Olvasóink általában egy-egy konkrét szóval, kifejezéssel kapcsolatban keresnek meg minket, ritkán kérik azt, hogy tömören ismertessük valamely nyelv nyelvtanának valamely fejezetét. Zoltán nevű olvasónk mégis ilyen kéréssel keresett meg minket.

Arra lennék csak kíváncsi, hogy finnül hogy mondják pl., hogy Jóska autója (vagy bármilyen finn név is lehet Jóska helyett, igazából az efféle birtokos szerkezetekre lennék kíváncsi).

Nem tudjuk, Zoltánt miért éppen a finn nyelvtan érdekli, és miért pont a birtokos szerkezet. Kérdésére azonban szívesen válaszolunk, hiszen a magyar és a finn birtokos szerkezet összevetése jól mutatja, hogy egy-egy szerkezettípus különböző nyelvekben mennyire hasonló és mennyire különböző is lehet. Természetesen az összevetéshez nem lesz elég a Jóska autója szerkezet lefordítása.

A birtokos szerkezeteket vizsgálva legalább két esetet meg kell különböztetnünk. Az egyik eset, amikor a birtokos személyes névmás, a másik, amikor a birtokos főnév (vagy egy elhagyott főnév helyett álló melléknév vagy számnév, esetleg névmás).

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Személyes névmási birtokos

A magyarban a személyes névmási birtokost a tőhöz kapcsolódó birtokos személyrag fejezi ki. Hasonlóan van ez a finnben is. Különbség azonban, hogy míg a magyarban a birtokos személyrag előtt áll a többes szám jele – ráadásuk a megszokott -k helyett -i- alakban, addig a finnben – legalábbis alanyesetben – a többesszám -t jele (auto ’autó’ : autot ’autók’) eltűnik:

birtokos	magyar egyes	magyar többes	finn
egyes szám első személy	autóm	autóim	autoni
egyes szám második személy	autód	autóid	autosi
egyes szám harmadik személy	autója	autói	autonsa
többes szám első személy	autónk	autóink	automme
többes szám második személy	autótok	autóitok	autonne
többes szám harmadik személy	autójuk	autóik	autonsa

Érdemes észrevenni, hogy harmadik személyben a magyarban nem egyszerűen a többes szám jele után járul az egyes számban is megjelenő végződés – hogy valójában mivel is van dolgunk, az többféleképpen elemezhető, ebbe most nem mennénk bele. A finnben viszont harmadik személyben nem csak a birtok, de a birtokos számát sem lehet meghatározni, így az autonsa alak legalább négy magyar alaknak feleltethető meg: autója, autói, autójuk és autóik.

Fel kell azonban hívni arra a figyelmet, hogy a különböző számú alakok egybeesése a finnben is az leginkább az alanyesetre jellemző, más esetekre nem. A finnben ugyanis az esetragok megelőzik a birtokos személyragokat, így „védik” a többes szám jelét – mely ráadásul ilyenkor nem is -t, hanem – meglepetééééés! – -i-: autoissani ’autóimban (autó-k-ban-om)’, autoissasi ’autóidban (autó-k-ban-od)’ stb. Arról nem is beszélve, hogy harmadik személyben bizonyos esetragok után a birtokos személyragnak másik alakja jelenik meg: autossaan ’autójában, autójukban’, autoissaan ’autóiban, autóikban’.

Ez Jóska autója?
(Forrás: Wikimedia Commons / Joni-Pekka Luomala / CC BY 2.0)

A birtokost a magyar és a finn is csak akkor teszi ki, ha az valamiért nyomatékos. Itt is felfedezhető azonban egy fontos különbség: a magyarban a személyes névmás alanyesetben jelenik meg, a finnben viszont birtokos esetben.

személyes névmás	magyar	finn alanyeset	finn birtokos eset
egyes szám első személy	én	minä	minun
egyes szám második személy	te	sinä	sinun
egyes szám harmadik személy	ő	hän	hänen
többes szám első személy	mi	me	meidän
többes szám második személy	ti	te	teidän
többes szám harmadik személy	ők (!)	he	heidän

Ez esetben a magyar szolgál némi furcsasággal, méghozzá megint harmadik személyben. Itt ugyanis többes számban a várt ők helyett is az egyébként egyes számú ő jelenik meg: az ő (*ők) autójuk. A finn viszont ebben az esetben teljesen szabályos.

