Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Gyors áttekintés a román nyelv latin örökségéről, példákkal.
A bejegyzés első fele itt található: http://www.nyest.hu/blog/linguaholic/mennyire-latin-a-roman-nyelv.
Most nézzük meg mit láthatunk ezek közül a fenti román biblia idézetben a latin nyelvű eredetijével összehasonlítva:
“La început, Dumnezeu a făcut cerurile şi pămîntul.”
“In principio creavit Deus caelum et terram.”
- La elöljárószó < lat. illac, itt: ”-ban/ben”. Latin in > rom. în ua.
- început < lat. inceptum “kezdet”, ugyanabból az igéből începe < incipere. Principio lásd fent.
- Dumnezeu = lat. domine deus = dumne “úr” < dominus + zeu “isten” < deus (vö Úristen).
- a făcut = segédige, avea “birtokolni” < lat. habere + făcut (face) < lat. factus (facere) - körülírt igeragozás.
- cerurile “az egek” = cer “ég” < lat. caelum + uri többesjel < lat. ora + le határozott névelő < lat. illae mutató névmás.
- şi “és” kötőszó < lat. sic “így”.
- pămîntul “a föld” = pămînt < lat. pavimentum “padló” + ul határozott névelő. Lat. terram lásd fent.
Inkább apró különbségek vannak, mint durva eltérések, ezért jól látható, hogy a két nyelv működésében, szabályaiban is alapvetően párhuzamba állítható egymással. A különbségek pedig abból adódnak, hogy a román nem az írott, irodalmi latin nyelvből fejlődött ki, hanem annak egy beszélt változatából, a vulgáris latinból. Az pedig már a román nyelv előtt is számottevően különbözött a standard latintól. A román nyelv fejlődését sajnos csak közvetve, a jelenlegi alakokból, nyelvjárási változatokból rekonstruálva tudjuk nyomon követni, mivel 1521-ből való a román nyelv első írásos nyelvemléke, míg történelmileg a mai románok ősei isz. 100-200-ban kerülhettek kapcsolatba a rómaiakkal, és általuk a latin nyelvvel. A közben eltelt több mint ezer évben a román nyelvet számos meghatározó erejű külső hatás érte, amelyek mind ott hagyták nyomukat a nyelven. Közülük a legjelentősebb a szláv nyelvé, amely nem csak tekintélyes szókincset, de nyelvtani eszközöket is kölcsönzött a románnak.
A román nyelv latin előtti és szláv rétegéről, valamint az őt ért többi hatásról egy következő írásban fogunk szólni.
Talán ennyiből is látszik, hogy a román nyelv latin eredetének elmélete nem az újonnan átvett francia szavakon múlik. A román egy régi beszélt latin nyelvjárásból fejlődött ki a többi neo-latin nyelvtől elszigetelten, idegen környezetben, mégis megőrzött olyan nyelvtani sajátosságokat, amelyeket a latin többi leszármazottja nem. Mindezt annak ellenére, hogy írásbelisége nem volt, az irodalmi latinnal (amelyet Magyarországon is írtak, olvastak) kapcsolatban nem állt. Egyes tudósok éppen ezért úgy vélik, hogy a román az, amely a “legtisztábban” megőrizte a latin nyelvtanát az összes neo-latin nyelv közül, vagyis nyelvtanában az áll legközelebb a latinhoz.
Ha valakit ez mégsem győzne meg, még mindig nyugodtan beleáshatja magát a latin és a román nyelvtan rejtelmeibe, és levonhatja a saját következtetéseit.
Referencia:
Farkas Jenő - Román nyelvtan
Gheorghe Doca - Learn Romanian
Charles Camproux - Les langues romanes
Dana Cojocaru - Romanian Grammar
The Cambridge History of the Romance Languages vol II.
Ti Alkire and Carol Rosen - Romance Languages
Maria Iliescu - Rumänisch
http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Romanian
http://en.wikipedia.org/wiki/Romanian_language
http://www.nyest.hu/blog/linguaholic/mennyire-latin-a-roman-nyelv