A 2015-ös év a névváltoztatások dömpingjét hozta el Finnországban, novemberig csaknem ezer ilyen kérelem érkezett az okmányirodákba. De ki és miért akar megszabadulni a nevétől, és hogyan reagálnak a hatóságok? A névváltoztatási hullám egyaránt érinti a vezeték- és az utóneveket. A finneknél a keresztnév áll elöl, ezt követi a családnév, a beszélt nyelvben azonban fordított sorrend is előfordulhat, a vezetéknév ilyenkor birtokos esetben áll, tehát a hivatalosan Pekka Virtanen formában használatos név a hétköznapi nyelvhasználatban Virtasen Pekkává alakul át. A beszélt nyelvi alakot követve először a családneveket tekintjük át, aztán térünk csak rá az utónevekre.

Egy híres Virtanen, a Virtanen-holdkráter
(Forrás: Wikimedia Commons)

Buja viccek, trendi svédek

A kérelmezők a vezetékneveket leginkább azért szeretnék megváltoztatni, mert valamilyen személyes káruk van abból, hogy az adott családnevet viselik. Az egyik ilyen híres névváltoztatás Aune Ala-Tuuhonen (később Aune Haarla), rádiós műsorszerkesztő nevéhez fűződik. A Tuuhonen név töve a tuuhea ’bokros hely, buja növényzet’ szó, amely az Ala ’alsó’ előtaggal együtt kellemetlen konnotációkat ébreszthet a finnül tudókban. A műsorvezető rovására született egy vicc is, amelyben Urho Kekkonen egykori finn elnök találkozik Aune Ala-Tuuhonennel. Miután Tuuhonen bemutatkozott, Urho Kekkonen rávágja, én pedig Urho Ylä-Kaljunen (’felül tar/kopasz’) vagyok.

Nemcsak alul bokros?
(Forrás: yle.fi)

Másoknak meg éppen az a problémájuk, hogy a vezetéknevük túlságosan átlagos (Finnországban ilyen például a Virtanen név), ezért szeretnék egzotikusabbra váltani. Érdekes módon legtöbbször nem egy ritkább finn névre, hanem egy előkelőbb, svédes hangzásúra igyekeznek lecserélni a megunt nevüket. A 20. század elején sok finn család finnesítette svéd vezetéknevét. Most éppen ellentétes tendenciát lehet tehát megfigyelni, sokan igyekeznek kideríteni, mi volt a család egykori svéd vezetékneve, hogy aztán kérelmezhessék annak felvételét. A bevándorlók viszont a finn családneveket részesítik előnyben, mert a munkaerőpiacon sokszor hátrányba kerülnek idegenes hangzású nevük miatt. Volt olyan is, aki azért kívánta megváltoztatni a nevét, mert az arab vagy afrikai családneve miatt még az állásinterjúig sem jutott el.

Míg egy utónév minden további nélkül adható másoknak is, ha már hivatalosan elfogadták, addig a családnevek védettnek számítanak, szóval nem elegendő arra hivatkozni, hogy a szomszédomnak vagy az ismerősömnek is ez a neve, és nekem nagyon tetszik. Ugyanez a helyzet a történelmi családnevekkel is, ebben sem tér el a magyar és a finn szabályozás.

A külföldi kérelmezők esetében igyekeznek egy már meglévő finn névhez igazítani az eredeti nevet, például Kowskiból Koski ’zúgó, zuhatag, vízesés’ lesz. Ha teljesen új családnevet kell létrehozni, akkor a finn hatóságok előszeretettel képeznek valamilyen térszínformanevet, például -niemi ’félsziget’ vagy -lahti ’öböl’ végződéssel.

Igazi finn koski
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az is előfordul, hogy bár semmi baj nincsen magával a névvel, a viselője mégis kérelmezi a megváltoztatását. Ez elsősorban olyan finnekre jellemző, akik nemzetközi cégeknél dolgoznak, vagy más okból sokat érintkeznek külföldiekkel, és nevük kiejtése problémát jelent a finnül nem tudó partnereknek. A tendencia mégsem az, hogy Räikkönenből [rajkonen] vagy [rajkönen] lesz (mint a magyar sportközvetítésekben), hanem a problémás név tulajdonosa ilyenkor teljesen új, „biztonságos” nevet választ magának.

