Sokan tartanák helyesnek, ha lenne egy központi állami szerv, mely a rendőrséghez hasonlóan lecsapna a nyelvhelyességi és helyesírási hibák elkövetőire, és legalábbis súlyos bírságokkal büntetné őket. Mások természetesen tisztában vannak azzal, mennyire káros dolog lenne ez. Finnországban az álmodozás odáig ment, hogy a rendőrség jelvénye alapján a képzeletbeli nyelvőrség, a kielipoliisi (szó szerint ’nyelvrendőrség’) jelvényét is megalkották.

Nyelvőrség

Nem kell félteni azonban a lingvicizmus ellen harcolókat sem. Ők az irónia fegyverét használják: többek között A bukás című film ihlette mémet felhasználva elkészítették a maguk változatát, melyben Hitler a képzeletbeli nyelvőrség parancsnoka, a központi téma pedig a központozás, egészen pontosan a vessző használata. (Vigyázat, a finn helyesírás szabályai természetesen eltérnek a magyarokétól, még ha bizonyos hasonlóságokat is felfedezhetünk!)

– Nyelvőrparancsnok úr, egy külföldön élő finn tanár telefonált, és azt szerette volna tudni, lehet-e tanítani a finn vesszőhasználatra vonatkozó szabályokat úgy, ahogy ő tanította őket pályájának elmúlt 30 éve alatt.

– És ti azt válaszoltátok, hogy a vesszőre vonatkozó szabályok soha nem lesznek megengedőbbek.

– Nyelvőrparancsnok úr, nem egészen.

– Azt mondtuk, hogy a nyelv él, és időről időre megváltozhatnak az írott nyelv normái is.

– Mindenki kimehet. Csak a telefonos tanácsadó szolgálat virtuális őrei maradnak bent. Átkozott vesszőbaszogatók! Hát mindent a szátokba kell rágni? A vesszőhasználatra vonatkozó szabályokhoz nem nyúlunk, még ha bele is pusztul a világ. Ó, azok a burjánzó kivételek kivételei! Az egymást követő melléknévi jelzőkről ezek a kezdő vesszőnyúzók még csak nem is hallottak!  És a mellérendelő mellékmondatok közé tett vessző?

– Olvastam a nyelvhelyességi tanácsadót.

– Legfeljebb valami seggfej weboldalt néztél meg.

A Kielitoimisto (Nyelvi Iroda) a Kotimaisten kielten keskus (Hazai nyelvek központja) kutatóintézet nyelvművelő részlege. Többek közt nyelvhelyességi és helyesírási tanácsadással, ilyen jellegű tanfolyamok szervezésével és kiadványok publikálásával foglalkoznak.

– Voltunk a Nyelvi Iroda tanfolyamain is.

– Mi a szart tanítanak ott? Biztos nem mondták, hogy nem használunk vesszőt, amikor a kötőszó két olyan főmondatot kapcsol össze, melyeknek van közös mondatrészük. Nem mondták, hogy az alanytalan mellérendelő mondatokat, ha mindkettő állítmánya ugyanabban a személyben álló igealak, ugyanúgy kezeljük, mintha ugyanaz lenne az alanyuk. Nem került szóba a tanfolyamon, hogy a kuin ’mint, mintha’ kötőszó elé nem teszünk vesszőt, ha nem kezd teljes mellékmondatot. Ti átkozott vesszőbaszogatók, legalább azzal tisztában vagytok, hogy az egész számokat a tizedesektől vessző választja el, és vesszővel választjuk el a mondattól a kiegészítő magyarázatokat? A szabályoktól nem térünk el. A szabad vesszőhasználat egyenesen az ördögtől való. A nyelvőrség nem engedi meg a kivételeket.

– Ne sírj, a főnök nem a hivatalos nyelvművelői vonalat képviseli.

– Még külön meg szeretném említeni, hogy azokat az egymást követő melléknévi jelzőket csak akkor választjuk el vesszővel, ha azok valóban egyenértékűek. A szabály az szabály. Tudom. Szélmalomharc. Mégis menjetek a Facebookra és a Twitterre, és mondjátok meg, hogy a nyelvőrség nem adja fel.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mivel a nyelvtani terminusok a finn befogadó számára legalább annyira nehezen követhetőek, mint a magyar olvasó számára, a finnről magyarra fordítás után fordítsuk le az elmondottakat magyarról magyarra!

...nem használunk vesszőt, amikor a kötőszó két olyan főmondatot kapcsol össze, melyeknek van közös mondatrészük.

A szabály azt mondja ki, hogy a tagmondatokat általában vesszővel választjuk el (Maija osti marsun, ja Piia söi jäätelöä ’Maija vett egy Mars-csokit tengerimalacot,  és Piia fagyit evett’), de ha van közös mondatrésze a két tagmondatnak, akkor nem (Uutisen mukaan vaarallinen vanki on paennut eikä häntä ole vielä saatu kiinni ’A hírek szerint megszökött egy veszélyes rab, és még nem fogták el’ – itt közös mondatrész az uutisten mukaan ’a hírek szerint’, mely a második tagmondatra is vonatkozik: a rabot a hírek szerint nem fogták el).

