-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A kérdés provokatív, de nagyon sokszor fölmerül: miért van csekély számú nő, aki képes megállni a helyét tudományos és műszaki pályákon? Van ennek bármilyen tudományos alapja, vagy jobb híján a nemi sztereotípiákat kell okolnunk?
A tudományos és mérnöki területeken dolgozóknak mindössze 13 százaléka nő. Mi ennek az aránytalanságnak az oka? Pusztán sztereotípiákról, szexizmusról van szó, vagy lehet valami tudományos alapja is annak, hogy a nők alig vannak jelen a tudományos életben? Találunk-e olyan különbségeket a női és a férfi agy között, amelyek indokolnák ezt? – A The Telegraph ennek a kérdésnek eredt a nyomába.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tudósok rendre megijednek attól a kérdéstől, hogy mi állhat a nők és a férfiak nagyon különböző tudományos teljesítményének a hátterében. Sokféle kérdést vizsgálnak meg objektíven, érzelmektől mentesen, mégis, ha erről a témáról kérdezik őket, zavarba jönnek, nagyon óvatosan kezdenek fogalmazni és megijednek. Dr. Gijsbert Stoet, a glasgow-i egyetem kognitív pszichológusa szerint ennek az egyik oka az, hogy amint a pszichológiai különbségekről, a képességek különbségeiről beszélünk, azonnal nyertesekről és vesztesekről kell beszélnünk. „Az egyik csoport mindig felülmúlja a másikat – nem csak a fiúk és a lányok esetében. A rosszabbik csoportba tartozni pedig soha nem jó.” A problémát azonban a kutató szerint nemcsak ez okozza, hanem az is, hogy a férfi és női képességekről folytatott vitát nagyon mélyen áthatják az érzelmek. Nagyon nehéz semlegesnek maradni a férfi vs. nő kérdésében, ami az egész diskurzust nagyon problematikussá teszi.
Ettől azonban a tények nem változnak: Nagy-Britanniában a tudományos és műszaki területeken dolgozók mindössze 13 százaléka nő. Okai lehetnek ennek a genderrel kapcsolatos szetereotípiák, amelyek már a születéstől más várnak el egy lánytól, mint egy fiútól. Dame Mary Archer, a londoni természettudományi múzeum igazgatója ezért egyenesen a koedukált oktatást teszi felelőssé: szerinte ha csak lányok nevelkednek együtt, senki nem mondja bizonyos dolgokról, hogy „ne csináld, ez nem neked való”. Saját példájából kiindulva mondja: ő így kerülhetett lányként tudományos pályára.
Női és férfi agyak?
A témával kapcsolatos legvitatottabb kérdések egyike, hogy van-e különbség a férfiak és a nők agya között; és ha igen, pontosan miben áll ez a különbség. Lehet-e, hogy a különböző neműek agyműködési különbségei okozzák azt, hogy a nők sokkal kevésbé eredményesek a tudomány művelésében, mint a férfiak?
Sokak számára már a kérdésfelvetés is sértő lehet, ugyanakkor nem kétséges, hogy bizonyos nemi különbségek igenis vannak az átlagos női és az átlagos férfi agyműködés között. „Van arra bizonyíték, hogy a fiúk és a lányok agyának szerkezete valamilyen mértékben különbözik egymástól tinédzser korban. A hormonális működés is különbözik, ami szintén hat az agyműködésre” – mondja Petroc Sumner, a Cardiff Egyetem neurológusa.
2013-ban egy amerikai kutatókból álló csapat 1000 férfi és nő agyát vizsgálta meg képalkotó eljárásokkal. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők és a férfiak agya eltérően van „huzalozva”. Mindezzel csak annyi a probléma, hogy azt nem tudjuk, hogy ennek van-e bármi köze ahhoz, hogy az egyik nem képviselői jobban tudnak elvégezni egy adott feladatot, mint a másik nem képviselői. „Sok a találgatás például akörül, hogy a nőknek a verbális, a férfiaknak pedig a térbeli tájékozódási képességeik jobbak; de ezekre a sztereotip különbségekre nincsen tényszerű bizonyíték.”
Az agy változik
A különbségek helyett sokkal inkább arra vannak bizonyítékok, hogy a férfiak és a nők agya azonos alapkészségekkel rendelkezik. Ugyanakkor Stoet arra hívja fel a figyelmet, hogy a lányok bizonyos életkorokban egyértelműen jobban teljesítenek, mint a fiúk az iskolai feladatokban. Ez nem csupán európai jelenség, hanem a világ minden területén, mindenféle társadalmában megfigyelhető; így valószínű, hogy valamilyen fejlődési, biológiai sajátosságról van szó.
Az, hogy az ember milyen pályát választ magának, nem csak azon múlik, hogy mihez jók a képességei. Sok múlik azon is, hogy milyen tevékenységekhez van kedve. Az agyunkra ugyanis visszahatnak azok a tevékenységek, amelyeket sokat végzünk. Egy vizsgálatból például az derült ki, hogy azoknak a londoni taxisoknak, akik bizonyítani tudták, hogy úgy ismerik a város minden területét, akár a tenyerüket, nagyobbak azok az agyterületeik, amelyek a memóriához köthetők. Az pedig megint csak egy igen bonyolult kérdés, hogy mi befolyásolja a fiúk és a lányok választásait abban a tekintetben, hogy mit szeretnek csinálni, hogy mi érdekli őket. (Ebben nagy hatása lehet a környezet elvárásainak és a nevelésnek.)
A nőknek fontosabbak az emberi kapcsolatok...
„Úgy gondolom, a nők és a férfiak tudományos képességei között nincsenek jelentős különbségek, abban viszont igencsak eltérnek a nemek, hogy ezeket a képességeket mire használják. A nőket inkább érdeklik az emberek, az emberi kapcsolatok, míg a férfiak inkább absztrakt rendszereket alkotnak” – mondja Simon Baron-Cohen, a Cambridge Egyetem professzora. „Más szavakkal: minkét nemnek ugyanazok a tudományos adottságai, a nőket azonban jobban érdeklik az emberek.”
A különbség tehát abban van a nemek között, hogy ki kivel szeret inkább foglalkozni, hogy ki mi iránt érdeklődik jobban. Kérdés azonban, hogy milyen tényezők vezetik az egyes nemek képviselőinek a választásait. A kutatók közül sokan elismerik, hogy ebben a társadalom elvárásainak igen nagy szerepük van, ezek befolyásolják a genderhez kötődő választásokat, és a nemek közötti szakadékot – például a tudományban és a műszaki területeken.
Forrás