d) A -ský, -cký képzős mellékneveknél az egész képző meglágyul ha hímnemű élőlényt jelölő főnévvel állnak többes számú alanyesetben:

-ský→ -ští, -cký→ -čtí.

ten český učitel	—ti čeští učitelé
ten maďarský student	—ti maďarští studenti
ten německý host	—ti němečtí hosté

 

e) Rendhagyó többes számok:

 

člověk (ember):	Ti sympatičtí lidé jsou moji známí.
	(Ezek a szimpatikus emberek az ismerőseim.)

přítel (barát):	Všichni moji přátelé jsou studenti.
	(Minden barátom diák.)

to dítě (gyerek, egyes számban semleges nemű, többes számban nőnemű: věc-típusú!):	Ty děti jsou veselé.
	(Ezek a gyerekek vidámak.)

host (vendég):	Naši milí hosté už jsou tady.
	(A kedves vendégeink már itt vannak.)

 

5.2 Elöljárós eset (2)

 

Elöljárós esetben a kemény tövű főnevek a következő végződéseket veszik fel:

 

semleges mássalhangzó után:	-e (na stole, ve škole, na obraze)
d, t, n és ajakhangok után:	-ě (v Brně, v autě, v Europě)

 

Pozor! A torokhangokra (k, h, ch) és r-re végződő főneveknél a végződés a szó nemétől függ:

 

hím- és semleges neműek:

-u (v parku, v Československu, v míru (békében))

 

Egyes hím- és semlegesnemű főnevek (főként az átvett idegen szavak) -e helyett szintén -u végződést kapnak: v hotelu, v rádiu; gyakran mindkét féle végződés lehetséges: v autobusu, v autobuse.

 

Nőneműek lágyulás után:

-e (a lágyulások megegyeznek a többes számnál leírtakkal)

k→c,

h→z,

ch→š,

r→ř

taška: V tašce mám zajímavé knihy.

Praha: V Praze žijí Pražané.

střecha (tető): Na střeše je komín (kémény).

Věra: Mluvíme o Věře. (Veráról beszélünk.)

 

5.3 Jelen idejű igeragozás (2)

 

A már megismert á és i típusú igeragozás mellett a harmadikhoz, az e-típusúhoz, leggyakrabban az egyszótagú igék tartoznak. Ezek jelenidejű töve mindig megváltozik a főnévi igenévhez képest, ezért azt is meg kell tanulni:

	číst (čt-)	jít (jd-)	psát (píš-)
(já)	čtu	jdu	píšu	-u
(ty)	čteš	jdeš	píšeš	-eš
(on)	čte	jde	píše	-e
(my)	čteme	jdeme	píšeme	-eme
(vy)	čtete	jdete	píšete	-ete
(oni)	čtou	jdou	píšou /píší	-ou

 

Az e típusú ragozás egyik változata a je típus. Főként a főnévi igenévben -ovat végződésű igék tartoznak ide. Jelen időben az -ovat-ból -uj lesz, ehhez járulnak a fenti személyragok, amelyek az irodalmi nyelvben eltérhetnek a beszélt nyelvi alakoktól:

děkovat (děkuj-)

(já) děkuju,

irodalmi nyelvben: děkuji

tovább nincs eltérés: děkuješ, děkuje, děkujeme, děkujete

de (oni) děkujou,

irodalmi nyelvben: děkují

 

Nem -ovat végű je típusú igék:	pít (inni)—piju, piješ, pije
	mýt (mosni)—myju, myješ, myje

Az -i, -í végződés a választékos nyelvben néhány más, lágy mássalhangzóra végződő tövű igénél is elfordul, pl. oni píší.

 

5.4  A vědět és umět igék használata

 

znát =(ige, folyamatos ige) ismer

A magyar "tudni" igének két cseh ige felel meg: a vědět (vím, víš, oni vědí) után többnyire mellékmondat áll, amíg az umět (umím, umíš, oni umějí) után általában főnévi igenév áll. A  vědět értesültséget, az umět pedig valamilyen cselekvésre való képességet fejez ki:

Nevíte, kde je Hlavní ulice? Karle, nevíš, kolik je hodin? Naše děti už umějí číst a psát. Umíte česky? (=Umíte mluvit česky?)

 

5.5  A chtít ige és ragozása

 

A chtít (akarni) ige ragozása lényegében e típusú:

(já) chci, chceš, chce, chceme, chcete, (oni) chtějí.

 

Pozor! A chtít igét csehben akkor is használják, amikor magyarban az udvariasabb "kérek"-et részesítenék előnyben:

Nechcete ty noviny? (Nem kéri ezt az újságot?)