Főnévi birtokos

A magyarban a főnévi birtokos két alakban állhat: alanyesetben (mint a Jóska autója szerkezetben), illetve részes esetben. Az utóbbi helyzetben viszont van valami furcsaság: a Jóskának autója szerkezet ugyanis furcsának, esetleg régiesnek hangzik. Ilyen esetben a birtokos és a birtokszó közé mindig kell egy névelő (Jóskának az autója, Jóskának egy autója ’Jóska egyik autója’) vagy a névmások közül egyesek (Jóskának valamelyik/bármelyik/akármelyik/semelyik autója). A részes esetű birtokos el is mozdulhat: Az új autója is megérkezett tegnap Jóskának/*Jóska. Éppen ezért vannak, akik vitatják, hogy a részes határozós szerkezet birtokos szerkezet lenne – bár ez valószínűleg csak elnevezés kérdése, a lényeg, hogy tudjuk, hogy a két hasonló jelentésű szerkezet meglehetősen különbözőképpen viselkedik.

El kell árulnunk, hogy birtokos személyragok előtt a birtokos eset -n ragja is kiesik, tehát míg az autó abroncsai finn megfelelője auton renkaat lesz, addig az (ő) autójának abroncsai (hänen) autonsa renkaat. Az autonsa-nak tehát egy újabb ’autójának a ...’ jelentése is van. A többes számú az (ő) autóinak kerekei esetében viszont más lesz a birtokos alakja: (hänen) autojensa renkaat.

A finnben ezzel szemben csak egy lehetőség van, ebben a főnév a fentebb már megismert birtokos esetben áll. A birtokos eset ragja az -n, többes számban tőtípustól függően több alakja is előfordul (-in, -ien, -jen,  -den, -ten, -tten – ezek csak igen mesterkélt módon választhatóak ketté számjellé és esetraggá). Különbség még a magyar és a finn között, hogy ilyen esetekben a finn nem teszi ki a birtokos személyjelet, tehát ha valaki az előzőekben azt hitte, hogy a szerkezet egyik fele (autonsa) megvan, akkor tévedett: a a Jóska autója helyes fordítása Jóskan auto – vagy finnes formát használva Juuson auto. Többes számban (Jóskák/Jóskáék autója) pedig Juusojen auto lenne a megoldás (ha pedig autóból van több, akkor egyszerűen autot kerül az autó helyére).

Onko tämä Juuson auto?
(Forrás: Wikimedia Commons / Anna B / CC BY-SA 2.0)

Észre kell azonban vennünk, hogy többes számú birtokos esetén a magyar megint furcsán viselkedik, mert ilyenkor a birtokszó nem jelöljük a birtokos többes számát: *Jóská(é)k autójuk. Ha tehát a birtokos többes számú és harmadik személyű akkor a többes számot csak a szerkezet egyik tagján jelöljük: ha a birtokos személyes névmás, a birtokszón (az ő autójuk); ha a birtokos nem személyes névmás, akkor a birtokoson (Jóská(é)k autója).

Jutalomfalatok

Aki eddig eljutott, az biztos érdeklődik annyira a hasonló nyelvtani csemegék iránt, hogy értékelni fog még egy ide kapcsolódó részletet. Amit ugyanis fentebb a finnről leírtunk, az az irodalmi normára vonatkozik. A hétköznapi beszélt nyelvre azonban inkább az jellemző, hogy a személyes névmási birtokost tartalmazó szerkezetek is olyanok, mint a főnévi birtokost tartalmazók, azaz a birtokos birtokos esetben áll, a birtokszón pedig nincsenek birtokos személyragok. tehát az autoni ’autóm’ helyett a minun auto, az autosi ’autód’ helyett a sinun auto használatos stb. Ez pedig idővel oda vezethet, hogy a birtokos személyragok teljesen el is tűnnek a finnből, ahogyan az észtből mára el is tűntek. Az észtben éppen olyan szerkezeteket találunk, mint a beszélt finnben.

Azon persze el lehet vitatkozni, hogy a finn vagy az észt irodalmi nyelv áll-e közelebb a magyarhoz. Hiszen az irodalmi finn ismeri a birtokos személyragokat, de más szerkezetet használ a személyes névmási birtokos esetében, mint más esetekben. Az észt és a magyar viszont közelebb áll egymás abban, hogy egységesen kezeli a két szerkezetet (eltekintve a magyar anomáliáitól a többes szám harmadik személyben), még ha egyébként különbözőképpen is. Már ha egyáltalán van értelme az ilyesféle hasonlítgatásnak.