Christel Martine Sundberg, művésznevén Chisu, akkor robbant be a finn
köztudatba, amikor 2008-ban megírta és előadta a Sooloilua ('Szólózni') című film betétdalát. A dal hatalmas sláger lett, Chisu azóta két
albumot is kiadott. De nemcsak énekesnőként, producerként is működik, sőt a Nightwish-ből ismert operaénekesnőnek, Tarja Turunennek, vagy a finn Megasztárból híressé vált Antti Tuiskunak is írt már dalokat. Az alábbi videó a 2009-es Emma-gálán készült, ahol minden évben különböző
kategóriákban díjazzák a finn zenészeket. Chisu 2008-ban ezzel a dallal nyert a biisi ('szám') kategóriában.

Kauas se vie, tuo ruusuinen tie
Joka yhdessä maahan muurattiin
Teimme tien päähän talon niin sievän
Joka yhdessä yössä maalattiin
Johon yritin tehdä kotini
Anna mun mennä,
Mä oven avaan, en henkeä saa
Anna mun mennä
En tänne kuulukaan
Mun koti ei oo täällä
Ymmärrän jos en anteeksi saa
Mutten tässä voi olla kauempaa
Meidän ruusuinen tie ei kauemmas vie
Liikaa sen piikit pistelee
Nyt luovuttaisin avaimen
Anna mun mennä,
Mä oven avaan, en henkeä saa
Anna mun mennä
En tänne kuulukaan
Mun koti ei oo täällä
Kadun mä ehkä tätä joku päivä
Tien varresta itseni löydän
Kadun mä varmaan joku kaunis pilvetön päivä
Mut kulta mun täytyy vaan mennä
Mun koti ei oo täällä

Messzire vezet, az a rózsás út
Amit együtt köveztünk ki
Az út végére ilyen takaros házat építettünk
Amit éjjel együtt festettünk ki
Melyet az otthonommá próbáltam tenni
Hagyj elmenni
Kinyitom az ajtót, nem kapok levegőt
Hagyj elmenni
Nem is tartozom ide
Nem itt van az otthonom
Megértem, ha nem nyerek bocsánatot
De nem bírok tovább ittmaradni
A mi rózsás utunk nem vezet tovább
Túlságosan szúrnak a tüskéi
Átadnám a kulcsokat
Hagyj elmenni
Kinyitom az ajtót, nem kapok levegőt
Hagyj elmenni
Nem is tartozom ide
Nem itt van az otthonom
Talán megbánom ezt egy napon
Az út szélén találom magam
Biztos megbánom ezt egy szép, felhőtlen napon
De kedves, tényleg mennem kell
Nem itt van az otthonom

A beszélt nyelvi és az irodalmi formák közötti különbségek közül a következőkre érdemes felfigyelnünk:

• az irodalmi „passzívum”-mal (valójában alanytalan) azonos forma használata többes szám első személyben (muurattiin, maalattiin az irodalmi muurimme 'köveztü(n)k', maalasimme 'festettü(n)k' helyett);
• a személyes névmások rövidült alakjaikban jelennek meg (mä, mun az irodalmi minä 'én', minun 'az én...' helyett;
• a mut az irodalmi mutta 'de' helyett;
• a létige rövidült oo^(x) formája ole^(x) helyett.

Ezzel szemben találunk olyan irodalmi formát is, mely a beszélt nyelvitől eltér: henkeä (és nem henkee).

Ha már a nyelvi jellemzőknél tartunk: érdemes rá felfigyelni, hogy a szórend gyakran eltér az irodalmi és a beszélt nyelvi normától egyaránt. A költői nyelvre, ill. a slágerszövegek nyelvére jellemző például az ige hátravetése, illetve a jelző elmozdítása a jelzett szó elől (talon niin sievän 'ilyen takaros házat', szó szerint 'házat ilyen takarosat').