 

5.6  Határozók képzése melléknevekből

 

A határozók képzése általában a tőhöz járuló -e (-ě) képzővel történik, amely előtt a kemény mássalhangzók a már megismert módon meglágyulnak:

dobrý	—dobře	veliký	—velice	rychlý	—rychle
(jó	—jól)	(nagy	—nagyon)	(gyors	—gyorsan)
pěkný	—pěkně	krátký	—krátce	moderní	—moderně
(szép	—szépen)	(rövid	—röviden)	(modern	—modernül)

 

5.7  Egyes országok és lakosaik neve

 

Ország	Melléknév	Hímnemű lakos	Nőnemű lakos
Anglie	anglický	Angličan	Angličanka
(Velká Británie)
Bulharsko	bulharský	Bulhar	Bulharka
Československo	československý
(Československá socialistická republika= ČSSR
Čechy (v Čechách)	český	Čech	Češká	(cseh)
Morava (na Moravě)	moravský	Moravan	Moravanka	(morva)
Slovensko (na Slovensku)	slovenský	Slovák	Slovanka	(szlovák)
Finsko	finský	Fin	Finka
Francie	francouzský	Francouz	Francouzka
Itálie	italský	Ital	Italka	(olasz)
Jugoslávie
Srbsko	srbský	Srb	Srbka	(szerb)
Charvátsko	charvátský	Charvát	Charvátka	(horvát)

Maďarsko	maďarský	Maďar	Maďarka
(Maďarská lidová republika=MLR)				(MNK)
Německo	německý	Němec	Němka
(Německá demokratická republika=NDR)				(NDK)
(Německá spolková republika=NSR)				(NSZK)
Norsko	norský	Nor	Norka	(norvég)
Polsko	polský	Polák	Polka	(lengyel)
Rakousko	rakouský	Rakušan	Rakušanka	(osztrák)
Rusko	ruský	Rus	Ruska
(Sovětský svaz=SSSR)
Řecko	řecký	Řek	Řekyně	(görög)
Spojené státy (americké)				(USA)
	americký	Američan	Američanka
Španělsko	španělský	Španěl	Španělka
Švédsko	švédský	Švéd	Švédka
Švýcarsko	švýcarský	Švýcar	Švýcarka	(svájci)

 

5.8  A visszaható igék (2)

 

A "si" szócska a visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó esete, csak igével fordul elő, és azt jelenti, hogy a cselekvés az alany részére történik. Jelentése tulajdonképpen magamnak, magadnak, magának, egymásnak stb. Akkor használjuk, ha az igével kifejezett cselekvés valóban az alany javát szolgálja, de ezt nem akarjuk különösképpen kiemelni:

	Uvařím pro matku kávu.	(Főzök anyának egy kávét.)
De:	Uvařím si kávu.	(Főzök —magamnak— egy kávét.)
	Kupuju pro sestru šaty.	(Egy ruhát veszek a húgomnak.)
De:	Co si kupuješ?	(Mit veszel —magadnak—?)
	Oni si vždycky pomáhají.	(Mindig segítenek egymásnak.)
	My si rozumíme, že ano?	(Értjük egymást, ugye?)

 

A "si" szócska biztos használatát csak gyakorlat útján sajátíthatjuk el, mivel, a "se"-től eltérően, általában nem képez új szótári alakot. Vannak azonban igék, amelyek szinte kizárólag csak a "si"-vel fordulnak elő, pl. myslet si (gondolni). A "si" szócska mondatban a "se"-hez hasonlóan a második (hangsúlytalan) helyet foglalja el (vö. 4.7. pont):

 

Co si myslíš?	(Mit gondolsz?)
Koupíš si ty nové šaty?	(Megveszed azt az új ruhát?)
Eva a Jana si pomáhají.	(Éva és Jana segítenek egymásnak.)

 

6.1  Egyes számú birtokos eset

 

a) A birtokos eset (kérdőszava: koho, čeho) a cseh nyelvben az egyik leggyakrabban használt eset. Nagyon sok elöljáró jár birtokos esettel (pl. bez nélkül, do -ba, -be, z -ból, -ből).

A főnevek végződése birtokos esetben:

-a	(PÁN típus)	bez pána, bez Karla, bez doktora
-a	(MĚSTO típus)	do Československa, do města, z okna
-u	(HRAD típus)	megj. lejjebb!, z hradu, do domu, do autobusu
-y	(ŽENA típus)	bez ženy, do Prahy, bez kolegy(!, [hn])
-e	(MUŽ, STROJ típus)	bez muže, do stroje, do čaje
-e	(PÍSEŇ, ULICE típus)	do ulice, bez písně
-e	(MOŘE típus)	do moře
-í	(NÁDRAŽÍ típus)	z nádraží, bez cvičení
-i	(VĚC típus)	bez věci, bez starosti

Pozor! Néhány HRAD típusú főnév -u helyett -a végződést vesz fel. Mivel általános szabály nincs, a szótárakban szerepel a szó egyes számú birtokos végződése is. A legfontosabb ilyen főnevek a következők:

—a hét napjai: do pondělka, do úterka, do čtvrtka, do dneška (máig), kivéve: do pátku

—a hónapok nevei: do ledna, do února, kivéve: do listopadu

—helységnevek, főként az -ov, -ín, -ýn végűek: z Berlína, Londýna

—egyéb (főként egy-két szótagú) főnevek: národ, oběd, večer, jazyk, chléb — bez chleba, sýr (sajt), les (erdő), dvůr — do dvora (udvar).