Hasonló szabállyal találkozhatunk a magyar helyesírásban is: a magyar helyesírás szerint tagmondatok közé mindig teszünk vesszőt, mondatrészek közé viszont soha. Csakhogy a mondat központi eleme az állítmány, és ha két állítmány van egymás mellé rendelve, nehéz eldönteni, hogy azokat mellérendelt tagmondatoknak, vagy mellérendelt mondatrészeknek tekintsük-e. A finn szabály lényegében ugyanígy értelmezhető, csak leegyszerűsíti a kérdést: ha a két állítmánynak akár egy közös bővítménye van, akkor mellérendelt mondatrészeknek kell őket tekinteni.

...az alanytalan mellérendelő mondatokat, ha mindkettő állítmánya ugyanabban a személyben álló igealak, ugyanúgy kezeljük, mintha ugyanaz lenne az alanyuk.

Ezt a megfogalmazást pontosítanunk kell, hiszen nem valódi alanytalan mondatokról van szó (Sataa ja tuulee ’Esik (az eső) és fúj (a szél)’ – itt a finn ige valóban alanytalan, nem is lehet kitenni semmiféle alanyt!), hanem olyan mondatokról, amelyekben nincs kitéve a (nem egyes szám harmadik személyű) alany (Syön ja juon ’Eszem és iszom’).

a kuin ’mint, mintha’ kötőszó elé nem teszünk vesszőt, ha nem kezd teljes mellékmondatot.

A mint kötőszó elé tett vessző a magyarban is okoz épp elég gondot. A finnben annyiban egyszerűbb a szabály, hogy a kuin elé semmiképpen nem kerül vessző, ha az hasonlítást fejez ki – azaz ha ’mint’ jelentésben használják. Mintha jelentésben azonban csak akkor nem kell a vessző, ha nem teljes mondat követi (Tuntuu siltä kuin viime kerrasta olisi kulunut ikuisuus ’Úgy tűnik, mintha a legutóbbi alkalom óta egy egész örökkévalóság telt volna el’ – őszintén szólva számunkra nem egyértelmű, ebben az esetben miért nem összehasonlításról van szó).

...az egész számokat a tizedesektől vessző választja el...

Ezen nincs sok magyaráznivaló, a magyarban is ez a szokás – nyilván arra utal, hogy az angolszász szokást követve a finn szövegekben is terjed a tizedespont.

...vesszővel választjuk el a mondattól a kiegészítő magyarázatokat...

Ez az olyan szerkezetekre vonatkozik, melyeket a magyarban értelmező jelzőnek szokás nevezni: Mikael Agricola, suomen kirjakielen isä, syntyi Pernajassa vuoden 1510 tienoilla ’Mikael Agricola, a finn irodalmi nyelv atyja, Pernajában született 1510 körül’ – a suomen kirjakielen isä ’a finn irodalmi nyelv atyja’ a mondat közepébe vetett kiegészítés, a névhez fűzött magyarázat.

...azokat az egymást követő melléknévi jelzőket csak akkor választjuk el vesszővel, ha azok valóban egyenértékűek.

A finn helyesírás aszerint írja elő vagy tiltja a vessző használatát a melléknévi jelzők között, hogy ezek egyenrangúak-e. Hogy mi minősül egyenrangúnak, azt legegyszerűbb néhány példával megvilágítani: Ota seuraava, punainen kortti! ’Vedd el a következő, piros lapot!’ (a következő lapot kell elvenni, és csak kiegészítésként szerepel, hogy a lap piros), Ota seuraava punainen kortti! ’Vedd el a következő piros lapot!’ (azt a piros lapot kell elvenni, amelyik legközelebb jön – ha a következő lap nem piros, nem kell elvenni, ki kell várni a pirosat); Tämä on teoksen toinen, korjattu painos ’Ez a mű második, javított nyomása’ (a mű második nyomásáról van szó, és ez javított), Tämä on teoksen toinen korjattu painos ’Ez a mű második javított nyomása’ (a művet egyszer már kinyomták javítva, és a mostani nyomás újabb javításokat tartalmaz – közben lehetett több olyan nyomás is, mely nem tartalmazott javításokat); Hänen pitäisi ostaa uusi, tyylikäs auto ’Vennie kéne egy új, elegáns autót’ (a mostani autója nem elegáns), Hänen pitäisi ostaa uusi tyylikäs auto ’Vennie kéne egy új elegáns autót’ (a mostani autója is elegáns, de kellene vennie egy újat). Mint a fordításokból kitűnik, hasonló a szabály a magyarban is.

247. a) Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után [...]

Ezzel szemben viszont csak a 249. a) szabály áll, mely szerint

Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor, ha alárendelő viszonyban vannak egymással [...]

Ez a két szabály együtt azonban csak az olyan szerkezetek között tesz különbséget, mint a fekete szemüveges férfi (ahol a szemüveg fekete) és a fekete, szemüveges férfi (ahol a férfi a fekete, a vesszőre ezért van szükség: a szemüveges fekete férfi esetében nem lenne kötelező!). Az olyan szerkezetek, mint a következő piros lap, illetve a következő, piros lap esetében másról van szó: utóbbi esetben a két jelző egymástól függetlenül is megállja a helyét, az előbbi esetben viszont a következő nem egyszerűen a lap, hanem a piros lap jelzője. Erre az esetre azonban a szabályzat nem tér ki, legfeljebb a „külön-külön hangsúlyozott” kitételre hivatkozva használhatjuk ezt a szabályt.

A példamondatok forrásai

Pilkku

Pilkku (Nykyajan kieliopas)

Pilkun käyttö lyhyesti