A Finnugor Népek VI. Világkongresszusán a résztvevők ajándékba kaptak egy CD-t, melyet a magyarországi finnugrisztika különböző műhelyeiben állítottak össze. A CD a Madártávlatból címet viseli, magyar, orosz és angol nyelvű (orosz címe С высоты птичьего полета,  angol címe pedig A bird’s-eye view). Bár nem tudjuk, hogy a CD anyaga hozzáférhető lesz-e valaha a nagyközönség számára, úgy gondoljuk, hogy vannak részei, melyeket érdemes lenne hozzáférhetővé tenni, még ha némiképp módosított változatban is.

A címlap

A Flashben írt alkalmazás grafikailag igényes, színválasztása ízlésesen visszafogott, és a különböző elemek elrendezése is harmonikus. Az egyetlen kifogásolható, és végig zavaró elem, hogy először feltehetően a szövegek készültek el, illetve a helyüket jelölték ki, majd csak ezek alapján választottak betűméretet. Így aztán a szövegek nagyobb képernyőn is csak kényelmetlen szemerőltetéssel olvashatóak. További kellemetlenség, hogy az alkalmazásból lehetetlen kimásolni a szövegeket, holott az ott szereplő adatok gyakran olyanok, melyeket máshol is érdemes lenne idézni.

A CD-n három fő fejezetet találunk: az uráli nyelvcsalád bemutatását, a közös eredetű szókincs bemutatását, illetve egy videógyűjteményt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ami kevésbé érdekes

A nyelvcsalád bemutatása két fő kérdést érint: az uráli nyelvek rokoni, illetve földrajzi viszonyait. A rokoni viszonyok bemutatása családfákon keresztül történik, láthatjuk a ma általánosan elfogadott családfát, illetve négy korábbi elképzelést. Sajnos ehhez a részhez semmiféle magyarázatot nem fűztek, így például oktatásra, ismeretterjesztésre nem igazán alkalmas.

Az uráli népek földrajza című rész külön mutatja be az európai (értsd: Oroszországon kívüli) és az oroszországi népek lakóhelyeit. Az oroszországi népeket a szövetségi körzetekre bontva mutatja be. Ez nem éppen a legszerencsésebb felosztás, hiszen például a hatalmas Szibériai szövetségi körzetbe csak az enyecek és a nganaszanok kerültek (miközben ők a Tajmíri dolgán-nyenyec körzetben élnek – A körzetet 2006-ban járássá minősítették, és csatolták a Krasznojarszki krajhoz. A tévedésért elnézést kérünk. (FL) érthetetlen módon itt körzet (округ) helyet járás (район) szerepel a magyar változatban; egyébként a közigazgatási egységek nevei helyesen szereplenek). Maguk a nyenyecek szerepelnek az Északnyugati szövetségi körzetben és az Uráli szövetségi körzetben is. Nem szerencsés az sem, hogy külön-külön részben szerepelnek a komi-permjákok és a komi-zürjének, vagy a finnek és a karjalaiak. Bár mindenképpen célszerűbb lett volna más tagolást választani, illetve az adatokat valahol összegezni is, alapvető tájékozódáshoz a jelenlegi forma is megfelelő. Ugyanakkor részletesebb magyarázat híján ez a rész is inkább csak illusztrációs segédanyag, mint valódi információforrás. Azt pedig, hogy a Magyarországgal szomszédos államokkal mi történt az utóbbi két évtizedben, már csak az ott élő finnugor (magyar) kisebbség miatt is illene figyelembe venni.

Egy kis cseszkó-jugó nosztalgia

A videók gyűjteménye meglehetősen változatos színvonalat mutat. Lényegében csak a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének és a zirci Reguly Antal Múzeum és Alkotóház bemutatkozó filmje, illetve Reet Klettenberg észt és Terhi Peltola finn lektorok személyes vallomása üti meg technikailag azt a szintet, amelyet egy hasonló kiadványnál elvárhatnánk. A többi leginkább a rossz minőségű házi videókra emlékeztet, még külső mikrofont sem használtak, egyes filmekben pedig az operatőr mintha éppen a zoom funkciót próbálná ki. A legfurább az MTA Nyelvtudományi Intézetének bemutatkozása, amely a jelek szerint egy (függőlegesen tartott!) mobiltelefonnal készült – ami azért is kár, mert a bemutatkozás egyébként igen szellemes. Az egyébként is elmondható, hogy a videók többségükben valamiért mégis érdekesek, például a Magyarországon élő és magyarul beszélő különböző nemzetiségű finnugorok megnyilatkozásai kifejezetten bájosak és megkapóak.

Amiben viszont van fantázia

Míg képek, szövegek, videók bemutatására messze nem a Flash a legalkalmasabb, a közös szókincset bemutató alkalmazáshoz tökéletes. A Madártávlatból játékában négy tematikus csoportra bontva találunk szavakat: természet, testrészek, háztartás, számok. Ezeket a témákat azonban viszonylag szabadon kezelik, így például a természet témakörében halászati és vadászati eszközöket (háló, íj, nyíl), a háztartás alatt rokonsági terminusokat (meny, vő) és általános cselekvésigéket (eszik, iszik) is találunk.