Pozor! Rendhagyó módon -e végződést kap a den (nap) és týden (hét) hímnemű főnév: konec týdne (a hétt vége), od toho dne (attól a naptól). A paní főnév egyes számban nem változik, így a birtokos esetben is paní marad: dcera tamté paní (annak a hölgynek a lánya).

b) A melléknevek, birtokos és mutató névmások végződése birtokos esetben a következő:

hím- és semlegesnemben:	-oho	-ého/-eho	-ého/-ího
do	toho	mého	nového	domu
do	jednoho	našeho	moderního	města
nőnemben:	-é	-é/-í	-é/-í
do	té	mé	nové	školy
do	jedné	naší	moderní	země

 

6.2  A birtokos szerkezet

 

A "valakinek a valamije" típusú birtokos szerkezetben, a magyartól eltérően, a cseh első helyre teszi a "birtokot", azt követi a birtokos esetben álló "birtokos":

Náš malý Pavel má novou tašku.	→taška našeho malého Pavla
(Palinknak új táskája van.)	(a mi kis Palink táskája)
Ta dívka má novou adresu.	→nová adresa té dívky
(A lánynak új címe van.)	(a lány új címe)
Náš dům ma červenou střechu.	→červená střecha našeho domu
(Házunknak piros teteje van.)	(a házunk piros teteje)

 

6. 3  Birtokos esettel járó elöljárók

 

OD —DO	(-tól -ig)	Čekám tady od čtvrt na dvě. Pracujeme od rána do večera. od kdy (mióta)
Z—DO	(-ból -ba)	Jedeme z Maďarska do Československa.
PODLE	(szerint)	Znám Evu jen podle fotografie. (Csak fényképről ismerem Évát.)
U	(-nál,-nél)	Kdo je u telefonu?
VEDLE	(mellett)	Eva sedí vedle Anny.
BLÍZKO	(közel)	Novákovi bylí blízko Prahy. (Novákék Prága közelében laknak.)
BEZ	(nélkül)	Bez práce nejsou koláče. (Munka nélkül nincs kalács. Közmondás.)

 

6. 4  Birtokos eset használata mennyiséget jelentő szavak után

 

Birtokos esetbe kerül a főnév mértékegységek és mennyiséget jelölő főnevek után is:

KILO: (jedno) kilo, dvě kila, pět kilo bíleho chleba

DEKO: (jedno) deko, dvě deka, deset deka černé kávy

METR, LIRT: metr krásné látky, litr červeného vína

KUS (darab), KOUSEK (kis darab): kousek čokolády, dortu

PŮL (fél+mértékegység): půl kila, půl metru, půl hodiny

KOLIK, TOLIK (mennyi, ennyi): kolik vína, kolik času. Dnes nemám tolik práce jako včera. (Ma nincs annyi munkám, mint tegnap.)

HODNĚ, MNOHO, MOC (sok): V kávě je mnoho cukru. Nemá moc času.

MÁLO (kevés), TROCHU (egy kevés, egy kicsi): Nechceš trochu čokolády?

DOST (elég): Nemusíme pospíchat, máme ještě dost času.

VÍCE (több), MÉNĚ (kevesebb): Pije více mléka a méně vína. (Több tejet és kevesebb bort iszik.)

Egyes közneveket is használhatunk mennyiségjelölőként: láhev francouzského koňaku, sklenice kávy (egy pohár kávé), talíř teplé polévky (egy tányér meleg leves) stb.

A CO, NIC, NĚCO (valami) után álló melléknév is birtokos esetbe kerül: Co je nového? (Mi újság?)-Nic dobrého. (Semmi jó.) Vidíš něco zajímavého? (Látsz valami érdekeset?)

 

6.5  A sorszámnevek (2)

 

Tíztől felfelé a sorszámneveket szabályosan képezzük:

11.	jedenáctý	20.	dvacátý
12.	dvanáctý	30.	třicátý
14.	čtrnáctý	50.	padesátý
15.	patnáctý	60.	šedesátý
16.	šestnáctý	70.	sedmdesátý
17.	sedmnáctý	80.	osmdesátý
18.	osmnáctý	90.	devadesátý
19.	devatenáctý	100.	stý

 

Az összetett sorszámnevek minden tagját ragozzuk:

dvacátá pátá stránka	—a huszonötödik oldal
čtu dvacátou pátou stránku	—a huszonötödik oldalt olvasom
do dvacáté páté stránky	—a huszonötödik oldalig

stb.

