érdekességére is fény derülhet. A társadalmi és viselkedési normák mellett a hétköznapok használati tárgyai, tevékenységei, vagy akár ...
Vidám kis sztereotípiáink
| Horváth Krisztián | 2015. december 11. |
A 19. század második felében a magyar sajtó történetében voltaképp a semmiből bukkannak fel egymás után a különböző élclapok, melyek állandó témája a nemzetiségi kérdés. A magyarság és a nemzetiségek viszonyának karikatúrákon történő ábrázolása során...
A harag napjai
| Horváth Krisztián | 2015. december 8. |
A hét főbűn – kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség – rendszerében a harag már a kereszténység korai századaiban igen sajátos helyet vív ki magának. Amellett, hogy a harag lehet éppen jogos is, a többi bűnhöz k...
Hogyan lehet késsel bevágni egy kéglit?
| Horváth Krisztián | 2015. november 23. |
Szeretne eszperantista nehézfiúkkal társalogni? Esetleg beépülni az eszperantó alvilágba? Ha lenne eszperantó alvilág, a beépüléshez még akkor is kevés lenne a hibátlan eszperantó nyelvtudás: el kell sajátítania az eszperantó tolvajnyelvet, a Gavarót...
1964 (Mil naŭcent sesdek kvar)
| Horváth Krisztián | 2015. november 20. |
Miközben a hatvanas évek eszperantistáinak alkalmuk nyílik külkereskedelmi tárgyalásokat folytatni a KGST és a Közös Piac témáit érintve, felfedezik a korabeli és átalakuló Budapestet, arra is rájönnek, hogy az eszperantisták világán belül is vannak ...
Irigység
| Horváth Krisztián | 2015. november 18. |
A hét főbűn között az irigység a legalattomosabb, a leghétköznapibb, ám ugyanakkor a leginkább pusztító jelenség. Hatása kétirányú: ön- és közveszélyes. Az irigység improduktív, az irigység öl. Az irigység nem hoz kielégülést, nem jelent elégtételt: ...
Nemzeti szakácskönyv
| Horváth Krisztián | 2015. november 17. |
Paprikás csirke, gulyás, marhapörkölt, harcsapaprikás – fincsi, mi? A magyar konyha e méltán népszerű fogásait vizsgálva azonban azon is érdemes elgondolkodni, hogy ezen hungarikumok mikor is kerültek be a magyar szakácskönyvek receptjei közé. A magy...
„Semmit rólunk nálunk nélkül!”
| Horváth Krisztián | 2015. november 13. |
V. Ferdinánd 1844. november 13-án szentesítette azt a törvényt, mely Magyarországon kimondta a magyar nyelv hivatalossá tételét – a reformkor egyik nagy munkával elért sikere volt ez. Az évtizedeken át folytatott küzdelem egyik, noha sokáig kéziratb...
Interkontinentális eszperantó
| Horváth Krisztián | 2015. november 10. |
Egy régi mondás szerint megvan a könyveknek a maguk sorsa (az olvasók értelmi képességétől függően). A hazai eszperantó tankönyvek történetével foglalkozó sorozatunkból azonban az is kiderül, hogy a könyvek sorsára nem csupán születésüket követően ha...
Angol-spanyol ötvözet: llanito
| Horváth Krisztián | 2015. november 9. |
Amikor a spanyol örökösödési háború egyik állomásaként 1704-ben egy egyesült angol–holland haderő elfoglalja Gibraltárt, az 1713-as utrechti béke pedig örökre angol felségterületnek nyilvánítja a stratégiailag fontos félszigetet, nem csupán a spanyol...
„...sajnálni lehet, hogy Erdélyben nincs egy magyar újság...”
| Horváth Krisztián | 2015. november 2. |
Az első 19. századi, magyar nyelven Erdélyben megjelent irodalmi-kulturális folyóirat 1814-1818 között összesen 10 számot ért ugyan meg, ám hatása a hazai – erdélyi és magyarországi – közgondolkozásra szinte felbecsülhetetlen. Az önerőből változást e...
