„Illa berek, nádak, erek..”

Pontosan mit is jelent az idézett, mesebeli „varázs mondat”, ami így folytatódik:

„.. hipp, hopp, ott legyek, ahol akarok!” ?

A mesékben, ha el akarunk tűnni egy adott helyről, a környezetet, ahol éppen állunk, pontosan elsoroljuk, mert az feltétlenül szükséges, hogy a varázslatot pontosan hajtsuk végre. Nem áll módunkban az új hely körülírása, mert még mielőtt azt szóban megtennénk, már ott is termünk, gyorsabban mint a gondolat.

Nem is rossz teljesítmény ha bele gondolunk, hogy „gondolati sebesség” még a mai szuper technikák korában sem lehetséges..

Visszatérve a címre, az „illa” szó úgy gondolom, az „illanj!” felszólítás rövidített alakja, mely fokozza a varázs hatást.

A „berek” jelentése, „nádas liget”, amiről mellesleg eszembe jut egy régi településünk neve, és annak valószínű eredete.

Kiskunlacháza azt hiszem mára már összeépült Pereggel, de gyermek koromban még gyakran emlegetették ezt a valamikori kis szomszéd falut a saját nevén. Jelentése nem gondolnám, hogy valamiféle „pergéssel, pergetéssel” volna kapcsolatba hozható.

Sokkal inkább nádas ligettel, berekkel, mivel a Duna nincs is olyan messze ettől a környéktől..

A lakosság egy része sváb származású, ami alá támasztja a feltételezésemet, hogy a „berek” szó azonos a „pereg”-el.

-Példa lehet a joggal feltételezhető névtorzulás eredetére a valamikor közismert vidám dalocska, melyben többek között a „b” hang „p”-re változott:

„Puthápeszt, Puthápeszt, ott lákom én,

A tejet imággya, tehén, meg én,

A tehén lápa köszt fan ety kebel,

Hotyha tej kell, hát ránkatni kell!

Ábá hollári, hollári, hollári, hó,

Hollári, hollári, hollári, hó!”

Kedvesen élcelődő ének ez, mely a magyar nyelvet „svábosan” eltorzítva, a szó elején lévő „b” hang helyett „p”-t, a „g” helyett „k”-t mond. Látható a szövegből, hogy milyen egyéb hang változásokat „varázsolt” még a szerző a szövegbe, szerintem szükségtelen tovább sorolni..

Valóban találó volt a viccelődése, mert hasonlóan beszéltek akkoriban a sváb dédszülők és nagyszülők magyarul.

A címben szereplő „nádak” nádast, az „erek” forrásokat, kis patakokat jelentenek, melyekből a „varázs mondóka” idején nagyon sok lehetett, nem úgy mint napjainkban..