Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a magyar kérdőszavas kérdések szórendi szabályát már majdnem megtaláltuk. Azt vettük észre, hogy ezekben a kérdő mondatokban a kérdőszavas kifejezés meg kell, hogy előzze az igei összetevőt. Ezek voltak a legegyszerűbb esetek:

(1) Hová mentek bulizni?

(2) Mikor indultok el?

(3) Mit akarsz tőlem?

De – hogy az olvasó nehogy azt higgye, hogy a nyelvészeknek ilyen könnyű az életük – előrebocsátottuk, hogy ez alól a szabály alól bizony vannak kivételek, mégpedig azt is elárultuk, hogy két kérdőszóval is meggyűlik a bajunk, már ami a kérdő mondat szórendjét illeti. Most pedig annyit bocsátunk előre, hogy egyikkel nagyobb a baj, mint a másikkal – szó szerint. Vágjunk is bele!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Miért foglalkozunk a kivételekkel?
Miért a kivételekkel foglalkozunk?

Ebből az alcímből már az olvasónak is világos lehet, hogy az egyik kivételesen viselkedő kérdőszó a miért. Azt is elmondjuk, hogy miért. A fenti példákból, illetve a múltkoriakból láthattuk, hogy a kérdőszónak (pontosabban a kérdő kifejezésnek) rendszerint meg kell előznie a ragozott igét; olyannyira ragaszkodik ehhez a pozícióhoz, hogy a kérdőszó még az igekötőt is kilökdösi a kényelmes, ige előtti helyéből, és hátraküldi az ige mögé. Ebben a miért sem kíméletesebb a többieknél.

(4) Miért mentek el bulizni?

(4’) *Miért elmentek bulizni?

(5) Miért indultok el?

(5’) *Miért elindultok?

Van azonban egy különleges tulajdonsága: közé és a ragozott ige közé ékelődhet egy hangsúlyos összetevő; az, amit fókusznak szoktak nevezni:

(6) Miért A MORRISON’S-BA mentek el bulizni?

(7) Miért ÉJSZAKA indultok el?

Miért a Morrison’s-ba?
(Forrás: Wikimedia Commons / Globetrotter19 / CC BY-SA 4 0)

Fókusznak – most az egyszerűség kedvéért – az igét közvetlenül megelőző főhangsúlyos összetevőt nevezzük, amely szembeállítást vagy kimerítő azonosítást fejez ki: MARI megy el a boltba (és nem János). A legtöbb kérdőszó ezt a bizonyos fókuszpozíciót foglalja el a mondatban. A miért kérdőszó ez alól a szabály alól jelenti az egyik kivételt.

Hogy mi az oka ennek a különleges viselkedésnek? – Mondhatnánk azt, hogy egy esemény oka (vagy célja) „kevésbé szorosan” tartozik hozzá magához az eseményhez, mint a helye, vagy az ideje, vagy az egyes szereplői. Ez azonban elég felületes benyomás, és körkörös érveléshez is vezet. Ráadásul nem igaz az, hogy egy kiemelést, szembeállítást tartalmazó állítás más körülményére (helyére, idejére) ne lehetne rákérdezni. Rá lehet, csak éppen akkor a kiemelt, szembeállított összetevő soha nem állhat az ige előtti helyen, hiszen ahhoz a kérdőszó (hol, mikor) ragaszkodik. Ilyenkor a kiemelt, szembeállított tag az ige mögött áll, de hangsúlyosan, a hangsúly jelöli az értelmezésbeli különbséget.

(8) (a) Mikor mentek el bulizni A MORRISON’S-BA? (=’Mondd meg azt az időpontot, amikor a Morrison’s-ba mentetek el bulizni.’)

(a’) *Mikor A MORRISON’S-BA mentek el bulizni?

(b) A Morrison’s-ba CSÜTÖRTÖKÖN mentünk el.

(9) (a) Hová menteket el ÉJSZAKA? (=’Mondd meg, hogy éjszaka hová mentetek.’)

(a’) *Hová ÉJSZAKA menteket el?

(b) Éjszaka A KÓRHÁZBA mentünk el.

Ezekből a példákból jól érzékelhető a miért és a többi, „normál” kérdőszó közötti nyelvtani különbség, aminek a jelentéstani oka (ha egyáltalán van ilyen) – ezt be kell vallanunk – egyáltalán nem világos számunkra.

Miért éjszaka?
(Forrás: Wikimedia Commons / Tamás Mészöly / CC BY-SA 3.0)

Hogyhogy elsiklott a figyelmünk egy kivétel fölött?
Hogyhogy csak egy kivétel fölött siklott el a figyelmünk?

Az alcím alapján az olvasó rosszat sejthet, és igaza is van: a hogyhogy kérdőszó az eddigiekhez képest is igen furcsán viselkedik. Furcsábban, mint a miért, és furcsábban, mint gondolnánk. Ha pedig valamit még a miért viselkedésénél is kevésbé értünk, az a hogyhogy szórendi helye és egyéb kivételességei. Ez a kérdőszó ugyanis teljesen felrúgja az eddig megismert, és a miért esetében egy picit áthágott szabályokat. Lássuk az alapvető különbségeket!