 

6.6.  A hónapok nevei

 

január	leden	do ledna	v lednu
február	únor	do února	v únoru
március	březen	do března	v březnu
április	duben	do dubna	v dubnu
május	květen	do května	v květnu
június	červen	do června	v červnu
július	červenec [HN]	do července	v červenci
augusztus	srpen	do srpna	v srpnu
szeptember	září [SN]	do září	v září
október	říjen	do října	v říjnu
november	listopad	do listopadu	v listopadu
december	prosinec [HN]	do prosince	v prosinci

 

6.7 Dátumok megadása

 

Dátumok  megadásakor is a birtokos esetet használjuk:

Kolikátého je dneska? (Hányadika van ma?)

Dnes je dvacátého třetího ledna. (Ma január 23-a van.)

V sobotu je pátého prosince. (Szombaton december 25-e van.)

Kdy je svátek práce?—Prvnáho máje. (Május 1-jén, csak ebben az esetben "máj" (költ., [HN]), különben mindig "květen"!)

 

6.8 A PÁN típusú főnevek egyes számú tárgyesete

 

Az élő hímnemű főnevek és a velük álló melléknevek tárgyesete megegyezik a birtokos esetükkel:

Navrátilovi mají dvě děti: dceru Janu a syna Milana.

Našeho milého dědečka mají všichni rádi.

 

6.9  A melléknév alakú főnevek

 

A melléknév alakú főnevek nagy többsége személyt jelöl és nemenként változik:

příbuzný—rokon (férfi)	známý—ismerős (férfi)
příbuzná—rokon (nő)	známá—ismerős (nő)
Čekám na jednoho známého.	(Egy ismerőst várok.)
Vidím tu tvou krásnou příbuznou.	(Itt látom a szép rokonodat.)

 

A lágy melléknevekről alanyesetben nem derül ki a nemük: ten/ta průvodčí (kalauz férfi/nő), de pl. tárgyesetben már igen:

Vidíš toho průvodčího?	(Látod azt a kalauzt?— férfit)
Vidíš tu průvodčí?	(Látod azt a kalauznőt?)

 

Azok a melléknév alakú főnevek, amelyek nem személyt jelölnek, általában semlegesneműek: spropitné (borravaló), vstupné (belépődíj), drobné (aprópénz).

 

ISMÉTLÉS: Elöljárószavak: u, na, pro, z, od, do, podle, blízko, v, vedle, bez

7.1 A felszólító mód

a) Az ige felszólító módját a jelen idejű tőből képezzük, úgy, hogy a többes szám 3. személyű alak utolsó magánhangzóját vagy diftongusát elhagyjuk. Ha a tő d, t, n-re végződik, ezek meglágyulnak. A tővégi -aj-ból -ej lesz.

oni T/3	mluví	uklízejí	studují	nesou	berou
	mluv!	uklízej!	studuj!	nes!	ber!
oni T/3	sedí	platí	jedou	poradí	zůstanou
	seď!	plať!	jeď!	poraď!	zůstaň!
oni T/3	dělají	obědvají	čekají	říkají	dají
	dělej!	obědvej!	čekej!	říkej!	dej!

Ha az ige tövében hosszú magánhangzó áll, felszólító módban lerövidül, ou diftongusból pedig u lesz:

oni T/3	píšou	vrátí se	ukážou	kupí	kouří
	piš!	vrať se!	ukaž!	kup!	kuř!

Ha az utolsó magánhangzótól megfosztott (T/3) tő nem tartalmaz magánhangzót vagy két mássalhangzóra végződik, a felszólító módban -i végződést kap:

oni T/3	čtou	jdou	spí	vezmou	sednou si
	čti!	jdi!	spi!	vezmi!	sedni si!

Pozor! A szótagképző r, l magánhangzónak számít:

oni drží—drž! (tartsd!), oni mlčí—mlč! (hallgass!=ne beszélj;maradj csendben)

b) A fent képzett felszólító alakok egyes számú 2. személyűek, tehát tegező alakok. Többes szám 1. személyben -me, 2. személyben—magázáshoz is— pedig -te végződést vesznek fel. Ezek előtt az esetleges -i végződésből -e (d, t, n és ajakhangok után -ě) lesz:

oni T/3	mluví	—	mluv!	(beszélj!)
			mluvte!	(beszéljetek! beszéljen! beszéljenek!)
			mluvme!	(beszéljünk!)
oni T/3	čtou	—	čti!	(olvass!)
			čtěte!	(olvassatok! olvasson! olvassanak!)
			čtěme!	(olvassunk!)