A magyar fonóhoz hasonló ifjúsági összejövetelek a Volga és a Káma vidékén is ismertek. Udmurtia területén, az északi udmurtoknál, továbbá a jundai és a gorgyinói beszermánoknál egészen az ötvenes-hatvanas évekig fennmaradt a nil braga (ныл брага/ нъл брага) nevű szokás. A nil 'lány'-t jelent, a braga pedig egyfajta 'ízesített, erős alkoholos ital', ill. olyan alkalom, amikor fogyasztják. Hasonló ünnep a csuvasoknál is van, ott her szari (хĕр сăрú)  'lánysör' a neve. Az udmurtok és a beszermánok ősszel és télen, a mezőgazdasági munkák végeztével tartották, a csuvasoknál inkább a farsang idejére esett. Mind az előkészületek, mind maga az ünnep több szakaszra bonthatók.

Beszermánok a 20. század elején
(Forrás: Oli)

1. A szervezők, a hely és az idő kiválasztása

A csuvasoknál a lányok kezdeményezték és szervezték az ünnepet. Meghívták a fiatalokat a saját falujukból és a szomszédos településekről. Az udmurtoknál kiválasztottak egy párt – egy fiút és egy lányt –, akik az ünnep lebonyolításáért feleltek, és akik a szomszédos falvak fiatalságával egyeztettek az időpont ügyében. Időnként azonban a lányok teljesen átvették a szervezést. A jundai beszermánoknál, eltérően a csuvasoktól és az udmurtoktól, a fiatalok nemre való tekintet nélkül együtt szervezték az ünnepet. A legények közül kiválasztottak egy vezetőt – ezt orosz szóval sztarsójnak nevezték (a szó eredetileg 'idősebb'-et jelent, de az oroszban is alkalmazzák 'vezető, felelős' jelentésben) –, ő vezényelte le az ünnepet. Az ünnep résztvevői mind engedelmeskedtek neki. A vezető segédeket választott maga mellé, és velük együtt indult a szomszédos falvakba megbeszélni, mikor is tartsák az ünnepet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

2. Az ételek összegyűjtése

A csuvasoknál az ünnepi nassolnivalót a lányok gyűjtötték össze, méghozzá azokból a házakból, melyekben eladó lány lakott. A jundai beszermánoknál a lányok a megtakarításaikból vásároltak ételt. Az udmurtoknál is a lányok gyűjtötték össze az ételeket. A fiatalok egy egyedülálló nő házát bérelték ki az összejövetel éjszakájára.

3. A vendéglátás

A kihirdetett időpontban a vendégek a terített asztalhoz járultak. Az asztalon rituális italként mindig állt braga, kumiska (кумышка, gabonából vagy zöldségből főzött szesz), illetve a csuvasoknál sör és péksütemény. A legarchaikusabb ezek közül valószínűleg a sör volt. A braga szó az oroszból került az udmurtba, ott eredetileg kenyérből készült, de a kvasznál magasabb alkoholtartalmú italt jelentett.

Jellegzetes beszermán női fejfedő
(Forrás: Oli)

Az udmurtoknál és a beszermánoknál páronként ültek az asztalhoz – egy fiú és egy lány. Mivel mindenképpen párt kellett választani, mindig azonos számú fiút és lányt hívtak meg. Az ünnep pirkadatig tartott. A sörözés a csuvasoknál dalok és hegedűszóval kísért táncok közepette zajlott. Voltak kifejezetten ezekhez az alkalmakhoz kötődő „lánysöri” dalok. A szülőknek szabad bejárásuk volt az ünnepre, hogy ellenőrizhessék a fiatalok viselkedését. A lányok egy korsó sörrel kínálták az érkezőket, akik cserébe némi aprót adtak a zenészeknek. A kínálgatást a lányok tréfás dalokkal kísérték, melyekben kérték, hogy ne fukarkodjanak, adjanak egy kis zsebpénzt.

Az udmurtoknál is eljöhettek a felnőttek, hogy megnézzék, hogyan alakulnak a párok. Az együtt ülő fiút és lányt általában menyasszonynak és vőlegénynek tekintették. A beszermánoknál azonban csak a meghívott fiatalok vettek részt az ünnepen, és nem voltak kifejezetten ehhez az ünnephez kötődő dalok és táncok, hanem az éppen divatos dalokat adták elő.

Az udmurtoknál a nil braga sok esküvőre emlékeztető momentumot foglalt magába: tréfás párválasztást, a lányok átadását éjfélkor, játékot, melynek során a fiúknak az elkendőzött lányokat kellett felismerniük. A beszermánoktól nem ismeretesek ilyen részletek.

Fiatal beszermán lány viselete
(Forrás: Oli)

A fiatalság hajnalig mulatott, a következő nap elbúcsúztatták a vendégeket. Egy közeli időpontban a háziak és a vendégek szerepet cseréltek: szokás volt viszontlátogatást szervezni.

A falvak akkori is szervezhettek egymás között ünnepeket, ha más etnikai csoporthoz tartoztak. Junda lakói például a falutól 3-4 kilométerre található udmurt, és a 15-25 kilométerre található beszermán falvakkal is rendeztek nil bragát. Egyszerűbb formában még a második világháború idején is megtartották őket, és az ötvenes évekig szokásban maradtak.

Ezek az ünnepek mind az udmurtoknál, mind a beszermánoknál, mind a csuvasoknál elsősorban a felnőtt lányok ünnepei voltak. A csuvas lányok megmutathatták, hogy mennyire értenek a sörfőzéshez, a vendéglátáshoz és kínálgatáshoz, az énekléshez és a tánchoz. Az udmurt szokások nagyon hasonlítottak az esküvői szertartáshoz. A beszermánoknál azonban nem volt éles határ a lányok és a fiúk feladatai között. Itt az ünnep fő funkciója az volt, hogy ismeretségek köttessenek a szomszédos falvak fiataljai között, és összeállhassanak a leendő házaspárok. Az ünnep eredeti funkciója visszaszorult.