A PDSZ által kedden az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint olyan horderejű átalakítás tervei láttak napvilágot egy napilap hasábjain, amelyek megrengetik a magyarországi szakképzés kialakult rendszerét.

Csaknem 20 százalékos megtakarítást eredményezne a szakképzési intézményi rendszer átalakításának terve – írta a Magyar Nemzet kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága által készített szakképzési koncepciónak a lap birtokába került, átdolgozott változatára hivatkozva.

A dokumentum szerint a több mint 700 szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző központba olvasztják be, így könnyen kiszűrhetővé válnak a párhuzamos képzések, megszüntethetők a felesleges, drága tanműhelyek, és bezárhatók a jórészt üres iskolák.

A PDSZ közleménye szerint az elképzelés radikális forráskivonással jár majd, több tízezer szakmunkástanuló és a szakoktatásban dolgozó pedagógus élet- és munkakörülményeit gyökeresen átalakítva.
„Elképzelésük szerint megvalósítható a korszerű szakmai ismeretek átadása úgy is, hogy jelentősen megemelik az osztályok létszámát, s ugyanakkor radikálisan csökkentik az ott tanító pedagógusok számát” – fűzték hozzá.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Teszik ezt akkor, mikor a kormánykoalíción belül sincs egyetértés, hogy a német (duális) vagy a dán modell követése-e a helyes – véli a szakszervezet. Azt gondolják, hogy megoldható, hogy a jelenlegi képzési helyek számát több mint 90 százalékkal csökkentve olyan szakmunkásképzés valósítható meg, amely hosszú távon megoldja majd a magyar nemzetgazdaság gondjait – írták.

A német mintájú duális szakképzés lényege a gyakorlatorientált képzés, a vállalati képzőhelyek erőteljesebb bevonása a gyakorlati oktatásba. Az állam, illetve az általa fenntartott iskola és a gazdálkodó szervezet megosztozik a szakképzés felelősségén és költségein. A diák az oktatási idő egy részét, többnyire a felét az iskolában tölti, ahol megkapja az elméleti szakmai alapképzést és az ehhez szükséges közismereti képzést. A gyakorlati képzést pedig közvetlenül a gazdasági szereplő biztosítja.

Pokorni Zoltán, fideszes szakpolitikus korábban a duális modell bevezetése alapfeltételének nevezte a megerősített közismereti alapképzést is, amelynek – mint az MTI-nek elmondta – egyik reálisabb megvalósítási lehetősége a 4+5 osztályos iskolaszerkezet. A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe.

A dán szakképzés hároméves, az általános iskola azonban kilencosztályos, ezt egy előkészítő év és egy önként választható tizedik évfolyam egészíti ki. A dán szakiskolai végzettek nem kerülnek behozhatatlan hátrányba a középiskolásokkal szemben (a gimnázium is hároméves), közülük sokan elvégeztek egy-két évet valamilyen felsőoktatási intézményben is. A dán szakképzés két szintből áll. Az alapszinteken hat, széles alapozású műszaki, és egy kereskedelmi témában oktatnak; csak e programok elvégzése után specializálódhatnak a tanulók.