nyest.hu
Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lovas nemzet
Hello fiuk es lanyok! (15 es 100 ev között) Fogalmam sincs a nyelveszetrol, de egy megrogzott lo-manias vagyok. es evvel kapcsolatban feltunt egy par nyelvben nehany parhuzam. Talan meg tudja valaki mondani, hogy ezek a parhuzamok csak veletlen muve vagy van valami kozos eredete? Pl: A közönseges barna lo neve: Magyarul: PEJ Angolul: BAY Habar nem azonos a jelentese, de nincs olyan messze egymastol: Magyarul: PATA Spanyolul: PATA (=lab) Ugyszinten: Magyarul: PASZTOR (aki legelteti a lovakat, marhakat, birkat) Angol: PASTURE (=legelo) Spanyol: PASTO (=legelo) Es megy valami erdekesseg: Egyszer beszeltem egy Uigur szemellyel (Eszakkelet-Kinabol) es kerestem közös szavakat a lovakkal kapcsolatban. Nem talaltam ugyan a fel perc alatt a lovaknal semmit, de nem kellett nagyon messze menni, mert a TEHEN az uigurul is TEHEN Van valakinek valami magyarazata a fenti peldakhoz?
Nyitotta: lovas, 2016. 05. 18, 18:43
Vissza
Megjelenített tételek:
Diczkó 2018. 02. 21, 23:39

TEHEN - STEHEN az áll, mint állat. Az árja származtatás nem járja.

tenegri 2016. 06. 09, 16:03

Az angol "bay" lószínnév francia eredetű, a franciában pedig latin (badius 'gesztenyebarna'). A magyar "pej" szónak nincs általánosan elfogadott etimológiája, több eredeztetéssel is próbálkoztak már, de egyik sem teljesen meggyőző. Mindenesetre elég régi szó, már a 13. századból van róla adat.

A magyar "pata" valószínűleg szláv eredetű, a szóbajöhető átadó nyelvekben 'sarok, láb' jelentésű. A spanyol "pata" szónak a franciában is van megfelelője ("patte"), s mindkettő közös vulgáris latin eredetre mehet vissza, ahol viszont germán jövevényszó lehet. Végső soron indoeurópai tőre mehet vissza mindegyik alak, de a részleteknek nem néztem utána.

A magyar "pásztor" szláv és/vagy latin jövevényszó (hangtani okokból inkább szláv, de a szlávban meg valószínűleg latin, de a latin alak a magyarra is hathatott, lásd latin pastor 'pásztor'). Az angol "pasture" francia eredetű, ott viszont a latinra megy vissza (latin pastura 'legelő, legeltetés') és persze a latin pastor és pastura összefügg.

A magyar "tehén" régi, honfoglalás előtti jövevényszó vmilyen iráni nyelvből, Az ujgur adatközlődtől (ujgurok amúgy nem ÉK-Kínában, hanem ÉNy-Kínában élnek) hallott "tehen" nem tudom mi lehetett, ismereteim szerint a tehénre a "kala", "siyir" [szijir] vagy "inäk" szavakat használják (ez utóbbi mondjuk épp összefügg a magyar "ünő"-vel, ami török jövevényszó nálunk).

baloch 2016. 06. 07, 09:20

Igen, van róla véleményem, a következő.

Ez az egész Eurázsia egyetlen összefüggő szárazulat (a szigetekre jutás sem nagy akadály, pl Anglia). Itt a ma élő emberek ősei vándorolgattak össze-vissza a több tízezer év alatt, és vándorlásaik során vitték szavaikat, kulturális hagyományaikat, genetikájukat. Az utóbbi idők elfogadható tudományos nézete az, hogy a mai népek elődei nem biliárdgolyóként mozogtak ebben a régióban, hanem összeolvadtak-szétváltak, szerves kapcsolatok voltak az egymás mellett élések. Ebben mi, magyarok is alaposan részt vettünk, hiszen elődeink egy része pont, mint lovas nemzet volt híres, és mivel a ló által rövid idő alatt nagy távolságokat tudtak megtenni, ezért nagy területeken volt kulturális-nyelvi-genetikai következménye is a lovas népek szétterjedésének.

Ujgur rokonaink is őriztek meg szavakat, amiket mi, magyarok is használunk: alma, szakáll, örök stb., de az angolok és írek felé is létezik ez a nyelvi kapcsolat (utóbbira javaslom Timaru-Kast Sándor könyvét végiglapozni: Kelta magyarok, magyar kelták), száz és száz közös gyökerű szó bukkan fel ezeréves távolságokból.Távoli népekkel közös szavaink oka lehet pl a római kor mixer-hatása is, ők teljes népcsoportokat költöztettek ide-oda: i.sz. 175-ben pl a mai Dunántúl területéről költöztettek légiónyi embertömeget Britannia tartományukba, feladatuk többek közt a Hadrianus-fal védelme volt. A kiszolgált légiósok nem tértek vissza, veteránként új hazájukban alapítottak családot, letelepedtek, és utódaik ma is ott élnek (ez bizony a magyar nyelv 895 előtti beérkezését jelzi). Az ő őseik részben a sztyeppéről származtak, szarmata-leszármazottak voltak.

Először vakartam a fejem, hogy az Y-kromoszomális genetikai vizsgálatom pl miért mutat olyan sok skót közös ősapai leszármazottat, hiszen ezt nem tanultuk az iskolában, de amikor ezeknek utánaolvastam, szép lassan kezdett kialakulni az egészre a magyarázat. Pl. Arbroath-i nyilatkozat 1320-ból: "Az ismert ókori krónikákból és könyvekből tudjuk, hogy sok híres nemzet közül a miénk, a skót, mindenhol ismert hírnévvel áldott. Nagy-Szkítiából indultak útnak a Tirrén-tenger és Herkules Oszlopainak útján, hosszabb ideig éltek Hispániában a legvadabb törzsek között, de sehol nem találtak legyőzőre, semmiféle versenyben, bár barbároknak mondják őket." Nem kizárt, hogy Scotland = Scytha-land, már a rómaiak is használták a "scotti" nevet.

Arra, hogy ez nem maszlag, és nem véletlen hasonlóság, bizonyíték a sok-sok genetikai kapcsolat. A genetikai úton való múlt-kutatás az utóbbi évek tudományos vívmánya. Ezek a genetikai kapcsolatok léteznek az ujgurok felé is.

Ha ló-mániás vagy, javaslom a genetikai Y-DNS vizsgálatot (segítek benne, ha érdekel), lehet, hogy az is kiderül, hogy ősapád háziasította a lovat.

Vissza
Megjelenített tételek:
Információ
X