A háztartás

Az alapkoncepció szerint nem egyszerűen a közös eredetű szavakra kereshetünk rá, hanem azt vizsgálhatjuk meg, hogy az adott jelentésű szavak hogyan hangzanak a különböző nyelvekben. A jelentést képek alapján kereshetjük ki: az illusztrációk jól sikerültek, különösen a természet témaköre esetében használt megoldás szellemes. A hangzást szó szerint kell érteni, hiszen a nyelvek nagy részénél tényleg meg is hallgathatjuk a kiejtést (magyar, hanti, komi-permják, udmurt, mari, finn, vepsze, észt nyelveken), míg csak egy kisebb részénél nem (manysi, komi-zürjén, erza, számi). Az utóbbi csoportban az erza furcsa kivétel, hiszen létezik erza–magyar hangosszótár, ennek anyagát fel lehetett volna (illetve szerencsére a jövőben fel lehet) használni. Valószínűleg a hangfelvételek alapján dőlt el, hogy mely nyelvek szerepeljenek: ennek lehet köszönhető a balti-finn és a permi nyelvek viszonylagos túlreprezentáltsága. Azt, hogy mely szavak közös eredetűek, a színezés jelzi: a fehér szín jelöli az uráli/finnugor eredetű, a magyarral megegyező etimológiájú szavakat, a kék az uráli/finnugor eredetű, de a magyartól elérő eredetű szavakat, a barnás árnyalat pedig a nem uráli/finnugor eredetű szavakat jelzi. A szavakat áttekinthetjük nyelvekre bontva is.

Lúd vagy madár?

Sajnos az elvek nem érvényesülnek pontosan. A magyar vő megfelelőjeként például a komi вон [von] is szerepel: ez etimológiailag tényleg megfelel a magyar vőnek, de jelentése ’fivér’. A tavasz megfelelői között szerepel a finn toukokuu, holott ennek jelentése ’május’ (és csak a touko- eleme hozható összefüggésbe a tavasszal, a kuu a hó(nap), hold megfelelője.) A magyar lúd megfelelőiként is hol az etimológiai megfelelő, de ’madár’ jelentésű szavak szerepelnek (pl. finn lintu), hol ’lúd’ jelentésű, de eltérő eredetű szavak (pl. udmurt ӟазег, ejtése kb. [dzsazseg]). Az végképp érthetetlen, miért került be a mari лудо ’kacsa, lúd’ mellé a кайэк (helyesen: кайык [kaj^ök]) ’madár’ szó, ráadásul szintén fehérrel, holott nem is finnugor eredetű. Hasonlóképpen nem világos, hogy a vepszénél mind a lind ’madár’, mind a hanh ’lúd’ szerepel, de a hangfelvételen csak az utóbbi hallatszik. A legnagyobb zavart a magyar agyvelő megfelelői között találjuk: ez jól láthatóan két elemből, az agyból és a velőből álló összetétel: mindkettő finnugor eredetű szó. A táblázatban viszont hol az agy (pl. finn aivo), hol a velő (pl. komi вем [vem]) megfelelőit találjuk. A helyzetet bonyolítja, hogy a velő külön is szerepel. Ezek mellett inkább csak sajtóhibának tekinthetőek az olyan színezési tévedések, mint hogy az udmurt кар [kar] ’fészek’ vagy a manysi тул [tul] ’felhő’ szintén fehérrel szerepel, holott egyértelműen más eredetűek, mint a többi felsorolt szó. Hasonló helyzet lehet a ’nyolc’-nál: itt minden nyelvi adat fehér, holott nyilvánvalóan nem tartoznak össze. (A magyar nyolc megfelelőit csak az obi-ugor nyelvekben találjuk meg.)

Agy és velő

Fontos lenne tehát tisztázni, hogy mit is ábrázol a kép: az alapnyelvi jelentést vagy a mai magyar jelentést (és ehhez válogatjuk az etimológiai megfelelőket), vagy – ahogy a magyarázat is jelzi – a képhez az adott nyelvben tartozó szót rendeljük, függetlenül annak eredetétől. (Esetleg váltogatni lehetne két-háromféle rendezési elv között). Ez azért is fontos, mert kifejezetten fel kellene hívni az érdeklődők figyelmét: a jelentések változnak, és az ősi szavak nem mindig ugyanazt jelentik, mint az alapnyelvben jelentették – a különböző nyelvekben végbemenő különböző változások pedig nagyon összezavarhatják a képet.

Arra külön ügyelni kell, hogy amikor a képek többféleképpen értelmezhetőek, ráadásul a lehetséges értelmezések egyben azonos eredetű szavak különböző jelentései (’madár’/’lúd’), akkor is egyértelműen az egyik jelentésben legyenek felhasználva. Természetesen jó lenne, ha a hanganyag bővülne, és azokhoz a nyelvekhez is lennének felvételek, melyekhez pillanatnyilag nincsenek.

Nekünk nem nyolc!

Bár a játék anyaga első nekifutásra szépen illusztrálja, hogy az uráli nyelvek szókészletében sok hasonlóságot találunk, néhány kattintás után az is feltűnik, mennyi a különbség. Gyakran az etimológiai megfelelők közötti összefüggés sem szemmel látható (ki gondolná például, hogy  a magyar ősz tökéletes megfelelője a finn syksy [szükszü]?), elkerülhetetlen, hogy ezeket az összefüggéseket megmagyarázzuk. Ennek híján a készítők puskája visszafelé is elsülhet, és a nyilvános változat linkje azzal a megjegyzéssel terjedne, hogy „nézzétek meg, mennyire nem hasonlítanak!”.

A felsorolt hibák ellenére tehát a kezdeményezést jónak kell tartanunk, és csak remélhetjük, hogy egy javított, kiegészített változatot nemsokára ki is próbálhatnak olvasóink. Egy hasonló program érdekesebbé tehetné a nyelvrokonság iskolai oktatását is.