„Minden bajnak gyökere”
| Horváth Krisztián | 2015. október 21. |
A hét főbűn közül talán a fösvénység futotta be az elmúlt kétezer évben a legnagyobb karriert. A túlzott mértékű szerzés és az ugyancsak túlzott mértékű birtoklás vágyában megnyilvánuló fösvénység koronként eltérő megítélésére jellemző, hogy „minden ...
Mi kerül a táblára? Rejtélyes jelek és feliratok
| Horváth Krisztián | 2015. október 19. |
Mit adtak nekünk az európaiak? Erre a kérdésre a kanadai őslakosok hosszasan tudnák sorolni a negatívumokat: betegségek, alkoholizmus, népirtás, földjeik elrablása, jogfosztottság... A kérdésre adható pozitív válaszok közt azonban mindenképpen meg le...
Elsődlegessé vált
„a mi valóságunktól nem idegen nyelv”
„a mi valóságunktól nem idegen nyelv”
| Horváth Krisztián | 2015. október 13. |
Kis lépés Puerto Ricónak, nagy lépés a spanyol nyelvnek – talán így összegezhetnénk azt, hogy 2015 szeptemberében a Puerto Rico-i szenátus új törvényt fogadott el, melynek értelmében a spanyol válik a szigetország úgynevezett első hivatalos nyelvévé....
Ízes, népies, eszperantó
| Horváth Krisztián | 2015. október 5. |
Vajon milyen lehet az, ha valaki nem az eszperantó tankönyvi, irodalmi, köznyelvi változatát beszéli, hanem ízes, népies jellegű eszperantót használ? Vajon mit hallanak az Eszperantia fővárosából a vidéki Eszperantiába utazók, ha az ott élők helyi di...
Elvtárs vagy eszmetárs?
| Horváth Krisztián | 2015. október 1. |
Már önmagában igen sokszínű életutat mondhat magáénak az, aki a Ferenc József Monarchiájában születik és a Kádár-kor Magyarországán hal meg. További különös színt adhat egy ilyen életútnak az, ha az ember közben az eszperantóval is foglalkozik. A nem...
Keleti nyitás 1900 körül
| Horváth Krisztián | 2015. szeptember 30. |
A keleti nyitás politikájának gondolata már a 19. század végén foglalkoztatta azt az Inger Károlyt, aki kalandos életútját Szulejmán ibn Inger Abdullah néven fejezte be. Hazája sorsáért aggódó hazafi vagy politikai kalandor, akit ráadásul cserbenhagy...
„Az én lotyóim a gondolataim”
| Horváth Krisztián | 2015. szeptember 29. |
Ahogy az első bűnt elkövető emberpár sem ura többé saját testének (és szégyenkezik is saját mezítelensége miatt), úgy az emberiséget büntetésül sújtó vágyakozás következtében az ember sem ura többé önmagának; hol gazdagságra, hol élvezetekre, hol tud...
„Micsoda nyolcszáz [...]
öt milliom magyarhoz képest?!”
öt milliom magyarhoz képest?!”
| Horváth Krisztián | 2015. szeptember 24. |
255 évvel ezelőtt, 1760-ban született Kultsár István, kinek nevéhez egyebek mellett a 19. század elején a pesti sajtóélet megalapozása fűződik. A szerkesztő az évek múlásával gyakorta úgy érzi, munkája hiábavaló. Eredeti szándéka ugyanis az újság ne...
„...nincs még egy nyelv, mely hasonló ércességgel zengene...”
| Horváth Krisztián | 2015. szeptember 17. |
Önmagunkat, a magyarságot és a magyar nyelvet egy külföldi szemével látni mindenkor érdekes tapasztalás lehet. Az alábbiakban egy olyan angol gentleman írásából szemezgetünk, kiről nem árt tudni, hogy bár alapos kritikával illette a reformkor hazai v...