A tanár-költő úr meglehetősen kulturálatlanul beszél akkor is, mikor épp nem ketyepetyézik. Csak remélhetem, hogy legalább nem magyartanár.

Hát, amikor Örményországban jártam mit mondott nekem a vendéglátóm? (Emlékeim szerint, persze)

Hogy az angol 'sister' az náluk is sister (ua. jenetéssel). Bizony, a magyar 'bárány' nekik is megvan ua. jenetéssel. És azt hiszem, hogy a 'szarka' madárnév is megvan nekik. Bizonyára több ide vagy oda azonosságot mutató szavuk is van, de csak a fentiekre emlékezem.

Viszont megérteni nem tudtuk egymást - csak angolul.

(A sok konyak után, meg angolul sem)

Mennyire? Semennyire. Pont.

@Roland2: A 'tíz' és a 'hét' egyértelműen indoeurópai átvételek, a magyarban a 'száz' és az 'ezer' is. Egész pontosan indoirániak, legalábbis a hét (vö. perzsa haft, gör. hepta, < PIE *septm) és az ezer (< perzsa hazar) biztosan.

@El Mexicano: De,lehetséges,hogy volt ü hang,az i egyik variánsa volt.De az is lehetséges,hogy az i és az ü hang az alapnyelv nyelvjárásaiban váltakoztak (egyik nyelvjárásban i hang,máshol ü lehetett az adott szóban)

hu.wikipedia.org/wiki/Ur%C3%A1li_alapnyelv

Ez az uráli alapnyelvről szól,de a finnugor sem lehetett annyira másabb tőle .

Az uráli számnevekkel kapcsolatban én eltérő vélemények is hallottam már: a Wiki azt írja,hogy 6-ig lehettek a számnevek,máshol azt olvastam,h. 2-ig,megint máshol azt,hogy több a "10" fogalmához köthető számnév volt (ugyanakkor a finnugor/uráli nyelvek "tíz" jelentésű szava indoeurópai átvétel).

@Roland2: Szerintem a finnugor alapnyelvben nem volt ö/ü (az ilyenek általában későbbi fejlemények), de majd László elmondja. Egy biztos, a palatalizációt és a kettőshangzóvá válást mindig szem előtt kell tartani, mert a nyelvekben általában ezek okozzák a legtöbb változást.

Teljesen hasonló példa, ahogy a PIE és latin [okto]-ból a spanyolban ocho [occso] lett (mindenekelőtt ehhez tudni kell, hogy itt a k eleve palatalizált volt): OCTO [okto] > [okjto] > *[otyto] > [ojto] (ezt az állapotot mutatja a portugál oito, francia huit, katalán vuit is) > *[ojtyo] (itt részleges hasonulás történik) > ocho. A románban csak részleges hasonlulás történt azzal, hogy a k > p lett (opt).

A magánhangzókból pedig bármi lehet, az i-ből általában úgy lesz a, hogy [i] > [e] (az [i] nagyon könnyen megnyílik [e]-vé) > svá > [a]. Szóval gondolom, valami olyasmi lehetett, hogy *ikte > *itke > *e(t)kwe > *ökwö (itt [ö] = svá) > akva. De ez csak az én feltételezésem.

@Roland2: Jogos a kérdés, ezek erza számnevek. Moksául az '1' fke, a többi csak minimális eltérést mutat (a második szótag magánhangzója mindig svá).

@El Mexicano: Látom, nagyon a humorodnál vagy!

@El Mexicano: Csak úgy játékból: az *ükte alakból kiindulva az is felmerült bennem,hogy ez a szókezdő ü hang később hasonló hanggá vált,mint az angolban a "what" szó szókezdő hangja (kissé ajakkerekítéses),majd ebből később v hang lett (az u és a v egymás fokváltója).Mivel a finnugor nyelvek kerülik a mássalhangzó torlódást,a v és k/t közé egy e hang került ( vetke/vekte - veitke/veikte - veike- vejke ?).

Az ilyen játszadozásokat leszámítva,szerintem várjuk meg a nálunk e témában jártasabbak véleményét :)

@El Mexicano: És mit gondolsz,hogyan lett belőle a manysiban akva ? :)

Egyébként olvastam valahol *ükte alakot is (vö.észt üks ).

@Roland2: Különben azt sem tartom kizártnak, hogy pl. az "odig" az orosz ogyinnal való keveredés. Az udmurtot elég erős orosz hatás érhette, lásd pl. a "sizsim" is egyértelmű orosz átvétel. Bár az is igaz, hogy a "hét" a magyarban is indoeurópai eredetű.

@Roland2: Nem értek a finnugorhoz, de szerintem mindent le lehet vezetni. A vejke talán így lett: *ikte > *itke > *ityke > *ijke > *eijke > vejke. Gyakori jelenség, hogy a szó eleji rövid magánhangzó elé betoldódik egy mássalhangzó, általában vagy [j] vagy [v], ami úgy kezdődik, hogy először a magánhangzó nyíló diftongussá válik, pl. o > uo > wo > vo. (vö. PIE *okto > orosz voszem).

Gondolj csak arra, hogy ha azt be tudták bizonyítani, hogyan lett a PIE *duwo-ból az örményben jerku, akkor semmi sem lehetetlen. :)

@Roland2: Természetesen a mordvin számnevekre gondoltam a két kérdésnél.

A manysi számnevekkel már egyértelműbb a hasonlóság:

www.youtube.com/watch?v=E9tG34YOMvw

A számnevek erza vagy moksa nyelvjárásban vannak ? Vagy van-e egyáltalán különbség ?

(szerintem az is megérne egy érdekes posztot,hogy a finnugor *ikte szóból { en.wiktionary.org/wiki/%C3%BCks } hogyan lett egyes nyelvekben "akva","odig","vejke" vagy "egy" alak - az angol Wikipedia szerint az egy számnév az el( első vagy eleje) előtagból származik)