A Nemzetközi Lív Baráti társaság és a Lív Kulturális Központ (Līvõ Kultūr sidām) úgy határoztak, hogy 2011-et  a lív nyelv és kultúra évévé nyilvánítják. A döntés hátterében az áll, hogy idén több jelentős kulturális, történelmi és egyéb esemény kerek évfordulóját ünnepelhetjük.

A lív part
(Forrás: Lett Wikipédia)

150 éve, 1861-ben jelent meg az első lív nyelvtan és szótár a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia kiadásában. Szerzői A. J. Sjogren finn és F. J. Wiedemann észt kutatók voltak. Ez a könyv lív folklórszövegeket, költeményeket és vallásos írásokat is tartalmazott.

90 éve jelent meg az első nem vallásos tartalmú lív kiadvány, a Lívek első olvasókönyve (Līvõd ežmi lugdõbrōntõz).

80 éve jelent meg a Finn Rokon Népek Tudósklubja (Akateeminen Heimoklubi) támogatásával az első lív újság, a Līvli, és75 éve írta Kārlis Stalte az első lív ábécéskönyvet az észt Anyanyelvi Társaság (Emakeele Selts) megbízásából. A kötet sosem jelent meg, öt éve bukkant fel az észt állami archívumban.

20 éve jött létre az állami védelemben részesülő kultúrtörténeti övezet, a Lív Part, a Līvõd rānda. Ekkor nyilvánították a líveket hivatalosan Lettország őshonos népévé.

Öt éve jött létre a lív témájú honlap, a livones.lv, mely az egyetlen rendszeresen lívül publikáló honlap. (Hírei emellett lettül, angolul, ill. részben finnül és észtül is olvashatóak.)

2011-ben fog megjelenni az eddigi legterjedelmesebb lív szótár, a Tiit-Rein Viitso által szerkesztett lív–lett–észt szótár. A szótár egyben egy terjedelmes lív nyelvtant is tartalmazni fog példamondatokkal.

2010. december 10-én védte meg a Tartui Egyetemen Az írott lív nyelv kialakulása című doktori értekezését Valts Ernštreits. Dolgozata 2011 során fog megjelenni, akárcsak az A lívek című terjedelmes cikkgyűjtemény.

A 2011-es év folyamán több lív vonatkozású rendezvényt, konferenciákat, kiállításokat fognak tartani Észt- és Lettországban. Az ünnepi évben a Nemzetközi Lív Baráti Társaság és a Lív Kulturális Központ fő partnerei a Tartui Egyetem, az Észt Nyelvi Intézet, az észt Anyanyelvi Társaság, illetve a Lett Tudományos Akadémia, a Lett Nyelvi Ügynökség, a Lett Történeti Múzeum lesznek.