-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Udmurtia egyik fő turisztikai vonzereje, hogy területén született Pjotr Iljics Csajkovszkij, a világhírű orosz zeneszerző, akinek szülőháza ma múzeum. De pontosan mi köze van Csajkovszkijnak az udmurtokhoz és az interkontinentális rakétákhoz?
Ha az ember Udmurtiába utazik, hamarosan a helyiek közlik vele, hogy Pjotr Iljics Csajkovszkij, a nagy zeneszerző Udmurtiában született. Mi több, Udmurtia egyik fő turisztikai vonzerejének tartják, hogy a nagy komponista szülőhelye. Mi köze tehát Csajkovszkijnak az udmurtokhoz?
Azt rögtön le kell szögeznünk, hogy Csajkovszkij picit sem volt udmurt: bár felmenői között van kozák, apai vonalon a megelőző generációk mind a mai Udmurtiával szomszédos vidékeken, a mai Vjatkai és Permi területen éltek, édesanyja pedig Pétervárról származott. 1836-ban édesapját kinevezték a Kámai-Votkai Acélgyár (Kamszko-Votkinszkij Sztalelityelnij Zavod – a gyár neve a forrásokban többféleképpen is szerepel) vezetőjévé. Itt született meg 1840-ben Pjotr, a későbbi zeneszerző: természetesen ekkoriban még semmiféle, az udmurt nemzetiséghez köthető közigazgatási egység nem létezett, az udmurt autonómia több mint nyolcvan évvel később született meg. De a gyár köré épült város ma valóban Udmurtiához tartozik, és a Votkinszk nevet viseli. Elsősorban fegyvert (közöttük atomtöltet célba juttatására is alkalmas interkontinentális rakétákat) gyártanak itt.
(Forrás: Wikimedia commons)
Kétségtelen, hogy a területnek az udmurtok az őslakói (bár nem kizárt, hogy valaha a manysi területek is elnyúltak a Kámáig), de a nagyobb folyók, így a Vjatka és a Káma mellől az oroszok kiszorították az udmurtokat. Sajnos nem sikerült pontos adatot találni arra vonatkozóan, hogy Votkinszk környékéről mikor tűntek el az udmurtok, de az kétségtelen, hogy a mai Votkinszki járás területén már a 20. század elején sem voltak. Amikor a húszas években létrehozták a Votják Autonóm Körzetet, annak határa jóval nyugatabbra húzódott, mint a mai Udmurtia határa: Votkinszk az udmurt autonómia területén kívül esett. A harmincas évek közepén azonban kiterjesztették e határokat, és új területeket csatoltak az akkor már Udmurt Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság nevet viselő területhez. E területek nagy részén nem éltek udmurtok, így csak találgathatjuk a bővítés okát. Az egyik ok az lehet, hogy ezzel csökkentsék az udmurtok arányát saját autonóm területükön belül. De az is elképzelhető, hogy ennél praktikusabb okok rejtőznek a háttérben: a fegyvergyárakat kívánták egy közigazgatási egységbe vonni. Azt mindenesetre leszögezhetjük: puszta véletlen, hogy Votkinszk ma Udmurtia része, és ennek semmi köze az udmurtokhoz.
(Forrás: Wikimedia commons)
Az persze, hogy közvetlenül Votkinszk környékén nem éltek udmurtok, nem jelenti, hogy Csajkovszkij ne láthatott volna udmurtokat, és ne hallotta volna őket saját népdalaikat énekelni. Erre azonban semmiféle közvetlen bizonyítékunk nincs. A család a leendő zeneszerző kilenc éves korában keletebbre, az Urálba költözött. Nem maradt fenn feljegyzés arról, hogy Pjotr Iljicsnek bármiféle emléke maradt volna gyermekkorából a parasztokról, akik számára érthetetlen nyelven beszéltek. Egyébként is igen valószínűtlen, hogy a műszaki-katonai értelmiségi orosz család bármilyen érdeklődést tanúsított volna az inorogyecek (másfajtájúak, azaz nem oroszok), vagy egyáltalán a paraszti rétegek iránt. Ez persze nem akadályoz meg senkit abban, hogy a zeneszerző műveiben megpróbáljon udmurt motívumokat felfedezni. Történtek is hasonló próbálkozások, de igazán meggyőző eredményekről nem számolhatunk be.
(Forrás: Wikimedia commons)
Érdekességképp megemlíthetjük, hogy Csajkovszkijról várost is neveztek el: ez Votkinszktól nem messze, de már a Káma túloldalán, a Permi kraj területén fekszik.