-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Márciusban töltötte volna be 91. életévét az udmurt nyelvjárástan jelentős kutatója, az első udmurt nyelvemlékgyűjtemény szerkesztője.
Tamara Ivanovna Tyepljasina 1924-ben született a nyugat-udmurtiai Malaja Kiznya faluban. Hét év általános iskola elvégzése után Izsevszkbe került, ahol munka mellett, esti iskolában tanult tovább. 1941-ben felvették az Udmurt Tanárképző Főiskola irodalom szakára, ám a következő évtől 1944-ig a karjalai fronton, majd 1946 januárjáig a távol-kelet hadszíntéren légvédelmi tüzérként szolgált.
(Forrás: pp-udmurt.ru)
Tanulmányait a Leningrádi Állami Egyetem orientalisztikai karának finnugor szakán folytatta, itt 1949-ben szerzett diplomát. Visszatért Udmurtiába, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának izsevszki fiókintézetében dolgozott. 1955-ben Moszkvában védte meg kandidátusi értekezéset, mely Tilovaj község udmurt nyelvjárásáról szólt. Témavezetője Vaszilij Iljics Litkin volt: a nála harminc évvel idősebb kutatóval nemsokára össze is házasodott, és munkáját férje mellett folytatta Moszkvában, az akadémia Nyelvtudományi Intézetének finnugor osztályán.
Fő művének az 1970-ben megjelent Язык бесермян (A beszermánok nyelve) című nyelvjárástani monográfiája. Ebben fejtette ki elképzelését, mely szerint a beszermánok az északi udmurtok közé ékelődött és eludmurtosodott, ám eredetileg török (csuvas) nyelvű népesség. Ma már ezt az elképzelését elvetik, úgy vélik, a beszermánok olyan déli nyelvjárást beszélő udmurtok voltak, akiknek nyelvjárására erősen hatottak a szomszédos udmurt nyelvjárások (és viszont). Ettől függetlenül Tyepljasinának a beszermánra és az északi udmurt nyelvjárásokra vonatkozó leírásai értékesek, gyűjtései és elemzései máig a legfontosabb források közé tartoznak – különösen azért, mert a beszermán az udmurt nyelvjárások közül is az egyik legveszélyeztetettebb, mára szinte kihaltnak tekinthető.
Nyelvjárástani munkái mellett jelentősen hozzájárult az udmurt nyelvtörténet kutatásához is: kiadta a 18. századi udmurt nyelvemlékeket. Foglalkozott névtani kutatásokkal, különösen a személynevekkel és a földrajzi nevekkel: 1980-ban jelent meg a témának szentelt Антропонимические модели пермских языков (A permi nyelvek személynévmodelljei) monográfiája.
Tamara Ivanovna Tyepljasina 2014. december 24-én hunyt el.
Források