Az elemnevek réges-rég ismert ásványok nevéből is származhatnak. Sorozatunk jelen részében két olyan elemről lesz szó, melyek nevének eredete végső soron az indoiráni nyelvekre vezethető vissza.
Egy alkimista a bölcsek kövét kereste, de a nap kövét találta meg. Bár fényelnyelő képessége miatt nyeljük le, mégsem fényéről, hanem súlyáról kapta a nevét. De nyílhat-e sivatagi rózsa Bolognában? És hogy kerül a cipész a kémiatörténet asztalára?
Miért világítanak sötétben egyes tárgyak, vagy akár élőlények? Mi a következménye, ha rosszul hasítjuk a szavakat? Miért ne szaunázzunk hidrogén-fluorit gőzében? Hogy hívhatnak egy püspököt Lucifernek? Cikkünkben minderre fény derül.
Az utóbbi időben kevés elemről esik olyan sok szó a magyar sajtóban, mint az alumíniumról. Az elemek elnevezéseinek történetéről szóló sorozatunkban erről a rendkívül hasznos és érdekes anyagról lesz szó.
Egy felfedező senkit nem tájékoztat felfedezéséről, rögtön pénzzé akarja tenni az új anyagot. Egy másik felfedező azt hiszi, hogy egy régen ismert anyagot talált, amikor viszont rájön tévedésére, – egyesek szerint – sértődöttsége motiválja a névadásb...
Mi köti össze a világ egyik legismertebb rajzfilmkutyáját és az atombomba egyik fő alkotó elemét. A kérdés nem pokolian nehéz: természetesen nevük etimológiája!
Művelődéshistóriai cikksorozatunk most következő részeiben az elemfelfedezések névtanának, etimológiájának csillagászati vonatkozásaiból szeretnénk ízelítőt nyújtani. Megtudhatjuk, hogy a cérium miképpen happolta el a palládium nevét.
A XVIII.-XIX. század táján új „elemnévdivat” jelent meg, amit a tudományos technika fejlődése is erősített.
Később a színképelemzés (spektroszkópia) módszerével még négy olyan elemet fedeztek föl, amelyeket a spektrumukban látható jellegzetes színcs...
Az elemek neve sokszor utal az adott anyag valamilyen tulajdonságára. Sorozatunk következő részében olyan elemekről szólunk, melyek színükről kapták nevüket.
Olykor megesett az a furcsaság, hogy a rézércből nem sikerült rezet kinyerni: a bányászok az aknákban lakó manóknak és ördögöknek, illetve azok gonoszkodásának tudták be!
A kémiai elemek neveit gyakran fedi homály, különösen, ha régről ismert elemekről van szó. Szerzőnk most három, ősidők óta ismert elem nevének eredt a nyomába.
Az UNESCO úgy döntött, hogy 2011 a kémia nemzetközi éve lesz. Ez nagyszerű döntés, mert jövőre emlékezünk meg Maria Skłodowska-Curie második, kémiai Nobel-díjáról: ez a siker épp 100 éves lesz akkor. Ennek kapcsán tiszteleghetünk Madame Curie munkáss...
Grétsy László nyelvészt legtöbben talán az Álljunk meg egy szóra! című műsorból és rádiós műsorokból ismerik. A közkedvelt „Tanár úr” – akiről a napokban egyik barátja azt nyilatkozta, hogy a Széchenyi-díjon kívül gyakorlatilag már minden elismerést ...
Korábbi cikkeinkben szóltunk már a rováspálcákról, a csomóírásokról, a tamgákról, a billogokról, barlangrajzokról, hírnökbotokról, kagylófüzérekről – sok írás előtti (vagy azzal párhuzamosan is használt) információrögzítési módról. Itt az idő: kanyar...
Az írás megszületéséhez rengeteg kreativitásra, szerencsére és – mindenek előtt – sok időre volt szükség. Cikksorozatunk következő részében eljutunk az írást közvetlenül megelőző jelek, billogok, tamgák használatáig.
Úgy mondják, a beszéd megjelenésével fajunk, a Homo sapiens, az írás létrejöttével pedig a civilizáció született meg. Ezért nem lehet nem foglalkoznia az írás történetével, illetve annak fontosságával egy nyelv iránt érdeklődőnek.
Eltűnt a bó nyelv. Végleg. Soha senki nem fogja azt mondani, hogy „az én anyanyelvem a bó”. Persze, ez a világ sok ezer nyelve között csak egy volt. Talán nem is fontos ez az esemény. De ha belegondolunk, akkor talán átérezhetjük, hogy valami nagyon ...
Írásjegyek, beszédhangok, diakritikus jelek. Ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk, nem is olyan magától értetődő minden, amit ábécének hívunk. Tudta például, hogy sokak szerint a „few” angol szó voltaképpen egy három betűjegyes írásjegy?
Dekompenzálódik és humoromás, hiperpigmentált és légeartisz: az orvosi berkekben dívik a „szakszómánia” – olyannyira, hogy doktoraink a köznyelvbe is importálják szakszókincsüket.
Miért beszélnek érthetetlenül az orvosok? Miért „okoskodnak” titokzatos, idegen, érthetetlen szavakat használva? Vajon így akarnak „fehérköpenyes varázslóként” tündökölni előttünk? Az orvosok természetesen nem varázslóként akarnak tetszelegni, és saj...