A névváltoztatás egyik legjelentősebb kiváltó oka természetesen a házasságkötés. A leggyakoribb, hogy a pár egyik tagjának neve lesz mindkettőjük vezetékneve, vagy a két vezetéknevet egy új családnévvé kapcsolják össze. A párok egynegyede azonban szeretné megőrizni eredeti nevét. És csak elenyésző azoknak a száma, akik teljesen új nevet választanak a házasélethez.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ezenkívül vannak extrém esetek is, például amikor a börtönből szabadulók kérvényeznek új nevet. Mivel a személyi számuk ugyanaz marad, ezzel nem tudják eltitkolni, hogy büntetett előéletűek. Annyiban azonban hasznos lehet az akció, ha valaki név alapján néz utána az illetőnek, nem biztos, hogy ki tudja deríteni, hogy ült-e már börtönben. A névcsere a rokoni viszonyokat sem írja felül, ha valaki esetleg húsz éve nem látta az apját, és nem akarja a nevét viselni, attól még örökölhet tőle.

Vajon ő is nevet változtatott?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Frodóra itta magát a hétvégén?

A keresztnevek esetében az szokott problémát jelenteni, hogy a szülők olyan nevet szeretnének adni a gyereküknek, amelyet egyetlen ember sem visel az országban. Míg Magyarországon csak bizonyos esetekben lehetséges, a finneknél gyakran előfordul, hogy valamilyen népszerű gyerekkönyv egyik szereplője szolgál példaképül a névválasztáshoz, például a Múmin-könyvek egyik hőse, Tuutikki neve ma már a finn utónévállomány alapelemévé vált. A felcseperedő gyermeknek azonban egy idő után kellemetlen lehet, hogy a játékos kedvű szülők Asterixnek, Obelixnek, Tigrisnek vagy éppen Frodónak nevezték el csemetéjüket. A gyerekek esetében a legtöbb névváltoztatás általában az iskolába lépés előtt történik, mivel ami jó név egy kisgyereknek, már nem biztos, hogy illik egy iskoláskorúhoz, és a szülők szeretnék elejét venni az iskolai csúfolódásnak.

A Múminok névadója
(Forrás: Wikimedia Commons)

A névtani bizottságnak sokszor meg kell vívnia a maga harcát az innovatív szülőkkel, de általában elég rugalmasan állnak hozzá a kérelmekhez. Ugyanakkor minden esetben igyekeznek a gyerekek jogait szem előtt tartani. A névnek nem szabad becsmérlőnek lennie, hiszen az ember identitásának szerves részét képezi, fontos, hogy büszkén viselhesse. A bizottságban a finnországi névhasználati hagyományokat tartják szem előtt, mind a finn, mind a svéd névadás esetén. Az utónévadás tehát meglehetősen szabad, a bizottság csak olyan kérelmeket utasított el, amelyekben a szülők valamilyen márkanevet (például Coca-Cola) szerettek volna adni a gyereküknek, vagy a finn nyelvtől teljesen idegen betűsorral (például Wyxz) álltak elő. A családnevek esetében is figyelembe kell venni a finnországi névadási hagyományokat, így előnyben részesítik az olyan neveket, amelyek az elmúlt évszázadokban is használatban voltak.

A névváltoztatás nem jár sok papírmunkával, és az interneten is intézhető, általában kevesebb, mint egy hét alatt lezárul az eljárás. A kérelmeket bármikor – akár hétvégén is – be lehet nyújtani, de a rossz tapasztalatok miatt a munkaidőn kívül érkező igényléseket először felülvizsgálják, mert nem ritka, hogy a hétvégi italozások során heccből új nevet kreálnak maguknak az emberek, és később akár nem is emlékeznek rá, hogy az éjjel például Frodo Virtanenné szerettek volna átlényegülni.