Ugyanaz a baszás és a szeretkezés? Lehetséges, hogy tényleg ráférne egy kis szexuális felvilágosítás a szótárszerkesztőkre? Rendet teszünk, rakunk és csinálunk a fejekben.
A tudományos gondolkodás egyik alapelve, hogy nagyon körültekintőnek kell lennünk, mielőtt ok–okozati összefüggést állapítunk meg két jelenség között. Ezt akkor is szem előtt kellene tartanunk, ha ismeretterjesztésről van szó.
Ha tíz évvel ezelőtt Ön ott állt volna abban a nyitrai ligetben, megvédte volna Malina Hedviget? Milyen eszközöket szabad használnunk mások védelmében? A maró gúny már túlságosan durva eszköz? A szlovákiai magyarok nyelvi indítékú bántalmazásáról is ...
Lehet, hogy tényleg akadnak problémák a nyelvi ismeretterjesztéssel. Ahhoz azonban, hogy ezt megállapítsuk, a nyelvi ismeretterjesztést kellene megvizsgálnunk. A butaság viszont butaság, és nem öncélú dolog küzdeni ellene.
Honnan tudjuk, hogy kit mi érdekel? Hát onnan, hogy az ember azokról a dolgokról gondolkodik, beszél, ír, amelyek foglalkoztatják. Ami nem érdekli, arról hallgat. Eszébe sem jut, hogy foglalkozzon vele.
Időnként olvashatunk híreket arról, hogy a Wikipédián valaki trollkodott, hamis adatokat rejtett el, kamu szócikkeket hozott létre stb. A magyar Wikipédiának nincs szüksége erre, akadálytalanul terjeszti az áltudományos zagyvaságokat.
Van-e közük a ruszkiknak a ruszlihoz? Csak a hangzásra építeni naivitás lenne, de szólnak a feltételezés mellett más érvek is. De lehetünk bármilyen okosak, az adatok nélkül nem találhatjuk ki a valóságot.
Már a cikk címe is beugratós kérdés. Kiderül, hogy a jelenségek leírása néha nagyon könnyű, ám a magyarázatuk már nem olyan egyszerű. Már ha egyáltalán van.
Nem csak Stockholm vagy Koppenhága neve tűnhet egy kis fantáziával magyarnak, találunk hasonló példákat közelebb is. A hasonlóság azonban nem mindig árulkodik magyar eredetről – van, amikor inkább magyar akaratról van szó.
Bár közelebb állunk a vízisí-, mint a síszezon kezdetéhez, érthető, ha gondolataink a hőségben hűsebb tájak felé siklanak. Újabb lehetséges félreértésekre hívjuk fel a figyelmet.
A szavak egyik nyelvből a másikba vándorlása, az ennek során bekövetkező változások gyakran jól leírhatóak, szabályosak, mint egy röppálya. De mi van, ha gellert kap a golyó?
Bármilyen furcsa, de vannak, akik szerint úgy is megtisztíthatjuk nyelvünket az idegen szavaktól, ha más nyelvből vesszünk át megfelelőket – legalábbis ha a forrásnyelv rokon. A magyar nyelvújítás történetében egyszer próbálkoztak ilyennel, az sem úg...
Elnevezhetnek-e egy területet egy olyan folyóról, mely nem is ott, hanem több száz kilométerrel távolabb folyik? Tenger dolog van a világon, melyet el sem tudnánk képzelni, mégis lehetséges...
Sokkal könnyebb valakinek hálásnak lenni, ha eleve jól cseng a neve. A finnek pedig, úgy tűnik, szívesen hálálkodnak, még azért is, amiért nem tartoznak hálával.
Hát mi lehetne annál szebb, mint amikor két testvér között lángol a szerelem? Vagyis, izé... Kissé furcsa idill ez, nemdebár? Ismét egy cseh-szlovák kétnyelvű dalszöveget vizsgálunk meg.
El tudja képzelni, hogy megszereti azt, aki vagy ami rengeteg keserűséget okoz önnek? A pszichológiai ismeri a jelenséget. Sőt, többet mondunk: nagy valószínűséggel a magyarok többségével együtt ön is áldozata ennek a különös helyzetnek. De miért nem...