(10) Hogyhogy elmentek bulizni?

(10’) *Hogyhogy mentek el bulizni?

(11) Hogyhogy A MORRISON’S-BA mentek el bulizni?

Azt látjuk, hogy a hogyhogy kérdőszót tartalmazó kérdések esetében a szokásos szórend, az, amelyikben a kérdő kifejezés közvetlenül meg kell, hogy előzze a ragozott igét, egyáltalán nem jó (10’). A hogyhogy nemhogy megengedi, de meg is követeli, hogy az igekötő maradjon csak szépen az ige előtt (10). Ilyen deviancia láttán azon már nem is csodálkozunk, hogy ahogyan lázadó barátja, a miért, ő is megengedi a fókuszált összetevőt az igét közvetlenül megelőző pozícióban (11). A kivételesség okairól sokat lehetne filozofálni, de ehelyett most inkább tovább borzoljuk egy kicsit a kedélyeket.

Hogyhogy?
(Forrás: Wikimedia Commons / Gustave Courbet (1819–1877) )

A hogyhogy és a többiek

Mert ha ez még nem lenne elég, akkor mutatunk néhány példát arra, hogy mennyi mindenben különbözik a hogyhogy egy átlagos, unalmas kérdőszótól. Most tessék kapaszkodni!

Míg a kérdőszavakat általában össze lehet kapcsolni egy és segítségével egymással (nyelvészül: koordinálhatóak egymással), a hogyhogy kilóg a sorból:

(12) (a) Mikor és hol találkoztunk? / Hol és mikor találkoztunk?

(b) *Hogyhogy és hol találkoztunk?

(c) *Hol és hogyhogy találkoztunk?

A nyelvtani elemzésekből tudjuk, hogy koordinálni az azonos kategóriájú („szófajú”) elemeket lehet. Így aztán még az a gyanú is fölmerülhet egyesekben, hogy a hogyhogy nem is kérdőszó. Márpedig ha a hogyhogy nem kérdőszó, akkor az őt tartalmazó mondat nem kérdőmondat (vagy legalábbis nem megválaszolandó kérdés). Borzalom!

Vannak úgynevezett többszörös kérdések, amelyekben két kérdőszó szerepel, és olyan válaszokat várunk rájuk, amelyekben válaszpárok szerepelnek.

(13) (a) Ki mikor játszott? / Mikor ki játszott?

(b) Nadal tegnap, Federer tegnapelőtt, Đoković ma délelőtt. / Tegnap Nadal, tegnapelőtt Federer, ma délelőtt Đoković.

(14) *Ki hogyhogy játszott?

A (14)-es példából azonban láthatjuk, hogy a hogyhogy-nak ez sem megy, csupán egyetlen helyzetben:

(15) A: Mikor keltél fel?

B: Hogyhogy mikor keltem fel?

Hogyhogy mikor keltem fel?
(Forrás: Wikimedia Commons / Munkácsy Mihály (1844–1900))

Az azonban világos, hogy ebben az esetben a kérdés nem olyan típusú párlistás választ vár, mint amit a (13b)-ben láttunk. Ez a kérdés nem is igazi kérdés, inkább a méltatlankodását fejezheti ki vele a beszélő.

További különbség a hogyhogy és a többiek között, hogy míg a kérdőszavak szerves részét képezik a mondatnak, tehát gyakori az az eset, hogy a mondat maradéka a kérdőszó nélkül nem grammatikus, illetve értelmetlen, addig a hogyhogy-ot csak olyan mondat elé helyezhetjük, amely e nélkül az elem nélkül is grammatikus:

(16) (a) Mikor volt az előadás? (*Volt az előadás.)

(b) *Hogyhogy volt az előadás?

(c) Hogyhogy megrendezték az előadást? (Megrendezték az előadást.)

Végül az utolsó érdekesség, amivel megterheljük olvasóinkat, a beágyazott kérdésekre vonatkozik. Érdekes kontrasztot találunk ebben az esetben is:

(17) (a) Azt kérdezte, mikor mentem el.

(b) Azt kérdezte, hogyhogy elmentem.

(18) (a) Tudom, mikor mentél el.

(b) *Tudom, hogyhogy elmentél.

A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH támogatta, a K115922 nyilvántartási számú támogatási szerződés alapján.

Ebben az a nagyon érdekes, hogy a hogyhogy nem ágyazható be a tud igét tartalmazó főmondat alá. Ezt szokták az egyetlen olyan főmondati igének tekinteni, amely arról „dönt”, hogy valami igazi kérdésnek minősül-e vagy sem. E szerint – ahogy a fentiek szerint is – a hogyhogy-os kérdés nem minősül igazi kérdésnek!

Ez nem kérdés!
(Forrás: Wikimedia Commons)

További olvasnivaló

É. Kiss, Katalin 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest

Kálmán, László (szerk.) 2001. Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest