Újabb etimológiai forrással gazdagodott a világháló. Online is elérhető az Eesti etümoloogiasõnaraamat (Észt etimológiai szótár). A szótár papíron 2012-ben jelent meg – ez volt az első Észtországban összeállított és ott kiadott észt etimológiai szótár. (Korábban Finnországban, illetve Olaszországban és Kanadábban jelent meg hasonló munka.) A szótár előszava is elérhető, rövid összefoglalást tartalmaz az észt szókincs történeti rétegeiről, sőt arról is, hogy milyen észt szavak kerültek be más nyelvekbe. Rövid finnségi-észt hangtörténeti összefoglalót is találunk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Arra vonatkozó adatot, hogy a szótár hány szócikket tartalmaz, sajnos nem találtunk. A szócikkek felépítése egységes: a címszó tartalmazza a ragozási típus megállapításához szükséges alakokat és a jelentést (a nyelvjárási jelentéseket is); utána megtaláljuk az etimológia szempontjából fontos nyelvjárási alakváltozatokat; az azonos tőből képzett szavakat; a szó eredetét – itt vannak felsorolva a rokon nyelvi, illetve a forrásnyelvi és az azzal azonos eredetű idegen nyelvi szavak és jelentésük –  és a megjegyzéseket: ide tartozik pl. az eredet meghatározása, a hang- és jelentéstani problémák részletesebb magyarázata, az átadó nyelvi szó eredetének magyarázata, az etimológia bizonytalanságára való utalás vagy az, hogy a szó az észtől más nyelvbe is bekerült.

A soo [szó] ’mocsár’ szó etimológiája az online észt etimológiai szótárban
(Forrás: Rénhírek)

Az internetes etimológiai szótár használatát némiképp korlátozza, hogy mind a jelentések, mind a kommentárok kizárólag észt nyelvűek – a nemzetközi közönség számára tehát az adatok nehezen hozzáférhetőek (még ha a Google-fordító kéznél is van). Első nekifutásnak így is használható: például ha megtudjuk, hogy az ’öreg, régi’ észtül vana, felmerülhet bennünk, hogy köze van a magyar vénhez. Elég azonban egy pillantást vetnünk a megfelelő oldalra, és látjuk, hogy a magyar vén nem is szerepel – sok köze tehát nem lehet hozzá. Ez a módszer megtévesztő eredménnyel is járhat: például a soo ’mocsár’ szócikkében említik a magyar tó szót – de csak feltételesen: az összefüggés csak akkor érvényes, ha szabálytalan hangváltozás (*t- > s-) történt a finnségiben. Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (Uráli etimológiai szótár) ezt a lehetőséget fel sem veti.