Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Keresés
Részletes keresés
Találatok száma: 569
Megjelenített tételek:
A harangok lakhatási viszonyairól
| Hírek | Kálmán László | 2014. október 13. |
Van, hogy a tárgyakat megszemélyesítjük, olyan kifejezéseket használunk rájuk, amelyeket jellegzetesen személyekre szoktunk. Ez általában kicsit költői hatást kelt, de ha éppen az a célunk, miért is ne mondhatnánk, hogy az utca ásít, az ATM pedig krá...
A magyar nyelv a nyelvújítás előtt?
| Hírek | Fejes László | 2014. október 9. |
... talán könnyebb lenne, hogy milyen újdonságokat hozott a nyelvújítás – erről bőséges anyagunk van, ajánlhatjuk például Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című kétkötetes munkáját. Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a szavak jelent...
Ősmagyarok-e a pulik?
| Hírek | Kálmán László | 2014. október 7. |
A puli a 18. században terjedt el Magyarországon, feltehetően nyugati irányból. Könnyen lehet, hogy valójában a pudli, vagyis az uszkár rokona. Mégsem kizárt, hogy a puli mégsem késői nyugati import, hanem valóban Ázsiából érkezett a honfoglaló magya...
A karavánnak nincs szaga
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 29. |
A pénz beszél, a kutya meg ugat, míg a karaván halad. Vajon összekeveredhettek a szólások? Hiszen mindkettő azt jelenti, hogy csak a pénz és a hatalom számít. Legalábbis a kapitalista viszonyokra jellemző felfogás szerint.
Támadt és támadott egy probléma
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 26. |
A „támad” ige azt is jelentheti, hogy ’keletkezik, létrejön, megszületik’, de azt is, hogy ’valami ellen indul’. A két jelentésében viszont különbözőképpen ragozzuk.
Csángók: kunok, románok, magyarok?
| Hírek | Sándor Klára | 2014. szeptember 24. |
...ást (1241–1242) követő telepítési politikával hozta összefüggésbe a csángók elődeinek moldvai megjelenését a történész Benda Kálmán. Szerinte ezeket a csoportokat a keleti gyepűk védelmére telepítették a Kárpátok keleti lejtőire. Lehetségesnek tartot...
Aki nem tud sumerül...
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 24. |
A sumer úgynevezett agglutinatív nyelv (vagyis sok toldalékot használ, és a szótövek és a toldalékok viszonylag jól elkülönülnek egymástól). A sumer igealakokra különösen gazdag toldalékrendszer jellemző, és a toldalékok között elég sok a vitatott sz...
Van dunsztunk róla!
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 22. |
Két szomszédos nép, így a magyar és a román között rengeteg nyelvi érintkezés van, amelynek során bármelyik irányban történhet átvétel, tehát csak kultúrtörténeti és vagy nyelvi adatok vizsgálatával lehet eldönteni, hogy pontosan milyen kölcsönzések ...
Régóta rájöttél?
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 19. |
Ha létezne olyan nyelvváltozat, amiben a „régóta” azt is jelentheti, hogy ’régen’, nem csodálkoznék nagyon ezen a változáson. A „régen” amúgy is használható mindkét értelemben (például „régen elköltöztek Budapestről” és „régen/régóta Bretagne-ban éln...
Mi köze a karalábénak a szoláriumhoz?
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 17. |
A „karalábé” szó, bármilyen hihetetlen is, az olasz „cavolo rapa” (kb. ’kelretek’) szóból származik, feltehetően német közvetítéssel, hiszen régebbi német nyelvváltozatokban léteztek [kalarábe], [kel(e)rábe] hangzású alakjai.
Hány maláj nyelv van?
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 15. |
Az ausztronéz nyelvek közötti hatalmas földrajzi távolság ellenére ezek közül sokan jobban hasonlítanak egymásra, mint például a nálunk ismertebb indoeurópai nyelvek. Ennek az a magyarázata, hogy a nyelvcsalád elterjedése viszonylag friss fejlemény.
Derekas kérdés
| Hírek | Kálmán László | 2014. szeptember 9. |
Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.
Mi a köpc?
| Hírek | nyest.hu | 2014. augusztus 25. |
...essziről tőnek látszó, valójában azonban nem előforduló töveket a nyelvtudományban szokás fiktív vagy passzív tőnek nevezni. Kálmán László és Trón Viktor bevezető tankönyve pedig fantomtőként emlegeti őket.
A jelenség tehát nem egyedülálló. De léteze...
Híre-hamva se maradt az írmagnak?
| Hírek | Kálmán László | 2014. augusztus 22. |
Olvasónk kérdése nyomán kiderül, miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban – az „ér” alakúakról nem is szólva! Lehet, hogy gyökeresen megváltoztatjuk néhány korábbi elképzelését!
Köztem és köztetek szólva
| Hírek | Kálmán László | 2014. augusztus 19. |
Világos, hogy miért nem értelmes a „köztem” vagy a „közted”: a „között” („közt”) jelentése miatt, hiszen az vagy több dolog által határolt területre, illetve időtartamra vonatkozik, vagy pedig több dolog valamelyikére. De akkor miért használjuk őket ...
Megint ami, megint amely
| Hírek | Kálmán László | 2014. augusztus 15. |
Miért ragaszkodnak a nyelvművelők ahhoz, hogy a beszélt nyelv élesen különbözzön az írottól? Egyszerűbb lenne, ha nagylelkűen megengednék, hogy ennyi idő után a beszélt nyelvi „ami” legalább választhatóan átvegye az „amely” helyét az írott nyelvben.
Pá, kisaranyom, pá!
| Hírek | Kálmán László | 2014. augusztus 14. |
Ha valakivel nem vagyunk bizalmas viszonyban, és mégis úgy szólunk hozzá, mintha abban lennénk, az behatolás az intim szférájába, és ebben az értelemben agresszió: ezt hívják a jog nyelvén szexuális zaklatásnak. Azért sértő, lekezelő, degradáló, mert...
Magyar nők, német asszonyok
| Hírek | Racskó Tamás | 2014. augusztus 12. |
...A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999.
Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Kálmán Béla: A nevek világa. (A IV. átdolgozott kiadás változatlan utánnyomása) Csokonai Kiadó. Debrecen, 1996....
Az igei igenév ára
| Hírek | Kálmán László | 2014. augusztus 12. |
A hagyományos nyelvtan alapelveit, amelyek homályosak és egymásnak is ellentmondanak, az iskolákban mégis bemagoltatják őket, sürgősen el kellene felejteni.
Isten négy betűje
| Hírek | Fejes László | 2014. augusztus 11. |
...ak magyar és angol megfelelőit, s ilyenformán ez tekinthető az első magyar szótárnak is. A magyar ekvivalenseket, mint Szily Kálmán kimutatta (Ki volt Calepinus magyar tolmácsa?, Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből, XIII (1886) 8), az erdé...
Három szópár, három különböző viszony
| Hírek | Kálmán László | 2014. augusztus 6. |
Olvasónk három villámkérdéssel kereste meg házi szakértőnket. De vajon mi közöttük az összefüggés?
Elveszik egy igealak?
| Hírek | Kálmán László | 2014. augusztus 5. |
„Míg meg nem csaltál, elveszesz, Nem azt igérted-e?” – énekli Ofélia. De vajon Oféliát elveszik, vagy Ofélia elvesz? Vagy inkább elveszik? Esetleg elvész? Házi szakértőnk a rejtély nyomába ered.
Szenvedést okoz a szenvedés és az okozás megértése?
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 29. |
Olvasónk nem érti, hogy ha van takarít, miért nincs takarul, ha van takargat, miért nincs takarog. Házi szakértőnk elmondja, miért nincsenek késztetés–eredmény párok, és mik azok.
Sérv, érv: hány tőről fakadnak?
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 25. |
Elvtelenül faragtak új kifejezéseket a nyelvújítók – később érveltek is ellenük, de addigra terveik megvalósultak, szavaik szervesen illeszkedtek a nyelvbe.
Ció, akció, trakció, attrakció
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 24. |
Az „oxidáció” szó magyarul (is) úgy hangzik, mintha egy latin *oxidātiō szóból származna, pedig valamikor a 18. században alkothatták a szintén mesterségesen, görög elemekből alkotott „oxigén”-ből.
Mégis kinek az áldozatai?
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 22. |
A botrányos emlékmű még botrányosabb feliratát vizsgálja meg házi szakértőnk közelebbről. Kiderül, hogy a héber felirattal kapcsolatban nem csupán az a kérdés, hogy helyes-e, hanem az is, hogy milyen nyelvűnek szánták. Ennek eldöntésébe még a betűk f...
A mi latinunk
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 21. |
Nátrium, kálium, bárium, de nem kálcium, hanem kalcium – legalábbis a helyesírás szerint. Olvasónk csodálkozik, házi szakértőnk pedig megmagyarázza az eltérést, melynek természetesen kultúrális okai vannak.
Mi ez az izé?
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 17. |
A „modális partikulákban” állítólag az a közös, hogy nincsenek toldalékolt alakjaik, a mondatban semmivel sem alkotnak alaktani vagy mondattani szerkezetet (akármit jelentsen is ez), és „nincs mondattani szerepük”.
Lövöldözés darabokban
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 15. |
A „lövöldöz” szót gyakorító képzősnek érezzük, annak ellenére hogy semmilyen más szó toldalékaként nem szerepel az -oldoz/-eldez/-öldöz. Nyilván azért, mert a lő igének van löv- tőváltozata, és sok „gyakorító” ige végződik -doz/-dez/-döz toldalékkal....
Megint a lét és nemlét határán
| Hírek | Kálmán László | 2014. július 10. |
Amíg nem volt elektromos zongora, addig az „akusztikus zongora” elnevezés elnevezés nem létezett; azért kellett létrehozni, hogy a hagyományos, húros zongorát megkülönböztessék az új típusútól, a húr nélkülitől.